Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-27 / 30. szám

Thursday, July 27, 1972 MAGYAR HÍRADÓ 15. OLDAL 1 MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN: LEVÉL EGY KENYAI FARMRÓL A Kelet-Afrikai Presbiteriánus (református) Egyház három éve létesített Masszáj Gazdasági Fejlesztési Központjában egyházi, egészségügyi, szociális és mezőgazdasági munka folyik. Az ere­detileg 350 katasztrális holdas legelőterület a kö­zelmúltban 1000 holdra növekedett. Itt 216 szar­vasmarha és 97 juh van jelenleg, A telepen lakó és a környékről bejáró fizetett munkásokkal dolgozunk. A munkaidő hétfőtől péntekig reggel fél 8-tól fél 1-ig és délután 2-től 5-ig tart. Szombaton fél 8-tól 12-ig. Minden mun­kanapon negyed nyolckor áhitat van, melyen fel­váltva szolgálunk az arra alkalmas afrikai mun­katársakkal. Egy-égy ember egész héten át tartja az áhí­tatot. Áhitat után tartom a munkaeligazitást. A két pásztor és a juhász mindennap reggel 7 és es­te 6 óra között ügyel a szarvasmarhákra és a juhokra. Reggel é3 este az éjjeliőrrel együtt kell megszámolniuk az állatokat, mert 2 juhot éjjel elloptak a teljesen bekerített, erősen lezárt farm­ról, ahol az éjjeliőrnek negyedóránként kell hasz­nálnia a különböző helyeken elhelyezett kulcso­kat az éjjeliőr-óraszerkezethez. így reggel ellen­őrizni tudom, hogy éjjel valóban őrködott-e. Saj­nos, ennek ellenére sokszor elalszik. Tegnap es­te, illetőleg éjjel az ellenőrzés során— ami egyik éjjeli feladatom nem is találtam a farmon, mert elment a farm melletti lakására. A fejőste­henek száma tízre csökkent, igy fél négy helyett 5 órakor kezdődik a fejes, amit időnként ellen­őriznem kell. A jelenlegi, de remélhetőleg kicse­rélhető fejőember nem hajlandó változtatni na­gyon rossz munkamódszerén. A nagy udvarba kiengedi a fejősteheneket, majd a fejés előtt a bor jut hozzáengedi, s azután néha hatszor, nyolc­szor gergeti körbe a teheneket a fejőálláshoz, s mikor nem tud több tejet fejni, akkor megismét­li ezt a tehénnel és- a borjúval, s a fogócska után újra tud fejni egy kicsit. Mindez korom sötétben történik, s zseblámpá­val nézi a tehén oldalára ütött számot. Ehelyett a tőgymasszázst próbálom bevezet­ni úgy, hogy a közeli éjjeli tartózkodási helyről közvetlenül lehessen a tehenet a fejőálláshoz vin­ni. A tejből a szarvasmarhákkal dolgozók napon­ta ingyen kapnak, a többi munkásoknak pedig pénzért adunk el. Ami ezen felül van, azt lesze­paráljuk és az egészségügyi rendelő utján a be­teg és a szegény rászorulóknak juttatjuk. Ezt nagyon olcsón, mint szeparált tejet adjuk át. Nem pénzt kapunk érte, hanem adósságunkat törleszt­­jük. Az UNICEF-világszervezet ugyanis tejsze­parátort, kannákat és a tejtermeléssel kapcsola­tos más felszerelést adott, amiért nem pénzt fi­zetünk, hanem a fenti módon átadott tejet adós­ságunk törlesztésének ismerik el. így kétszeresen segít a UNICEF; egyrészt a gazdagság fejleszté­sében, másrészt a legszegényebbek ellátásában, oattcikiasonrkimákez shrdlu shrdlu hrdlu hdd Munkaidő alatt az adminisztráció, pénzkezelés, anyagbeszerzés teendőin kívül a munka ellenőr­zésével és irányításával foglalkozom. Együtt dol­gozom velük a fizikai munkában, hogy megmu­tassam, milyen módszerrel dolgozzunk és hogyan haladjon a munka. A munkatermelékenység rendkívül csekély. A masszájok azelőtt csak állatokra vigyáztak, s most nagyon nehéz megértetni velük, hogy a munkaidőben dolgozzanak. Munkaeszközeik is nagyon primitívek. Most a szénagyüjtés ideje van, s mivel nem lehet Nairobiban szénagyüjtő vagy