Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-01 / 1. szám

IT. oldal DR. ZÖLD FERENCE KRIKETT 1948. Nyár. — A londoni Olympiára repültünk. Csak a félig romos Münchenben áll­tunk meg, pár órára. Világ­háború és annyi évi elzártság után először szálltunk na­gyobb túrára Nyugatra, s a berlini Olympia után, — ez volt az első “béke”-beli talál­kozás. Megérkeztünkkor a formaságokon hamar túles­tünk. Autóbusz várt bennün­ket, de lassan haladtunk s a Dr. Zöld Ferenc repülő-tér nagy halijában mindent megbámultunk. Azu­tán robogtunk szállásunkra- Hendon felé. A jelző lámpa pirosat jelzett, megálltunk. Jobb oldalunkon szép zőld-fü­­ves térség, egy csomó férfi civil nadrágban, ingujjban, szaladgált. Páran felemelked­tünk, hogy jobban lássunk. — Mit csinálnak ezek? — Kriketteznek felelte valaki. — Mi az ? — Homályosan em­lékeztem, hogy olvastam egy­szer valahol róla, de nem is­mertem a szabályait, történe­tét, — s most azt láttam, hogy biztos hivatal, munka után egy páran összeverőd­tek, s autóbusz és kocsi for­galom mellett, — csaknem zavartalanul sportolgatnak.— Berendezkedtünk Hendonban, versenyekre készültünk, min­den percünk foglalt volt. A Angol barátom, — egykori vivő, — egy nap értem jött. Az egész délután a mienk. A Themzén, a Tower tornyos hidja szétnyílt. — azután a Piccadilly Circus következett, — a világ közepe, — átsétál­tunk a Sohoiba. A kis kínai vendéglőiben mellékesen emlí­tettem; krikett. Hűvös és ud­varias mentorom élénken for­dult felem. — A Loords, volt már a Loordson? A legna­gyobb a krikett pálya London­ban! A legnagyobb kriket pálya talán az egész világon. — folytatta óvatosan. Sorrra ke­rült, a szívügy, hány száz éves ez a sport, amit Ausz­tráliában, Uj Zeelandbaní, a Domíniumokon játszanak, s igen persze egy pár helyen Amerikában is. Igaz, már rég hallottak a bostoniakról és a philadelphiaiakról. A szabá­lyokkal ismertetett és szólt lord Damleyról, a krikettnagy reformátoráról és vezetőjé­ről. — Hallott Sutclifferól? ő volt a legnagyobb angol já­tékos. — Hallgattam. — Az idén Cambridge jobb volt, mondta átmenet nélkül. Mert úgy, mint evezésben, minden évben van Oxford-Cambridge krikett is. Megvallom sohasem vol­tam a Loordson. Nem a nagy mérkőzések érdekeltek, a pro­fik, a sztárok, sem a szabá­lyok és azok módosulása, cél­ját, lényegét, tartalmát akar­tam tudni. Inkább egy maga­tartást. Az Olympia eseményei mel­lett a sport rovatban, mindig volt krikett is. Szorgalmasan olvastam. Hatszáz éve ját­­szák. Vannak profijaik, ama­­tőreik, nagy nemzetközi ver­senyeik, s mi abban a kis Eu­rópában, a “szakemberek” ott arra Kelet felé semmit sem tudunk róla. Csak szajkózzuk, hogy a modern sport bölcső­je Anglia, ott őrzik leginkább a sport eredeti jellegét; az örömkeresést és szórakozást. — Amikor csak tehettem a krikettet néztem. Deresedő férfiak mielőtt hazamennenek, mozognak, játszanak nyírt parkok füvén. Hányszor álltam e tisztások szélén)? Néztem őket, mint akik egy kicsit utánozhatatla­nok. Nem a játékot láttam, hanem — a szertartást, s ami mögötte rejlett; a filizófiát. Hozzátartozik az életükhöz, századok óta játszák, s azóta minden más lett. Rohan mel­lettük az élet, s ők ma is rá­érnek játszani. Azután elmúlt a nyár, az Olympia. — és eltűnt az éle­temből a krikett