Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-27 / 30. szám
Thursday, July 27. 1972 MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal TORONTOI LEVÉL: A NYUGALOM * Valóban az. Torontó még ötven évvel ezelőtt egy kis városnak, vagy nagyobb falunak beülő hely volt. Még 11 évvel ezelőtt, amikor én ideköltöztem Calgaryból, a Bathurst, a Finchtől kezdve teljes pusztaságnak tűnt. Csak nagyon ritkán és foghíjasán láttam házakat a Bathurst mentén. Nagyobb apartmentházakról szó sem lehetett. A szikár,gondozatlan föld meszsze kiterjedt, sokkal tovább, mint a látóhatár. Markham városkája, amely a Steeles Avenue-vel kezdődött, ma egy modern, lüktető életű városrész, beépítve nagy palotákkal, modemekkel gyönyörűekkel. Mikor lakást kerestünk eljövetelünk előtt, azon problémáztunk, hogy Montreált vá|asszuk-e vagy Torontot. Montreal sokkal európaibbnak hatott. Éjfélkor még nyüzsögtek az emberek az utcán, minden coffeeshop nyitva volt és zsúfoltan ültek benne. Vidámság, könnyű élet látszott a járókelőkön, nem tette rám azt a benyomást, hogy Montrealban nehéz pénzt keresni. A ház árak elég mértékletesek voltak, a környezet tiszta, tele fákkal. Szívesen mentem volna oda lakni. Csak gondolkodóba ejtett a kétnyelvűség, amelyet részben még beszélek, de féltem, hogy esetleg akadályokat s fog elénk gördíteni. Torontóra határoztuk magunkat. Parasztváros, mondták a barátaim. Mit fogsz Te ! csinálni abban a kisvárosban, illetőleg mint város nagy, csak a nívója kicsi. A lakói nyárspolgárok, fantázia nélküli emberek, bent élik az életüket a lakásban. Ha van erkélyük' akkor is, ha van kertjük, akkor is. Nappal is lámpát égetnek és leengedett függönyök mellett, a zárt levegőben tartózkodnak. A nyugodtabb légkör miatt mégis Torontóra határoztuk magunkat. Ez a határozat jónak bizonyult. Valóban igaz, hogy nem olyan nivós, mint Montreal. De az a szédületes fejlődés, ami ezalatt a 11 év alatt Toronto felmutatott, azt nem minden város mondhatja magáénak. Valaki azt jövendölte akkoriban, hogy Toronto lesz Kanadának a fővárosa Ottawa helyett. Akkoriban kételkedtem benne, de most már szilárdan vallom én is. * Hogy kinek van főrésze abban," hogy ez a város Így kié-Irta: HAJNAL ERZSÉBET pült, Philip Nathan-t kell elsősorban megemlíteni, aki hosszabb ideig állt a város szolgálatában, minden percét, annak áldozta, hogy elérje Toronto a városok között a legelső rangot. S hogy elérte, annak bizonyságául álljon itt, a világ egyik legnagyobb Hajnal Eresébe! városának, New Yorknak, 37 évig volt lakójának a kommentárja, aki azt vallja, hogy olyan város, mint Toronto nincs még egy. Saul Maslinoff és a felesége 37 év után elhatározták, hogy életük hátralévő részét Torontóban fogják leélni. Három gyerekük dacára, akik nem tudnak elszakadni Amerikától, valamilyen oknál fogva. Mrs. Masünoff Angliában született. Két éves volt, amikora szülei ideköltöztek. Családtagjai itt élnek Canadában és Edith nem tud eleget beszélni arról, hogy milyen különbség itt élni vagy New York-ban. A New York-i élet, más élet. A bűnözők annyira elhatalmasodtak, hogy este nem is lehet kimenni az utcára. Nappal a boltajtók, a kisebbek, zárva vannak és csak az tud bemenni