Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-27 / 30. szám
10. oldal A Szarvascsárdát Szék fszárdhoz közel tavaly építették a vadászati világkiállításra. Gyönyörű helyen van. Puskalövésnyire a gemencei erdőtől. A csendes, nyári éjszakában hallani a vaddisznók röfögését a Csárda körül. Be nemcsak a vaddisznók járnak erre otthonosak a vadászok is. Lehet itt mulatni akár reggelig, mert soha nincsen záróra. Huzza a cigány, folyik a bor és 22 féle vadasétel közül válogathat a vendég. Külön látványossága a vadász-szoba, van benne egy szarvas agancs, amelynek . minden egyes grammja az arany árával vetekedik. Utólagos megállapítás szerint ez volt a világ első jószága. Szekszárdon a Gemence Szállóban laktam. Vadonatúj épület. Az igazgatói már külföldön, Hollandiában tanulták «1 a vendéglátást. Hegyekkel koszoruzott hely Szekszárd. Az utcák patinásak, a köveken keresztülszaladt a magyar történelem. De láttak itt művészeket is, hogy csak a legnagy óbbról beszéljek, többször veldégeskedett Szekszárdon Liszt Ferenc, a világhírű nagy magyar muzsikus. Barátja volt Augusta báró, az ő kastélyában szállt meg, s ha már ott volt, nagy kegyben részesítette a Szekszárdiakat, többször hangversenyezett előttük. < Ma emléktábla hirdeti a -házat, hogy itt szállt meg valaha Liszt Ferenc, a világhírű muzsikus. Bőkezű mecénás volt valaha August báró, mert szobrot is emelt a mester tiszteletére, amelyet bemutattak a malleneumi kiállításon, Budapesten. A kiállításról visszakerült a kastély kertjébe, Szekszárdra, majd onnan elvitték a keselyesüi erdők közepébe. Ott helyezték el, abban a szép nagy kiállítási teremben, ahol az aranyatérő agancsok is megtekinthetők. V _i ott belőlük jó egy-pár. A Szarvas Csárdától nem messzire van a decsi Termelő Szövetkezet. Ott most hangos a ház-tája, hivatalos emberek sü r ögnek-f orogvnak, exportőröket, felvásárlókat ajnároznak, mert hát itt van az ország egyik nagy sertéshizlaldája. Meghívtak engem is, hát elmentem. Kivitt a kiván• csiság. Először is visszaemlékeztem arra, hogy Torontóban, a TV,-ben egy szakértő azt nyilatkozta, hogy a marhák és a szárnyasfélék olyan hormonoktól nőnek nagyra, amit megetetnek velük, hogy attól az emberek könnyen rákot kapnak. Tenyésztőknek tetszik ez« a módszer, mert az állat gyorsan nő, olcsón nevelkedik, s a súlyos MAGYAR HÍRADÓ Thursday, July 27, 1972 UTIJEGYZETEK: Vendégségben Szekszárdon Irta: SZÉKELY MOLNÁR IMRE jószágok nagyobb hoznak a konyhára. hasznot A TSz-nek Kovács ur a vezetője, rendkívül nyájasan invitál a szövetkezet éttermébe, ahol frissítő italokat kínálnak a Kolhoz szépei. Nagyon jó ez bemelegítő kezdetnek. Emelkedett hangulatban indulunk el disznónézésbe. Gyorsan összeismerkedem a magyarokkal. Bajor Ferenc személyében azt a főintézőt tisztelhetem, aki irányítja, rendezi és intézi a tenyésztéssel kapcsolatos teendőket. De a többi magyar tisztségviselő is érdekes személyiség. Különösen Palotai István főagronómus, akinek az esze kormányozza a decsi TSz-t, a fia pedig a telep felügyeletéről gondoskodik. Nagy Árpád az adminisztrációt végzi. Főképp ő csatlakozik mellém, az ő felvilágosításai a mértékadók. El is árulja gyorsan, hogy a szemle után diszebéd lesz, amolyan kicsi csak — mondja — ami szokásos itt nálunk, ha ilyen messziről jött embereket fogadunk. Nem részletezi, hogy mi lesz ebédre, de én a szavaiból is kiérzem a pecsenye-illatot, a csapravert hordók nedűjét. Mielőtt belépnénk a disznók birodalmába, fertőtlenítik a cipőnket, a ruhánkat, valami kabátféle is kerül ránk, a lábunkat is olyan csizmaszerü nylonfélébe takargatjuk, de még ez sem elég, mert minden egyes épület előtt, mielőtt a küszöböt átlépnénk, újból meg kell meríteni ez.eket a csizmácskákat valamiféle fertőtlenítőbe. Azt elmondhatom mindjárt sertés-szanatóriumfélének tekinthető, a disznók valósággal palotában laknak. A legtöbb épület hengeralaku,amelyekben el vannak különítve a kocák, a vemhes állatok, a kanok, a süldők, a növendék disznócskák, s ami mindjárt szembetűnik: minden csak úgy ragyog, fénylik a tisztaságtól. Az egész üzem, annak mviden egyes részlege olyan, mint egy óraműre beállított gépezet. Bajor Ferenctől megtudom, hogy az országban több, mint 60 Szövetkezet foglalkozik kizárólag sertéstenyésztéssel, Azt is elmondja, hogy bomba üzlet, s ez most még csak jobban kifizetődik, mert egy közös, nagy vágóhidat akarnak építeni, ahol megölik és fel is dolgozzák az állatokat. Az is feltűnt nekem, hogy alig van férfiszemélyzet az épületekben, mindenhol nők teljesítenek szolgálatot, ez azért van — mondja Kovács Ur, a decsi TSz elnöke, — mert a nők nem ütik-verik