is. Több, mint húsz év telt el. Nem Keletről, haném Nyu­gatról indultam útra. Los Angelesiből non stop visza Londonba. Az Óceán felett, a csillagok között arra gondol­tam, mennyi minden múlt el azóta a fejünk felett. Mennyi változott, más lett. Ne áltassuk magunkat, Anglia már nem az elsőszá­mú, sem a második Világ Nagyhatalom, s ők a győzte­sek szerényen kopogtatnak a Szabad Piac ajtaján, sztrákok viharzanak, a Piccadillyt meg­szálltak a hipik, a Sohoban veszélyes az élet éjjel, — s hová lettek a gyarmatok? Él­nek még a parkok, tavak és sok-sok minden, a tájak, ami­ket azóta csák elképzeltem és szerettem? És kriketteznek még délutánokon, hasított be­lém szorongatóan. Másnap Holbornban eső esett, de har­madnapon ugyanez a cicerone jött értem kocsijával, mint 1948-ban, a tegnapba fűlt Olympián. — Valóban akarja látni Angliát? — És Rich­­mondba mentünk. Fénylett a fü, ültünk a autóban csaknem a park felett. Az egyik olda­lon hölgyek lovagoltak, majd látomásszerűen feltűntek a krikettezők. Jó volt a viszoht­­látás, az ismerkedés után több, mint két évtizeddel ez a találkozás. Több volt annál, megnyugtató. Igen, még vannak, — talán nem is sökan, de őriznek egy formát, magatartást, hirdet­nek egy elvet, amely már ki­csit ósdinak és túlhaladottnak tűnik és sokak szerint re­ménytelen. Talán lassít ez a “kriketti életforma”, ezért ke­­ültek hátrább a rohanásban? Vagy az a helyes: soha sem feladni az alapot és nem meg­alkudni? Távolban felettünk repülőgépek úsztak, estele­dett, mennünk kellett. Előt­tünk London zúgott, mint egy roppant tenger. — Minden jót Anglia, — sok szép percet­­krikettezők . . . BÉLYEG ÉS SPORT A Német Demokratikus Köztársaságban a Sport és Technika Szövetsége Drezdá­ban rendezett ötödik kong­resszusán az alkalmi postahi­vatal különbélyegzőt használt. A helybeli evezőssport cente­náriumára az NDK-beli Pir­­nában ünnepi hetet rendeztek és a küldeményekre a posta­­hivatal evezősöket ábrázoló bélyegzőt ütött. Kuffsteinben az olimpia tiszteletére ballon­posta működött, amit rajzos alkalmi bélyegzéssel örökítet­tek meg. Köztudott, hogy a filatélia a világon az egyetlen terület, ahol a selejtnek nagyobb ér­téke van, mint a jó példány­nak. Egy-egy nyomdai rend­ellenességért néha vagyono­kat fizetnek. Éppen ezért nagy érdeklődést keltett a Sammler-dienst cimü nyugat­német lapnak az a közlése, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság postája által a mün­cheni olimpiára kibocsátott második blokkból olyan pél­dányokat találtaik, amelye­ken két szin: a zöld és rózsa­szín a nyomásnál eltolódott. A tévnyomat után, amelyet a német különlegességi kataló­gusba is felvesznek, a gyűj­tők nagy vadászatot indítot­tak. Az amerikai motivumgyüj­­tők egyesülete az ebben az BUDAPEST — Az alagi lovasiskola vezetősége fedett lovarda építését tervezi, amelyre a fejlődő magyar lo­vassportnak nagy szüksége van. A tavaszi küzdelmekben eddig mindig megmutatkozott hátrányuk, mert a külföldiek télen át is edzenek. A nyugatnémet ügető haj­­töbajnokságra meghívták Eu­rópa legnevesebb versenyzőit. Magyarországot Marschall Jó­zsef mesterhajtó képviselte. A több futamból álló vetélke­dőm Eddy Freund Nyugat- Németország szerezte meg a bajnokságot a jól hajrázó Marschall József előtt. Kivá­ló ügetőhaj tónkat a bajnok­ság után a vendéglátók meg­hívták, hogy jövőre hosszabb időt töltsön a Német Szövet­ségi Köztársaságban. A Magyar Népköztársaság 1972. évi díjugrató bajnoka Ákos Ajtony, a Bp. Honvéd versenyzője. Csapatban is a Honvéd lett az első (Bognár, Széplaki, Ákos, Balogh J., a Budapesti Lovas Klub és a Bp. Honvéd “B” csapata előtt. Az országos lovasbajnoksá­gon az idén jóval több ver­senyző állt rajthoz, mint ed­dig. Az eredmények is felül­múlták az előző évek teljesít­ményeit. Képünkön. Széplaki, a Bp. Honvéd versenyzője egy nehéz akadály felett. Terjessze lapunkat! SPORT-EGYVELEG STOCKHOLM — A román válogatott ökölvivő együttes három tagja disszidált a skandináv túra alatt. Vasily Cruturo könnyűsúlyú bajnak és az együttes két másik tag­ja Costoca Bunb és Anatoli Moraru a svéd hatóságoktól menedékhelyet kértek. Az Egyesült Államok síelői részére édzésközipontot létesí­tenek az utáhi Park Cityben. A 120 fő befogadására alkal­mas központban a sífutók, az alpesiek és az ugrók egy­aránt megfelelő edzéslehető­séghez jutnak. Átadását jövő októberre tervezik. • Az olasz rendőrség a na­pokban letartóztatta E. Mon­tit. A kétszeres olimpiai baj­nok bobversenyzőnél és há­rom társánál másfél tonna robban óanyagot találtak. Ügyükben gyorsított eljárás­sal hoznak Ítéletet. Monti egyébként építési vállalkozó és jelenleg Cortinában, az egykori téli olimpia színhe­lyén éppen alpesi kötélpályát épit. Muhammad Ali, a volt ne­hézsúlyú hivatásos ökölvívó világbajnok február 14-én Las Vegasiban mérkőzik Joe Bug­­ner magyar származású angol nehézsúlyú Európa-bajnok el­len. Zlatko Sarar jugoszláv könnyűsúlyú ökölvivóbajnok, Pula közelében autóbaleset során életét vesztette. • A Kanadai Amatör Jégko­rong Szövetség január 1 és 6 között nagyszabású nemzet­közi tornát rendez a Dinamo Moszkva, Prága válogatott­ja és a svéd Timros, továbbá négy kanadai együttes részvé­telével. A külföldi csapatok a torna mellett bemutató jel­legű barátságos mérkőzése­ken is szerepelnek. • A hivatásos atléták ameri­kai verseny körútját szerve­ző nemzetközi szövetség, az ITA vezetősége egyelőre nem erősítette meg azokat a hír­ügynökségi jelentéseket, hogy a svéd Isaksson, a rúdugrás Európa-csucstartója is profik sorába lépett. • Blagojeva, a női magasug­rás bolgár világcsucstartója — müncheni ezüstérmes — kijelentette, hogy 76-ban már két méter lesz szükséges az olimpiai aranyérem megszer­zéséhez. Erre elsősorban az osztrák Gusenbauer, valamint a nyugatnémet Meyfarbh ké­pes. “Persze, azért még ma­gamat is közéjük számítom.” ? évben megjelent mintegy öt­ezer bélyeget komputer segít­ségével száz különböző téma­kör szerint feldolgozta. Ezzel különösen nagy segítséget nyújtott a széles területet felölelő sportfilatélia hívei­nek, mert az egyes sport­ágak gyűjtői — amennyiben anyagi erejük ezt megengedi — könnyebben tudnak teljes­ségre törekedni. Japán a 27. nemzeti atlé­tikai viadalok alkalmából 20 y. névértékű bélyeget jelen­tetett meg. —A Kínai Nép­­köztársaság az első ázsiai asz­­taltenisz-bajnokságról négy­­cimletü sorral emlékezett meg. — Wallis és Futuna vi­torlásverseny és csónakok áb­rájával négy értékű sort je­lentetett meg. — Argentína uj forgalmi bélyege síugrót ábrázol. A MAGYAR LÓSPORT

Next

/
Oldalképek
Tartalom