Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-01 / 1. szám

18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, January 1, 1973 A repülőgépek tervezésekor elsőrendű követelmény a re­pülési biztonság, de nagy gon­dot fordítanak arra is, hogy az utastérben és a pilótafül­kében a hőmérséklet és a lég­nyomás megfelelő legyen, és ne haladja meg az előirt mér­téket a zaj és a vibráció (a gép rázkódása) sem. Jóllehet a légitársaságok mindent el­követnek, hogy az utazás ké­nyelmes legyen és biztosítsa az utasok jó közérzetét, an­nak senki sem tudja elejét venni, hogy a repülés során némely ember ne szenvedjen enyhébb vagy súlyosabb ár­talmakat. A repüléssel kapcsolatos leggyakoribb ártalom a féle­lem és. a szorongás. Ez legin­kább azokat fenyegeti, akik még nem ültek repülőgépen. Ez persze nem jelenti azt, hogy minél többet repül vala­ki, annál kevésbé vesz erőt rajta a félelem, mert vannak olyan emberek, akik sokat re­pülnek, mégis minden alka­lommal görcsösen kapaszkod­nak az ülés karfájába, és van­nak olyan “újoncok” is, akik ügyet sem vetnek a repülésre, sőt egyenest élvezik azt. A fé­lelem, a szorongás kialaku­lásában a körülményeknek le­het döntő szerepük. A félelem és a szorongás rendszerint már a repülés napját megelőzően szokott je­lentkezni, s a repülés napján és közvetlenül az indulás előtt a legerősebb. Kialakulásában mindenképp szerepe van az “utazási láz”-nak, amely az emberek java részét elfogja, ha utazásra kerül sor. Az út­ra való felkészülés, a csoma­golás és a vele járó gond (mit és hová csomagoljunk, nem marad-e otthon valami stb.), a repülőtérre utazás bonyodalmai (nehéz a bőrönd, idejében érkezünk-e ki stb.), a repülőtéri formaságok inté­zése és a gép indulásával kap­csolatos esetleges küllemet­­lenségek (indul a gép, nem indul a gép, van-e és ha van, mekkora a késés stb.) mind izgatottságra, idegességre ve­zethetnek, és ebben a “felaj­­zott” állapotban az ember hajlamosabb a félelemre. A repülőuttal kapcsolatos félelem elsősorban halálféle­lem :életét féltve az ember mihamarább szeretne túl len­ni az utón. Meg kell állapíta­nunk, hogy a több közlekedési eszközön bekövetkező baleset­hez képest nagyon kevés a repülőgépszerenesétlenség, de ha ilyesmi bekövetkezik, ez leginkább a fel- és leszállás során történik. Ezért a félős ember főként ekkor van “gör­csös” állapotban, de ugyanak­kor itt a legerősebb az élet­ösztöne is: bízik abban, hogy a balesetet —a viszonylag kis UTAZÁSI “LÁZ” VAGY FÉLELEM . Ki utazhat repülőgépen? magasság miatt — ép bőrrel ússza meg. Természetesen az ember az egész ut alatt félhet, nagy magasságban azonban némi beletörődés lesz úrrá az emberen: tudja, hogy az itt bekövetkező balesetet túlélni nem lehet. A félelem és a szorongás — amint már volt róla szó — minden emberben kialakulhat a repülés előtt vagy alatt, leg­inkább azonban a szív-, a ke­ringési és az érrendszeri be­tegségekben szenvedőket fe­nyegeti veszély általuk. A félelem megnöveli a per­cenkénti szívösszehúzódások számát és a vérnyomást, ha­tására a légzés kapkodóvá vál­hat, és az ember megizzadhat, nem egy esetben hideg verí­ték lepi el az arcát és a tenye­rét. Mindezeknek a nem kí­vánatos szervezeti reakciók­nak a kialakulását a hozzátar­tozók (esetleg a kezelőorvos) megnyugtató szavai, illetőleg az orvos rendelte gyógysze­rek megakadá ly ózhatják, vagy legalábbis számottevő­en csökkenthetik. Olyan