kopogtatás után, akit megbízhatónak találnak belülről. “Ha mi azt határoztuk volna, hogy New York-ban maradunk, megbolondultunk volna az unalomtól. El tudom képzelni, hogy pár év múltán, New York a kisértetek városává lesz, mert minden épkézláb lakója, ha bármilyen csekély lehetősége lesz az elköltözésre, élni fog vele. A lapokban annyira foglalkoztatott cikk, amikor egy nőt halálra szúrtak, egy csomó nézőközönség előtt, a legnagyobb felháborodást keltette az egész világén. De ez sem segített a közbiztonságon. Minden ígérgetés dacára maradt az egész dolog a régiben. Az emberek félnek beleavatkozni. Pedig, ha igy megy tovább, az mindenkinek a bőrére megy. Ma az egyik ember esik áldozatul, holnap a másik és meg fog bénulni az egész üzleti élet. Nálam Flúshingban nagyon, sokszor történt betörés az üzletemben és a házamban. A torontóiak nagyon meg kell becsüljék és méltányolják a városukat és annak vezetőségét. Már hét hónapja vagyunk itt, New York-ba viszszamentünk egy rövid időre, hogy elhatározzuk, mit tegyünk. Alig vártuk, hogy visszatérjünk. Fellélegeztünk, amikor ide érkeztünk. A levegő sokkal tisztább, az élet nyugodt, és annyi mindent tud nyújtani Toronto, amiben New York-ban az utóbbi időben nem lehetett részünk. Koncertek, gyönyörű filmek, STATISZTIKA: előadások tömege, válogathatunk a szórakozásban.” Hogy mit fognak csinálni a visszavonulás éveiben, több elgondolásuk van. A vezérfonal,bekapcsolódni a jótékonysági intézményekbe és segíteni a kevésbé szerencséseket valamilyen formában. Üdvözöljük őket itt Torontóban. Biztos, hogy hasznos tagjai lesznek a társadalmunknak. Mi pedig torontóiak adjunk hálát a sorsnak, hogy eltekintve a nálunk is előforduló kisebb hibáktól, Toronto mégis nagyon sok ember vágyálma. Ezt a vágyálmot pedig a mi olyan sokat szidott politikusaink teremtették meg, az éién Mr. Trudoval, aki bárkinek, bármilyen legyen a véleménye róla, mégis egy kiváló szakember és egy nagy koponya, még világviszonylatban is. Jó lesz őt megtartani. A CIGÁNYOKRÓL — A Cigány egykoron Észak-Indiában élt idoeurópai nomád nép. A kr.u. V. században jöttek el Indiából, s szóródtak szét Ázsia, Európa országaiban. (Vitatott: miért hagyták el őshazájukat.) Közép-Európában a cigányok tömegesen a 15-ik század elején jelentek meg. Magyarországon előbb Zsigmond királytól, majd Báthori fejedelemtől szabadalmat nyertek. Sok helyütt máig megtartották régi közösségi szervezetüket, ősi hagyományaikat, szokásaikat, ruházatukat, s törvényeiket: a roma-kriszt. — A cigány az ujind nyelvcsalád észak-nyugati csoportjából kivált, több nyelvjárásra tagozódott nyelv. 1972-ben kereken 500 ezren beszélik Európában, Ázsiában, Amerikában. A cigányok önmagukat rom-nak, illetőleg dómnak nevezik. (Mindkét szó magyarul: ember.) Az angolok viszont gipsy nek, a spanyolok gitanónak, a svédek heideneknek (pogányok) hívják őket. E nép évszázadokon át igaztalanul üldözött volt. Angliából például kitiltották, elűzték törzseiket. A germán mítosz ideológusai a cigányokat “alsóbbrendű faj”nak minősitették, Hitler SS-ei sokezrüket g á z k a m r ában pusztították el. — Napjainkban világszerte 3 millió cigány; Európában egymillió, Romániában 