Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-17 / 20. szám
16. oldal ÁLLATI RIPORT: VÁSÁR, VÁSÁR, KUTYAVÁSÁR... ÓHAZAI RIPORT: Hűvös, de mozgalmas husvétja volt Magyarországnak BUDAPEST — Hányszor volt Budáin kutyavásár? Állítólag egyszer. — Itt egy újabb: Lezajlott az első — mondjuk igy — újkori kutya vásár Budán. Uszkárvásárt rendezett az uszkárszakosztály. Mert már szakosztályba tömörültek minálunk az uszkárok gazdái. Csakúgy, mint a dogok, a kuvaszok és társaiké. A vásár a Petőfi-hid budai hídfőjénél kezdődött reggel 7 órakor. Hajnalban csak inkább az intézők, a jegyzőkönyvvezetők voltak ott, az uszkárok nem. ők fél kilenc—kilenc körül érkeztek: későnkelők. Fehér uszkárcsemeték — stílszerűen — fehér autón gördültek a térre. Hárman voltak, tulajdonosuk Nyugat- Németországból hozta őket. A szél erősen fújt, hideg volt aznap, ezért aztán az autó félig nyitott ablakán át folyt az alku.-A Jfiu háromezer forint, a lányok drágábbak . . . Nagyablakos Wartburg Tourist. Hátul: heten egy kosárban. Ezek feketék — szokványos szín. — és olcsók: 2200—2500-ér viszik. — Mindent esznek, nem finnyásak — büszkélkedik a gazdájuk. — így neveltük őket. Sajnos, az anyjuk válogatós, csak a sajtot és a rántott húst szereti, de a picik a csirkét, a pdprflkáskrumpjlit is megeszik, kolbásszal! Természetesen! Ki hallott már kolbász nélküli paprikás - krumpliról! ? Uszkárvásárt hirdettek, de azért megjelentek itt más fajták — és más márkák is. Farkaskutya Fiattal, foxi Renault-val s egy tűzpiros NSU- ban hat kis tacskó. Kiabálás. Egy rakoncátlan bulldogot szed ráncba a gazdája. — Tökfej idejön — ordít a lemberdzsekes tulaj vagy hatszor. Mire Tökfej végre odaballag. Megkapja á magáét. “Szégyeli magát a kutya, nagyon szégyelli, hogy enynyi ember előtt megszidják”. Tökfejen nem látszik, hogy különösebben izgatná a dolog, egykedvűen odébbáll. S hamarosan megint hallani: Tökfej visszajön .... Közben megtelt a rét. Az “eburakon” elegáns öltönyök, a “hölgyeken” prémek, bundák. Akár egy divatbemutató. Piros Hondával is uszkár érkezik, színe: fehér. Kezeslábasa kék, elől gombos. A mcgéjük beparkoló Volvóban ismerősök ülnek, mint kiderül, mindannyian tagok. Az uszkárszakosztályban. — Azt mondják, egy vagyont és mutatja kutyáját a Hondás a Volvós nőnek. Közben készülnek a bírálati lapok its. — Jól hordott farok — ezt írták be, mutatja egy hölgy büszkén. Aztán egy kis zavar támadt. Tökfej — az engedetlen bulldog — összemarakodott egy farkaskutyával. Erre a bulldog tulajdonosa — mert Kunszery Gyula halála BUDAPEST — Kunszery Gyula iró, költő, újságíró és műfordító hosszú betegség után 67 esztendős korában elhunyt. Fiatalon, 26 éves korában, nem sokkal a magyar—német szakos tanári diploma megszerzése után, 193'2-ben megjelent már verseskötete “Vegyétek és igyátok” címmel, és ezt több nyersgyüjtemény is követte még. Az olvasó igazán az ujságiró-Kunszeryvel kötött először szorosabb ismeretséget. Nem könnyű korban: 1938- ban, a Pethő Sándor által alapított Magyar Nemzet kezdte meg közölni bátorhangu publicisztikáját. Később a Mai Nap munkatársa volt, de az utóbbi időben, egészen haláláig ismét gyakran jelentek meg szellemes művelődéstörténeti cikkei, hozzászólásai, glosszái a Magyar Nemzetben. Ismerhették Kunszery Gyulát a televízió nézői is: Grétsy László népszerű nyelvészeti műsorában sűrűn szerepelt okos, bölcs, villámgyors szavaival és meghatározásaival. azt hitte, hogy szakember — a két állat közé ugrott, mire a farkaskutya — nyilván nem tudta, hogy szakemberrel van dolga — alaposan megharapta. Erre egymásnak esett a két tulaj is. — Be volt oltva az a dög? hogy fordulna föl . . . — ordította Tökfej gazdája. — Takarodjék innen azzal a vérebbel . . . Minek állt kö zéjük? — igy a másik. Az uszkártulajdonosok megvetően arrébb húzódtak. — Ezekhez az emberekhez semmi közük. Nem szakosztályi tagok. Sziics Gábor ÓHAZAI KRÓNIKA ■■■HIIBIIIIIIIIBII Ritka botanikai jelenség tanúi lehetnek a látogatók Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskola előcsarnokában: első alkalommal virágzik egy 25 éves Phönixpálma. A habfehér virágfürt