fagereblyét kapni, ezért házilag készítet­tünk, s most próbálom megismertetni velük a használatát. A füvet “pangá”-val vágják, ami olyan, mint egy nagy kés, nagyon keveset lehet ezzel vágni. Osztrák gyártmányú sarlót sikerült egy üzletben beszereznem, ezt próbálom megis­mertetni velük. Kaszát szeretnék szerezni, azon­ban ez sajnos, nem. sikerül. Nagyon hasznos len­ne, ha valaki ebben segíteni tudna. Ez lehetővé tenné, hogy az esős évszak után bőségesen ren­delkezésre álló füvet lekaszálva, szénát takarítsa­nak be a száraz évszakra, amikor elszárad a fü. Mi traktoros füvágóval és traktoros szénagyüj­­tővel végezzük ezt a munkát. Mikor együtt dol­gozunk, azt mondják az embereim, hogy nagyon elfáradnak. Bevallom nekik, hogy én is. Hétfő a hivatalos napon a beszerzésre, ügy­intézésre Nairobiban. Volkswagen stationwagen­­nel megyek be. Kedden és pénteken reggel pedig egészségügyi fürdetés van az állatok részére; a különböző kullancsok ellen, amik veszedelmes, halálos betegségeket, (pl. keleti tengeri lázat ter­jesztenek. A traktor üzemelteti 15 atmoszféra nyomással az autómosóhoz hasonló szerkezetet. Itt keresztülj önnek az állatok és az állatorvosi szerekkel vegyitett viz mindenütt éri a testüket. Ezt a megelőző védekezést most mutatjuk be a környéken lakó masszájoknak, valamint a -kézi permetezőhöz hasonló működésű eszközt is, me­lyet azok használhatnak, akiknek nincs módjuk a miénkhez hasonló permetező fürdető haszná­latára, vagy a hosszúkás, mély medencében va­ló fürdetésre. A forgalmazó cég megbízottjával együtt be­mutatót tartunk a különböző állatorvosi szerek használatára. Ezeket meg lehet vásárolni a tele­pünkön levő, állatorvosi szereket árusitó üzlet­ben. Később hetenként kétszer-háromszor is ki fogok járni a masszájok 3—20 kunyhóból álló tanyáira, mezőgazdasági szaktanácsadásra. Köz­ben az ország különböző részeire kell elmennem tanulmányozni a mezőgazdaságot. Időnként, mint most is, a telepünket irányitó igazgató-bizottság ülésére kell jelentést készíteni és költségvetést előterjeszteni, valamint 5 éves tervet készíteni. Kedd esténként a különböző munkaágak vezetői tartanak megbeszélést. Szerdára pedig a farm dolgozóit és más érdeklődőket hívok meg laká­sunkra, ahol imádkozunk, majd elmondják, mik a legégetőbb problémák, amiknek megoldásán az­tán közösen gondolkozunk. Nagy dolognak tar­tom, hogy ők is akarnak változást. Ennek a je­leként most az ablakunk előtt áll egy tipuské­­mény, amit a füsttel telt kunyhók számára ké­szített egy magyar építész, aki Nairobiban la­kik. (Olooseos, Kenya) Csákány István AZ ELINDULÁS Irta: KATONA NÁNDOR — Mégiscsak elmégy, fiam? — Elmegyek, anyám, nem tehetek mást, úgy érzem, csak igy leszek boldog. — Azzal nem törődsz, hogy velem mi lesz? Apád is elhagyott, most te is itthagysz. Ilyenek vagytok ti férfiak, mindnyájan, önzők és kímé­letlenek. Amit a fejetekbe vesztek, abból nem en­gedtek, s az anyák meg a feleségek csak tűrje­nek és szenvedjenek. — Hiszen ha megnősülnék, akkor is egyedül maradna édesanyám, sőt, lehet, hogy még inkább. Emlékezzék vissza; a plébános ur azt mondta, hogy a szülők többnyire az Isten szolgálatára engedik el legnehezebben a fiukat, pedig azt a gyermeküket vesztik el legkevésbé, az marad leg­inkább az övék. — Nem tudok én ebbe belenyugodni. Eddig is szegény voltál, ezután is szegény legyél? Én má­sok keze-lába voltam egész életemben, napszám­ra jártam, uraknak mostam-vasaltam, ahol ta­karítónő voltam, hol meg szakácsnő, csakhogy téged taníttathassalak, s most, mikor