180 ezer, Csehszlovákiában 100 ezer, a Szovjetunióban 60 ezer. (Moszkvában külön színházuk is van.) Lengyelországban — 1940-ben 40 ezren voltak — ma már csak 15 ezren: a többiek a fasiszták áldozatai lettek. Magyarországon — e szám, akár a többi, csupán becsült —, kereken félmillióan élnek. Probléma, hogy még nem mindenütt tűntek el a káros elöitéletek, s ugyanakkor nem minden cigány tud, akkar élni az adott lehetőségekkel. VEGYES FELVÁGOTT Az Egyesült Államokban a szennyezett levegő által okozott kárt évi 11 milliárd dollárra becsülik. A szennyezett levegő rongálja az épületek külső felületét, gyorsítja a fémek korrózióját, piszkitja és károsítja a ruhaneműket. Nemrég Los Angelesben kétszer megszólaltak a szirénák, jelezvén, hogy a levegő szenynyezettsége túllépte az elviselhetőség határát. A mozgásban lévő jármüveknek azonnal meg kellett állniuk. Érdemes megjegyezni, hogy egy Boeing—747 tipusu repülőgép a Páris— New York (10 tonnát) fogyaszt, amenynyit négyezer aker erdő egy év alatt. A legutóbbi száz év alatt a széndioxid mértéke 15, a szénmonoxidé pedig 20 százalékkal emelkedett. * * * Az Industrie Technique című francia folyóirat vizsgálati szerint a munkahelyi balesetek 11 százalékát és a kiesett munkanapok 15,5 százalékát a zaj okozta. A vizsgálatok kimutatták, amennyiben csökken a zaj a gépírók munkahelyén, akkor a gépelési hibák, a melléütések száma is jelentős mértékben csökken. * * * A nagy mennyiségű hulladék megsemmisítése régi gondja az emberiségnek. Parisban például minden lakos után évente 300 kilogramm hulladékot szednek össze éa szállítanak el. A francia főváros melletti egyik kis erdőben a látogatók évente 2500 tonna szétdobált hulladékot, papirt, üres konzervesdobozokat, üvegeket, műanyag flakonokat hagynak el. A szeméttelepek ugyanakkor állandó tűzveszélyt jelentene.k, szennyezik a levegőt és a föld alatti átszivárgás esetében. beszennyezhetik a víztárolókat is. . - * * * Több ezer állatot és 150 embert öltek meg. eddig azok a veszedelmes méhek, amelyeknek néhány egyed« 1957-ben véletlenül kiszabadult, és azóta a latin-amerikai országokban gyorsan elszaporodtak. Az eredetileg Afrikából szál mazó méheknek nem annyira a mérgük veszélyes, hanem inkább az a körülmény, hogy egész rajokban támadják meg áldozataikat. Előszeretettel vándorolnak, s eközben súlyos veszélyt jelentenek immár az emberekre és a háziállatokra. ♦ * * Az emberi hajszálak felszínének állapotából következtetni lehet a szervezet működésének bizonyos zavaraira — állítják az atlantai egyetem, dermatológusai. A hajszálakat raszter-elektronmikroszkóppal vizsgálják. A háromdimenziós kép bizonyos jellegzetességei meghatározott betegségekről, egyebek között cukorbajról,rosszul- vagy tultápláltságról, pajzsmirigyrendellenességekről, vashiányról és májbetegségről árulkodnak. Rendszeres vizsgálatuk segítséget nyújthat az anyagcserezavarok gyors felismeréséhez. NEVESSÜNKj KIVÉGZÉS ELŐTT A hóhér: — Remélem nem babonás ? Az elitéit: — Miért kérdi? A hóhér: — Mert maga ma a tizenharmadik .. . EGY ABSZOLÚT VICC — Ki az abszolút erényes férfi ? — Aki a mai napig restelli, hogy olyan ágyban született, amelyben egy asszony is feküdt ...