mintegy negyven centiméteresre fejlődött. Még két virág előreláthatóan egy-két héten belül bontja ki szirmait. A ritka jelenség érthető érdeklődést váltott ki, hiszen a budapesti növénykertben levő pálmaházon kívül még nem virágzott Magyarországon Phönix pálma. Ráckeve gazdag mezőváros volt a 16. században. Erről tanúskodnak a leletek, s a néhány évvel ezelőtt feltárt korabeli kereskedő ház. Nemrég egy öreg ház lebontása során üszkös romokra bukkantak. A törmelékek között II. Lajos és Ferdinánd király ezüst dénárjait, korsókat és ivóedényeket, valamint különlegesen szép mintázatú kályhadiszitő szemeket, rózsákat találtak. A szakemberek szerint a ház egy 16 században élt jómódú gabonakereskedő tulajdona volt, — akinek gazdagságára a kályhadiszitő elemek utalnak. A házat valószínűleg 1520 és 1540 között gyújtották fel a Csepel-szigeten portyázó hadak. A gazdag leleteket a ráskevei Árpád Múzeumban állítják ki. BUDAPEST — Az idén csaknem 25 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint tavaly husvétkor. A hűvösebb, esős idő nem kedvezett a turistáknak. A Balaton-i szállodákban azonban telt ház volt. A külföldi vendégeken kívül mintegy 20,000 vikendező autós kiránduló töltött kellemes órákat és napokat a húsvéti ünnepek alkalmából a magyar tenger partján. A vendéglátóipari vállalatok nyitvatartó üzemei — különösen a hires csárdák — helyenként már a nyárra emlékeztető forgalmat értek el. A szeszélyes időjárás miatt kevés turista kereste fel a budai hegyeket. A kirándulójáratok jóformán üresen közlekedtek, a metró is csak a szokásos hétköznapi forgalmat bonyolította le. A Fővárosi Vidám Parkban is elmaradt a húsvéti csúcsforgalom. Az ünnepek alatt csak mintegy 20 ezren szórakoztak itt. A húsvéti nemzetközi autós találkozó résztvevői Vas megyével ismerkedtek. Szombathelyen go-kart verseny volt, majd utána a város nevezetességeit tekintették meg az autós találkozó résztvevői. Vidéken több helyütt íelelevenitették a húsvéti népszokásokat. így például Borsod megyében a menyecskék és lányok maguk festette matyó rózsákkal díszített himes tojást adtak a locsolkodóknak. Sárköz falvaiban a háziaszszonyok minden keresztgyermeküknek tányérra tett kerek kalácsot és az életet jelképező himes tojást vittek. A Balaton-felvidék és a Bakony községeiben mulatságos népi játékokkal fűszerezték :t húsvéti jó hangulatot. így például pénzdobálós tojásver senyeket rendeztek. A szőlősgazdák pedig végigjárták ismerőseik pincéjét, hogy kiértékeljék a tavalyi termést. Vas megyében már csak az öregek emlékeznek arra, hogy legénykorukban husvétkor egy-egy kancsó vagy vödör vízzel öntötték nyakon a lányokat. Ma már ez a szokás itt sem divatos, mindenütt “szagos” vízzel locsolnak. Székesfehérvárott húsvéti “kutyavásár” volt. Vasárnap reggel 500 négylábút vezettek fel a tenyésztők a homoksori kutyakiképző telepen. Tavaszi virágpompában fogadta a husvét vendégeit a Dunakanyar. Vasárnap még a borús, esőre hajló idő sem riasztotta vissza a kirándulókat. Különösen élénk volt Szentendre és Visegrád idegenforgalma. A szentendrei szigetcsúcson megjelentek az első sátorozó evezősök, a Duna partjain pedig a viz szerelmeseinek másik tábora, a horgászok töltötték szabadidejüket. Süllyednek a magyar folyók SZEGED — Magyarország nagy folyói — a Duna, a Tisza és a Dráva — állandóan süllyednek, állapította meg dr. Lovász György hidrológus, a Magyar Tudományos Akadémia dunántúli Intézetének kutatója, aki több év óta vizsgálja a folyók mederásó tevékenységét. 1820 és 1870 között a nagy folyósazbályozási munkák során úgy alakították ki a folyók medrét, hogy a viz minél keskenyebb ágyba kerüljön, minél mélyebb legyen, s ezáltal nagyobb területek váltak a mezőgazdasági művelésre alkalmasnak. Azóta a folyók állandóan mélyítik medrüket, s lefelé terjeszkednek. A Duna medre például Dunaföldvárnál 1,4, Paksnál 1,8 centiméterrel, a Tisza medre Szolnoknál 3,3, Csongrádnál 3,2 centiméterrel, a Dráva medre pedig Zákánynál 2,4 centiméterrel süllyed mélyebbre évente. SOK SZÁZEZER KÜLFÖLDI MAGYAR LÁTOGAT HAZA — Nem is olyan olcsó mulatság ez a honvágy...