példákat is isme­rünk, amelyekben az utas nem az életéért izgul, nem a katasztrófától fél ,hanem NEM FONTOS, DE ÉRDEKES Befellegzett a világhírű olasz makaróninak. Ma már az olaszok is amerikai spaget­tit esznek — irta a Spiegel. — Az olasz piacot lépésről lépés­re elhódítja a külföldi tőke, élén az amerikaiakkal, akik a legtöbb pénzt fektetik be Itáliában. * * * Európa leghosszabb hidját, a svéd szárazföldet Öland szi­getével összekötő építményt, az elmúlt héten adta át ren­deltetésének a svéd trónörö­kös. A most felavatott hid G070 méter hosszú, egyik sza­kasza 40 méter magasra ivei, hogy a legnagyobb tengerjá­rók is átjuthassanak alatta. A hidat több mint 4 és fél évig építették és 135 millió svéd koronába került. • Kétféle jég van a Marson állítja B. Murray, a califor­­niai műszaki egyetem mun­katársa, a Mariner tipusu amerikai űrhajó készítette fényképfelvételek alapján. Szerinte az egyik jég vízből képződött, a másik széndio­xidgázból. • A párisi tűzoltók a legú­jabb statisztikák szerint az elmúlt évben 179 macskát és 36 madarat mentettek ki a lángok közül, 125 macskát és kutyát húztak ki kutak­ból és csatornákból. Foglyul ejtettek hét szökött hüllőt és 35 elszabadult majmot. Az ál­latbarát testület tagjai mel­lékesen 10,364 tüzet is elol­tottak. • A néhány éven át Görögor­szágban működő Bundzsák Dezső, a Vasas egykori hu­szonötszörös válogatott fede­zete lett az élvonalba vissza­került Szeged edzője. Bemu­tatkozása váratlan sikert ho­zott, hiszen a Tisza-partiak a Népstadionban raboltak pon­tot a Ferencvárostól. Megalakulásának hetvenöt éves jubileumát ünnepelte a Műegyetemi Atlétikai és Foot­ball Club. Az ünnepélyes alka­lomra kiállítás nyílt meg a Műegyetem aulájában, és díszközgyűlésen emlékeztek meg a jubileumról. — Az olasz főiskolákon megkezdik a kínai nyelv ok­tatását. Az oktatás egyelőre kísérleti alapon folyik három főiskolán. "ÉLT 26 ÉVET"... “Elhunyt 34 éves korában, élt 26 évet” — ezt a gyász­­jelentést adta ki családja Mi­guel Martinez, a spanyol At­­lético Madrid egykori sztár­jának halálakor. Martinez csapata dél-amerikai portyá­ja során 1964-ben egy mon­­tevideói mérkőzésen fejsérü­lést szenvedett, majd nem­­sokkal később szállodai szo­bájában összeesett. Azóta 8 éve nem nyerte többé vissza eszméletét. Az uruguayi fővárosból egy madridi kórházba szállí­tották, ahol haláláig intravé­násán táplálták. Az elmúlt héten bekövetkezett halálá­nak közvetlen okaként az or­vosok vese-elégtelenséget ál­lapítottak meg. Nem sokaki azután, hogy Martinez nyolc éves “halálálma” megkezdő­dött, fia született, akit már nem ismerhetett meg. attól, hogy a repülés során kellemetlen émelygés, hány­inger támadja meg, amely vé­gül is hányásra készteti őt, szüksége lesz a “zacskó”-ra, és “mit szól majd a többi utas” ... Itt tehát egy előze­tes szégyenérzet a félelem okozója. Amig azonban a iha­­lálfélemet a repülést megelő­zően és alatta is állandóan érezhetik, a “zacskó”-tól való félelem általában csak a re­pülőgép fel- és leszállása ide­jén támad. (Akik sokat utaz­tak repülőgépen, elmondhat­ják, hogy általában sima, za­vartalan az utazás. A legna­gyobb ritkaság hogy valaki hány vagy rosszul van.) A repüléstől való félelmet a legtöbben úgy szüntetik meg, hogy elterelik a figyel­müket a repülésről olvasnak, beszélgetnek. A repülés során a légnyo­más megváltozása is hat szer­vezetünkre. A légnyomás rendszeresen a tengerszint fe­letti magasság függvénye: minél magasabbra megyünk, annál kisebb a légnyomás. Az első jel, ami a megválto­zott levegőnyomást mutatja — a fül eldugulása. Ez azért következik be, mert száj üre­günkben és a középfülben (a dobüregben) levő levegőnyo­más egyensúlya megbomlik. A legmodernebb repülőgé­peken, a legtökéletesebb zaj­­szigetelés és rázkódáscsillapi­­tás ellenére is van némi zaj és rázkódás. A zaj és a vibráció több­féle ártalmat okozhat: közü­lük a vérnyomás növelését említjük meg, ami elsősorban a magas vérnyomásu emberek számára kedvezőtlen. A félelem, a szorongás, a gyorsulás és a fékezés, a fel- és leszálláskor bekövetkező nyomásváltozás, a zaj és a vibráció egyenként és együt­tesen légifoetegségre vezethet. Ennek jellemző tünetei: a szé­dülés, a hányinger, a hányás, de olykor a gyengeség vagy a hasmenés is. A légibetegsé­get a repülőgép mozgása, — re több síkjában történő moz­gása — is okozhatja, de a ki­alakulását segítheti a meleg, az étkezés, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a láz is. Minthogy azonban lelki okok is előidézhetik, az, aki tudja magáról, hogy gépkocsiban vagy hajón is rendszeresen rosszul érzi magát, ne üljön repülőre, vagy vessen előre számot a várható következ­ményekkel. Ma már vannak olyan gyógyszerek, amelyek kel a légibetegséget okozó el­sődleges tüneteket, illetőleg a rájuk való érzékenységünket számottevően csökkenthet­jük. Végül meg kell említenünk, hogy a repülés — különösen a földrészek közötti repülés — megbonthatja az ember megszokott napi ritmusát (a 24 órás vagy biológiai rit­must). Akár a Föld forgásá­val egyező, akár vele ellenté­tes irányban repül a gép, több óra után olyan helyzetbe ke­rülhet az utas, hogy a felszál­lás óta mindössze néhány óra telt el, és a célállomásra még­is más időpontban érkezik, mint az a szervezet számára “természetes” volna. Lehet olyan a repülőút, hogy az em­ber reggel 8 órakor indul, és ötórás repülés után helyi idő szerint este 10 órakor érke­zik meg, tehát a valós idő a vacsora ideje, miközben a gyomor csak delet “haran­goz” ! Ha a napi ritmus megbom­lik, a szervezet rendes műkö­dése mindaddig nem áll hely­re, amig az ember nem alkal­mazkodik az uj környezethez. Ehhez — a mérések szerint — általában hét napra van szükség. A napi ritmus megváltozá­sa elsősorban a cukorbajos, a fekélybeteg, az epilepsziás és némely szívbeteg emberben okoz zavarokat. A cukorba­jos embert az a veszély fenye­geti, hogy nem a megszokott időpontban veszi be a vércu­kor tabletát, vagy adja be magának az inzulininjekciót, s ez a vércukortartalom túl­zott csökkenésére vezethet, ami eszméletvesztését is okoz­hatja. Milyen betegnek nem aján­latos repülőgépre ülni? Min­denekelőtt azoknak, akiknek gyakori és nagy fájdalommal járó szivkoszoruér-betegsé­­gük, súlyos szivritmuszava­­ruk, akiknek fertőző beteg­ségük és nagy lázuk van, de azok is kérjék ki kezelőorvo­­su véleményét, akiknek he­veny gyomorbélrendszeri be­tegségük, egyensulyérzési za­varuk, vérszegénységük, vagy súlyos magasvérnyomásuk van. A repülésnek nem akadálya az életkor. A 60-74 éves hiva­tásos pilóták baleseti kocká­zata alig különbözik a 30-59 évesekétől, és kedvezőbb, mint a 18-29 év közötti kor­csoporté. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy az idős emberek is jól viselik el a repülést. Dr. Farkas Andor Terjessze lapunkat'

Next

/
Oldalképek
Tartalom