keserves kínlódással kitanittattalak, elmégy papnak. Ép­pen tegnap beszéltem az igazgató úrral és ő is említette, hogy jó tanár lenne belőled. — Ne féljen édesanyám, a jó pap sem hal éhen. — Attól nem is félek, csak attól, hogy ki le­szel szolgáltatva az emberek kényének-kedvének... — Ugyan, ne lamentáljatok már annyit — szólt közbe nagyanyám, pakoljatok, aztán men­jetek, még majd elkésitek a vonatot. Te meg na bőgj — fordult oda anyámhoz —, nem kisgyerek már a fiad, van magához való esze, tudja, hogy mit tesz. Hadd menjen az útjára. Engem pedig megcsókolt és csak annyit mon­dott: vigyázz, nehogy szégyent valljunk veled.. * Egyetlen ugy-ahogy elfogadható ruhámba öl­tözve, félszegen cipeltem a kölcsönkért bőrönd­be csomagolt “staférungomat”. Tétova léptekkel ballagtam a buszállomás felé, anyám szipogva jött mellettem. Útközben örzse nénénkkel talál­koztunk, aki a kora reggeli misére igyekezett. A családban szokatlan “szerelést” látva, s anyám könnyes arcára pillantva, egyből megértette, hogy miről van szó. Isten áldjon meg, fiú, hát csak jó pap legyél, köszönt el tőlem. Anyám arcát pedig megsimogatta és igy szólt: ne félj, jó helyre megy a fiad . . . A bucsuzkodás keserves pillanatain átesve, be­ültem a rozoga autóbuszba. Hazudnék, ha azfc mondanám, hogy “fennkölt lelkesedés” töltött eí. Boldog megnyugvás és belső béke váltakozott nyugtalanító bizonytalankodással és szorongó fé­lelemmel. Ha az egyik megszállt, már dörömbölt lelkem ajtaján a másik. Egyszerre olyan egye­dülálló, olyan elhagyatott lettem. * A szeminárium kapujáig eljutva, jól megnéz­tem a vörösesbarna téglafalakat. Szóval ez lesz otthonom öt éven keresztül ? Elszorult szívvel té­továztam. Még vissza lehetne fordulni. Micsoda, erő hajtott idáig? Anyám féltése, ragyogóbb pá­lyák csábítása sem tudott visszatartani. Egyál­talán tudom-e, mit jelent papnak lenni? Mit je­lent belevetni magam egy ismeretlen folyam sodrásába ? Az utcán egy öreg pap közeledett a szeminá­rium felé. Egyszerre csak megállt és várakozva, nézett rám. Néhány pillanat szaladt el igy, hogy ő engem nézett, én meg őt, mintha tekintetünk­kel egymást vallattuk volna. Határozott mozdulattal, hosszan nyomtam meg a csengő gombját, úgyhogy a portás morogva ad­ta tudtomra, hogy ezidő szerint még nem süket. De mit törődtem én az ő fülének állapotával. Egy volt a fontos: végre itt vagyok. Az első este kíváncsian lestük, amint a spiri­tuális atya a kis kápolnai szószékre fölkapasz­kodik és az imáról meg az áldozatról fejti ki gon­dolatait. A legtöbben néma áhítattal figyeltük az, akkor már országos hirü embert és én valahogy megéreztem Örzse néném szavainak igazát: va­lóban jó helyen vagyok. Részlet Kálvin igehirdetéséből “... A szegény nem fogy ki a Földről . . Ez­zel a kinyilatkoztatással Isten azt kívánja tud­tunkra adni, hogy ő próbára akarja tenni könyö­rülő szeretetünket. Ő ugyanis elég gazdag ah­hoz, hogy kinek-kinek megadja mindazt, amire szüksége van; hogy pedig nem pazarolja el kin­cseit, az nem az ő fukarságát jelenti . . . Miért engedi hát meg Isten, hogy legyenek szegények a Földön? Bizonyára azért, mert ezáltal alkalmat akar nekünk adni, hogy jót cselekedjünk. WEÖRES SÁNDOR: Komoly, nehéz érc, mondd el, mi volt , a föld mélyében, mikor merev ér voltál a kőzet között és a gyökerek nem hatoltak le hozzád? 1 Érdemesebb-e itt a légben, a fényben, mint odalenn s nekünk idegen mélyben, % ^ } hol a mag nem talál tanyára, r^~ ' ' hol a titkos erők morajlanak? ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom