Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-08 / 10. szám
6. oldal A rákkutatás szakértői úgy vélik, ;hogy nagyon sok rákbeteg halála nem szükségszerű. Meghalnak, mert nem áll rendelkezésükre a gyógykezelés legújabban kidolgozott formája, mert orvosuk egyrészt mit sem tud az uj tudományos felfedezésekről, másrészt mert nem akar betegében csalódással végződhető reményeket táplálni. Nincs kétség afelől, hogy a rák elleni hadjárat kulcsa a kimondottan szakemberekhez való apellálás, a betegek u.n. szakosított rákközpontokban való kezelése. Ezért a kutatómunka folytatása mellett elsősoriban számos rákklinika felállítását javasolják országszerte. A szövetségi kormány támogatásával 11 ilyen rákközpontot létesítenek a következő 1-2 éven belül. Ezek részint már ma is működnek, de nem egészen felelnek meg a rák elleni hadjárat vezetői által felállított követelményeknek. Átszervezésüket már meg is kezdték, mig másik 4 rákkórház máris csaknem minden tekintetben megüti a mértéket. A rákkezelés fellegvárai: a Boston-i Children’s Cancer Research Foundation kórháza, a New York-i Sloan- Kettering rákkutató központ, a Buffalo-i Roswell-park Memorial Institute és a Texas-i állami orvosi egyetem Anderson kórháza Houstonban. ★ A UPI hírügynökség egyik újságírója, Delos Smith, orvosi riportokra specializálta magát. A sors iróniája úgy hozta, hogy nemrégiben saját esetéről kényszerült orvosi cikket írni. Smith tavaly tudta meg, hogy tüdőrákban szenved. Története a szörnyű betegség elleni harcáról és a rák felett ahatott győzelméről számol be. Egyúttal betekintést nyújt a fent említett rákkutató központokban rendelkezésre álló gyógykezelési lehetőségekről is. Smifchnél a betegség első jele a ballábban érzett gyengeség volt. Hat hét után, amikor már járás közben fájdalmat is érzett, felkereste egyik orvos barátját, aki jólismert belgyógyász és a helyi orvosi egyetem egyik professzora volt. A lábat megröntgenezték. A combnyak közelében furcsa foltot fedeztek fel, amely szakértők szerint a csont ama szakaszán végbemenő, a szokottnál erősebb anyagcsere-aktivitást mutatja ki. Az orvos nem mondott véleményt, de Smith, aki sokévi újságírói pályafutása során hasonló eredetű betegséget látott, rögtön rákra gondolt. Orvosa haragosan reagált megjegyzésére és utasította, hogy a diagnózist biz-HADJARAT A RÁK ELLEN: AKI LEGYŐZTE SAJÁT HALÁLÁT za rá. Az újságírót általános vizsgálatnak vetették alá és megállapították, hogy baltüdején golf labda nagyságú folt van. Smith a továbbiakról igy ir: “Másnap orvos barátom két tüdőspecialista tanácsát kérte ki, akik rövid vizsgálat után felfedeztek egy megkeményedett nyirokcsomót. Ezt azonnal kivágták és szövettani vizsgálat végett átküldték a kórbonctani osztályra. Három nap után érkezett meg a lesújtó eredmény . . . Orvosom tárgyalt feleségemmel és bevallotta, hogy a kioperált nyirokcsomó igen különleges volt és minden bizonnyal találnak majd benne rosszindulatú sejtburjánzást. Amikor feleségem megkérdezte, hogy mit lehetne csinálni, barátom csak vállat vont és kijelentette, hogy a gyógyszerterápia semmit sem segítene, a besugárzás pedig néha több kárt okoz, mint hasznot . . .” Smith nem Ítéli el barátját magatartásáért, hiszen különféle rákos megbetegedések annyi páciensét ölték meg, hogy képtelen a betegséggel reménykedve szembenézni. Ebben az esetben ráadásul hozzá közelálló egyén állt előtte “halálra Ítélve”, nem csoda tehát, ha a problémát nem annyira tudományosan, hanem érzelmi alapon kezelte. Smith igy folytatja történetét: “Barátom két radiológus nevét és címét adta meg arra az esetre, ha mégis kezelésre szánnám magam. Az ő részéről nem szívesen ugyan, de feladta a harcot. Sokan még ma is azt állítanák, hogy neki volt igaza. A rákot előre-thaladott állapotban nehéz gyógyítani, a gyógykezelés rendszerint fájdalmas, ok nélkül kínozza a beteget és anyagilag is nagyon költséges. A magam részéről azonban képtelen voltam elfogadni a “gyógyászati nihilizmus” e szélsőséges formáját. Egész életemben azt vallottam, hogy az orvos főfeladata minden körülmény mellett a gyógyítás. Nem vesztettem el a reményt és ha másért nem is, de elvből és kíváncsiságból “megfellebeztem” halálos ítéletemet.” Smith néhány nappal később jelentkezett a New York-i Sloan-Kettering rákkutató központ ambulanciáján, ahol ezen a napon is már többszáz beteg várt vizsgálatra. (Az 1887-ben magánadományokból épített kórházban 300> rákspecialista praktizál és tavaly például 9000 beutalt és 14,000 bejáró beteget kezeltek). Tüdejéről felvételt készítettek, majd hetente ötször a kórház radiológiai osztályán kapott besugárzó kezelést. Néhány perc mindössze a hatalmas gép alatt. A kobalt-60 izotóp sugara halálos is lehet és esetenként rákot okoz, itt azonban a rákos daganatok növekedésének feltartóztatására, majd annak feloszlatására használták. A sugár adagolásától függ az egész, s azt komputer segítségével állapítják meg. Harminc nap után újabb röntgenfelvételt készítettek Smith tüdejéről, s az kimutatta, hogy az árnyék teljesen eltűnt. A baltüdő éppoly tiszta volt, mint a jobb. Ezután az újságíró ballába következett, amelyet egy ortopéd-sebész figyelmébe ajánlották. Az illető a folyékony nitrogénnel való gyógykezelés szakértője volt és a csontrák gyógyítása terén sikereket ért el. A csontokban talált rákos gócokat kioperálva, azok helyét mínusz 196 fokra lehütöttt folyékony nitrogénnel töltötte meg. 25 esetben 23-nál teljes gyógyulást biztosított ez az eljárás. Az orvos 10 inches vágással tárta fel Smith combcsontját. Szabad szemmel is látható volt, hogy a csont beteg és rákos folymat kezdődik benne. A következő négy nap folyamán azt is kobalt-60 besugárzással kezelték, mivel a beteg csontrész állapotának ez is megfelelt. “És eljött az a nap is, amikor orvosaim végre azt mondhatták, hogy szervezetem minden porcikáját ellenőrizték és abban sehol sem találtak karcinómás szöveteket — irja Delos Smith. — De Edward J. Beatty, a kórház főorvosa ágyam szélén ülve gratulált nekem, én meg neki. Kellemesen elbeszélgettünk. Kísérletei felől érdeklődtem, amelyek folyamán halálhoz közel álló rákbetegekbe uj szerveket ültetett át. Hat májátültetést hajtott végre kielégítő eredménnyel. Lassan megtanulták miként kell a szervezet természetes immunitási folyamatait szüneteltetni és közel állanak ahhoz is, hogy ugyanezt a folyamatot megfordítva, fegyverként vessék be a rákos sejtburjánzás ellen. Orvosok által elveszettnek hitt betegek vérét mossák át naponta vesetisztitógéppel, éspedig nem azért, hogy ok nélkül életben tartsák őket, hanem mert remélik, hogy kellőképpen fel tudnak erősödni egy veseátültetési műtéthez . . .” Három hónapos kezelés után az újságíró ismét hazatérhetett, s rövid időn belül folytathatta munkáját is. Azonban rendszeresen bejár a kórházba az orvosok által előirt vizsgálatokra. És ma, egy esztendő elteltével, semmi jel sem utal arra, hogy a rákos megbetegedés, amely már-már életét követelte, kiújult volna. A 67 éves Smith igy ir erről: “Nem szívesen mondom azt, hogy meggyógyítottak. Szívesebben használom azt a kifejezést, hogy megállították a folyamatot és szervezetem a jelen pillanatban egészséges. De nem is a definíció a fontos hanem az, hogy életemet meghosszabbitották és alkalmat adtak arra, hogy azt értelmesen éljem és további építő munkának szenteljem”. A CUKORKA IS KESERV NÉHA... NEW YORK — A New York State Dental Sócietynek Queens városnegyedben tevékenykedő csoportja beadvánnyal fordult a State Education Dept.-hez, amelyben kérdésessé tette a nyilvános iskolákban felállított szóda- és cukorka automaták létjogosultságát. Az elmúlt év őszén a szövetségi kormány kiadott egy törvényt, amelynek értelmében csak akkor engedélyezhető ezeknek az automatáknak az iskolák étkezőtermeiben való működése, ha a tőlük származó jövedelem az iskolákat, vagy az iskolák által engedélyezett diákszervezetek javát szolgálja. “Más szóval — mondotta a Dental Society egyik szóvivője — az a fő, hogy az automaták jövedelme oda vegye irányát, ahová kell, s hogy a gyermekek fogazata romlik, azzal senki sem törődik.” Ennek kapcsán a Dental Society egész New York állam területén mozgalmat indított a szülői és tanári szervezetek bevonásával, annak érdekében, hogy a jövőben megakadályozzák a szóda- és cukorka automaták felállítását az iskolákban. A Dental Society Queens-i csoportja írásba foglalt felhivással fordult Ewald B. Nyquist-hez, aki a State Education Commissioner hivatalát tölti be New York államban. A felhívásban egyebek között a következőkre mutattak rá: “Az a törvény, amely megengedi, hogy iskoláinkban árusító automatákat működtessenek olyan fogyasztási cikkekkel, melyeknek egészségügyi értéke kifogásolható, alapjában ássa alá az iskolás gyermekek fogainak épsége érdekében, illetve a fogromlás megelőzése érdekében hozott intézkedéseinket.” HÁZASODÓ PAP Rev. Donald Dunningan (képünk) a Mt. Pleasant, Michigani Central University katolikus templomának lelkipásztora bejelentette híveinek, hogy megházasodik, mire a Saginow, Michigani püspök lezáratta a templomot.
