Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-22 / 8. szám
8. oldal MIT MOND A TÖRTÉNÉSZ? MÉCECYSZER PETŐFI SZÁRMAZÁSÁRÓL... Irta: DR. BÁRÁNY GYÖRGY a University of Denver történelemtanára A newyorki Manhattan College-ban tanító barátom, Dr. Alfred Reisch professzor volt szives elküldeni az Amerikai Magyar Világ ezév jan. 7.-i és jan. 28.-i számaiban Sima Ferenc, ill. Márer György tollából megjelent két cikket. Javasolta, Írjam meg, mi a “történelmi valóság’’ Széchenyi Petőfivel kapcsolatos állítólagos apasága körül. 1 Én persze nem tudom, érdekli-e a lap olvasóit “Még egy szó Széchenyiről, Petőfiről”: jómagam mindkét cikket figyelmesen olvastam, s az eszmecsere egy-két vitatott kérdéséhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Igaz ugyan, hogy Petőfi születési helye és pontos dátuma körüli vitáknak szakértője nem vagyok, viszont Széchenyivel foglalkoztam, s róla irt politikai életrajzom első része meg is jelent “Stephen Széchenyi and the Awakening of Hungarian Nationalism 1791- 1841” cimen a princetoni egyetem kiadójánál (1968): nyilván ezért hívta fel Reisch profeszszor a lap hasábjain folyó vitára figyelmemet. Arról ,hogy Széchenyi Döblingben Petőfit nyomatékosan fiának nevezte, mint Sima Ferenc helyesen irta, a szakirodalom tudott. Széchenyi élete tudós kutatóinak, Viszota Gyulának, Károlyi A hadifoglyok hazatérése volt az elmúlt hét főeseménye. A hazatérők és halott baj társaik hozták a legnagyobb áldozatot a vietnami háborúban. így nem csoda, hogy hazatérésük még a dollár leértékelésének szenzációját is letompitotta. Reméljük, hogy ha a rezesbandás fogadtatások és magasan szárnyaló üdvözlő beszédek feledésbe is merülnek, a nemzet nem feledkezik meg a veteránokról, akik ifjúságuk legszebb éveit a haza szolgálatában töltötték el. A dollár leértékelése egyelőre nem érinti súlyosan az amerikai fogyasztókat. A háziasszony dollárját úgyszólván naponta leértékelik a szupermarketok. A turisták viszont meg fogják érezni, bárhova mennek is külföldön, hogy a dollár kevesebbet ér. így például Magyarországon a dollár hivatalos ára ezentúl 24 forint és 80 fillér 27 forint és 63 fillér helyett. —Nem valószínű, hogy a tiz százalék visszatartja a hazalátogatókat, legfeljebb kevesebbet dobnak a cigánynak. A Kubával kötött egyezmény a légikalózokat megfosztja a legfontosabb menedékhelyüktől. Most már csak az arab államok fogadják be a repülőgéprablókat. Nincs kizárva, hogy a Nixon adminisztrációnak további tervei vannak a kubai kapcsolatokat illetően. A levegő szennyezésével kapcsolatban Nixon elnök egy fontos kijelentést tett: a levegő megtisztításának költsége azokat fogja terhelni, akik azt beszennyezik. Egy figyelemreméltó elnöki intézkedés volt, amikor Nixon visszavonatta a Veterán Administration tervezetét, amelynek értelmében a vietnami veteránok lényegesen kevesebb segélyt kaptak volna, mint amennyit a kongreszszus erre a célra előirányzott. Kissinger Hanoiban és Pekingben fontos megbeszéléseket folytatott. A moszkvai sajtó szerint az Egyesült Államok barátkozása Kínával a szovjet érdekek ellen irányul. Lehet, hogy igazuk van. Árpádnak és Bártfai Szabó Lászlónak forráspublikációi nyomán 1945 előtt utoljára Kornis Gyula “Séchenyi és a magyar költészet” (1941) és Östör József: “A döblingi Széchenyi” (1944) tért ki “apaságának” problémájára, s mindketten hangsúlyozták, hogy Széchenyi idevágó megjegyzéseit nem szabad szószerint venni. Kornis Gyula arra is rámutatott (145. old.), hogy “Széchenyi Petőfi fogantatásának idején, 1822 márciusában, Német-, Francia- és Angolországban Wesselényivel útban van.” Valóban tudjuk mind, Széchenyi, mind Wesselényi naplóiból, hogy a korai magyar liberalizmus két baráti bajnoka együttes útjára 1822 március 1-én indult el Bécsből Münchenbe, s csak szeptember első hetében ért újból a Monarchia területére 1822 elején Széchenyi Magyarországon február 3 és 14 között tartózkodott: Cenken kívül Bábolnán és Pest-Budán járt s 14-én tért vissza Bécsbe. Aszódi útjáról, a Podmaniczky-családnál történt látogatásáról naplófeljegyzései nem tesznek említést, s ezekre márciusban nem kerülhetett sor; Petőfi anyjával ezek szerint Széchenyi fizikai kontaktusba 1822 február közepe—szeptember eleje között nem kerülhetett, s ez a körülmény eldönti az apaság szószerinti értelmezésének kérdését. Marad tehát a képletes értelmezés problémája, s ez annál érdekesebb, mert Sima Ferenc és Marer György cikkeikben — nem ugyanarról a levélről, hanem két különböző levélről vitatkoznak, bár ez a körülmény csak “cifrázza”, s nem változtatja a kérdés lényegét. Sima egy 1851 március 14-i levélből idéz, s ez valóban a bécsi császári titkos levéltár anyagából került elő az első világháború után. Márer egy eredetileg a Majláth-féle levélgyüjteményben közölt levélre emlékszik, s ez a harmadik kötet 630-636 oldalán megjelent levél korábbi, 1850 sz-pt. 7.-i keltezésű. Mindkét levél döblingi, s azonos inditéku, hasonló motívumok fordulnak elő bennük: de a két levél szövege nem egyezik szószerint. A korábban irt levélnek pl csak a legutolsó három mondatában esik szó Petőfiről ,s nincs utalás anyjára: “Petőfis ‘A felhők’ ist auf mich gemacht. — Ich bin sein Vater. — Lesen Sie as durch und denken Sie meiner.” A titkárához, Tasnerhoz 1851 március 14-én irt levél közepén is utal Széchenyi a “Felhők”-re, s ez utóbbi levél végén újból buzdítja, olvassa a költemény-ciklust: helyesen állapítja meg a második levél alapján Kornis, hogy a Felhők sötét tónusa nagyon is jól fejezte ki Széchenyi döblingi korszakának, különösen az első éveknek, komor, önmarcangoló hangulatát. “Fejemben éj van, éjek éjele, S ez éj kísértetekkel van tele . . . Laktársam a kétségbeesés, Szomszédom a megőrülés”: ilyen sorok, mint mások is rámutattak, hiven tükrözték annak a Széchenyinek az állapotát, aki Tasnerhoz irt korábbi levelét “őrültek háza, Döbling, 1850. szeptember 7’”-én keltezi, s első, magyarul fogalmazott szakaszait igy indítja: “Ma indulok pokolba! Én vagyok azon ármány fia, ki bűneim súlya miatt már 1811-ben elkárhozva mint ördög szolgája betű szerint eladtam a magyart a rom Istenének... Kossuth etc. etc. mind ártatlanok, mert mindent, mit tettek, lázban tettek, igen lázban, melyre én csigáztam fel őket.” Nyilvánvaló, Széchenyi a legsúlyosabb önváddal, nemzetgyilkolással illette önmagát, s szaggatott, rapszódikus leveleiben a romantika szimbólumaihoz folyamodott: ármány fia, rom istene ugyanannak a Vörösmartynak a képzeletvilágából valók, akiről Széchenyi azt írja levelében, “a hontalan, szózatban és élő szoborban — ki én vagyok — előre sejdité nemzetünk sorsát...” E szimbólumok az 1851 márciusi levélben megismétlődnek, s az az állítása is, hogy önzésből, hiúságból meggyilkolta sógornőjét, Magyarországot, feleségét s gyermekeit: a kulcsa persze a gyötrődésnek a meggyőződés, s ezt nyíltan megirja az első levélben, hogy a forradalmat ő csinálta. Ebben az értelemben tehát ő az apja a forradalomnak, s legfőbb képviselőinek, Kossuthnak és Petőfinek is. Hogy Kossuthot, akit két említett levelében ártatlannak és “végtelen nemes embernek” mond, Széchenyi nem szerette s közéleti pályáján állandóan támadta, köztudott. Petőfit se szívelte, s ebben egyetért a régebbi és újabb Széchenyi kutatás (pl. Spira György “1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a” (1964): egy 1848 májusában irt, kéziratban maradt cikkvázlatában “gaz taknyos fattyuk”-nak nevezi a tüntető pesti fiatalságot, akik olyan zsarnokot (Wüterich) vetnek ki magukból, mint Petőfi! (Petőfi se bizik sem a kormányban, sem Széchenyiben.) Az idegösszeroppanás után, s részben már a tépelődő forradalmi krizis idején is, Széchenyi hangot vált: az abszolutizmus elnyomásával szemben a -levert forradalom oldalára áll, mely az ő gyermeke, amint az az immár emigrációba szorult Kossuth és az elesett Petőfi is. S mivel önmagát okolja csak, s mindenki mást felment, ő a felelős a vérontásért, az árvák, özvegyek szenvedéséért, ő az oka a támasz nélkül maradt anyák pusztulásának is. Ezt fejezi ki a Petőfi anyjára való utalás szimbólum nyelvén. S mivel a szimbólumok többdimenziósak, hozzátehetjük, hogy Széchenyi Döblingben nagymértékben azonosítja magát Petőfivel, akiben a romantika felfogásának megfelelően ő is költő-váteszt látott, hiszen ő is látnokként jósolta meg az általa rettegett, de Petőfi által hőn remélt, forradalomba rohanó Magyarország pusztulását. A döblingi Széchenyi vízióiban természetesen a Kossuthtal, Petőfivel való azonosulás s a bűntudat dominál, hisz ő járt fáklyával fiatalabb kortársai előtt, s ő gyújtotta azt a szövétneket, amely lángragyujtotta és vérözönbe fojtotta mindnyájuk anyját. Magyarországot. GONDOLATOK A házasságok állítólag az égben köttetnek, de az biztos, hogy itt a földön romlanak el. * * * Olyan találmányokra is szükség lenne, amelyek megvédenék az eddigi találmányoktól. * * * Egyesek olyan biztonsággal olvasnak a sorok között, hogy már meg sem nézik, mi van a sorokban. * * * Némelyik ember azért fáradozik egész nap, hogy jobban tudjon aludni. :J: * :J: Van, aki azért beszél, mert szája van, van aki azért hallgat, mert szeme van. * * *• Kicsi a szúnyog, mégis bele mer csípni az oroszlánba, igaz, utána ő is repül. * * * Amig nem tudják, sok mindenben nem hisznek az emberek; amikor már tudják, sajnálják, hogy korábban miért nem hitték. * * Miért van az, hogy felülről sóikkal kevéshé látható a mélység, mint alulról a magasság?