az állatokat. e*ékely-Mölnéx Imi* Az nem nagyon érdekelt, hogy mennyi innen az export, mert ezt úgyis gazdaságosan kezelik, minden talpalatnyi helyet kihasználnak, szakszerű a tenyésztés, s ha egy hizó nem adja fiaztatásnál a 8—10 malacot, nem adnak neki “gondolkodási időt”, kiveszik a tenyésztésből és hízásra fogják. Hizás? Itt nem zsirra megy a termelés, hanem húsra. S ezért, amikor az állat mái zsirra használná fel a felesleget, levágásra kerül. Magyarországon a sertéshús és a sertéshús-készítmények képezik a húsellátás 50%-át. A többi husmennyiség exportra kerül. Megtudom azt, hogy a sertéshús készítmények közül legnagyobb arányban, 44 %-ban a szalámi forgalma növekszik, 30 %-kal több a sonka és a húskonzerv és több mint 10 %-kal több a szára z k o 1 b á s z előállítása. 1972-ben 692 ezer tonnával szemben 1975-re 900 ezer tonnát termelnek disznóhusból. Kovács elnök ur mondja: — Mind a hazai igény, s mind a népgazdaságilag nagyon fontos exportfeladatok teljesítéséhez emelni kell a meglévő kapacitásokat, mert növekszik az export, a szalámi kivitele 60, a gyulai kolbászé 30, a dobozos sonkáé 41, a húskonzervek pedig 221 %-kal. A lakosság húsellátása is lényegesen javult. Megnézem a sertések takarmányozását. Az állat-etetésben is korszerű az eljárás. Nem láttam én ott semmi olyant, ami mint műanyag kerülne az etetővályuba, ami azután természetesen lerontja a vágót jószág húsának az izét. Erre nagyon vigyáznak. Abrakot kevernek a takarmányhoz,: az árpához, a kukoricához és ha már a sertéstenyésztésnél tartunk, meg kell említeni, hogy állandóan folyik a hússertés-állomány nemesítése. Legutóbb is 240 nagy hústermelő képességű tenyészkan és közel 1000 kocasüldőt importáltak Magyarországra. A kisebb TSz-ektől 23.60 Ft-ért vásárolják fel kilogramját a vágósertéseknek. A sertéstenyésztéssel foglalkozó TSz-ek programjából vettem ki ezt a részt: Az anya-állomány minél jobb kihasználására kell törekedni és az elhullások csökkentését, amely a születéstől a vágásig értendő, le kell szorítani 12 % alá. A vágósertés előállítása terén fontos feladat, hogy a születésétől a vágásig az átlagos napi súlygyarapodás 550 gramm legyen. Lehetne erről hosszan és sokat írni, de hát én csak az érdekességeket ragadtam ki, még csak azt említem meg, hogy a hagyományos malacnevelési eljárásoknál a malacokat 60 napos korig szoptatták, itt állandóan folyik a kísérletezés, hogy minél korábban válasszák el a ínalacokat az anyjuktól. Kikisérletezték, hogy a malacokat már 4 napos korukban ellehet az anyjuktól választani. A kocák ezután lényegesen jobban kihasználhatók. Az elválasztott malacok száraz, granulált abrakkeverésekből kapják a kocatejet helyettesítő táplálék-anyagot. Ez a decsi szövetkezet elég kicsi. A valamivel nagyobb Szekszárdi Állami Gazdaságban már évente 30.000 hízósertést neveinek. Mi lesz Magyarországon, ha megépül a kerületekben a közös nagy vágóhíd és a közös nagy feldolgozó üzem ? Arról van szó, hogy naponta 15-20, sőt 50 ezer disznó kerüljön terítékre és feldolgozásra. Programnak is szép, hát még, ha megvalósul? A Szövetkezetek kívánják, most csak arról van szó, hogy megadja-e a Kormány a cél eléréséhez a szükséges anyagi támogatást. Utóiratként még azt csatolom hozzá,hogy minden egyes munkásnak, legyen az aszszony, leány, vagy fiatalember jó a keresete ebben a szövetkezetben, a legkisebb fizetés is több 3 ezer Ft-nál, s az ott dolgozóknak csaknem mindnek van külön háza, szép parkettás szobája, fürdőszobája,, villanyvilágítása televíziója, rádiója, s a szobák berendezése is modern. BEDE ANNA: Futóhomok Futóhomokba ültetett szőlőt a dédapám. Futóhomokra épített a nagyanyám házat. Futóhomokon játszottam gyermekkorom óráiban. Savanyu borok, szomjas akácosok ... Talpam perzseli, agyam égeti a nyár, mikor az idő is szédülten botorkál, s ha szélroham veri fel a sárga hullámok taraját, egy vihar talán mindent eltemet___ Futóhomokon játszottam gyermekkorom óráiban, öreg tőkékben pezsgő énekek, s a nagyanyám gyógyító imái, segítsetek a múlásnak ellenálni! Ildi GYEREKSZÁJ A mama kiabál a 8 éves fiára: — Nem megmondtam, hogy ne játsz az utcán a gyerekekkel? — De anyu, én nem játszom velük! Én verem őket... FÉRFI-VICC Két férfi beszélget. A nőkről van sző. Azt mondja az egyik, hogy a férfi és a nő kapcsolatát harcként kell felfogni. — Ebben a harcban — folytatja a fejtegetést — a férfi legeredményesebb harci eszköze a kalap és a kabát. — Hogy érted ezt? . — Ha veszed a kalapod, kabátod és távozol... ÖREG EMBER NEM VÉN EMBER Megkérdezi valaki a 80 éves öregurat, hogy mi a véleménye a mini-szoknyáról, amely évről-évre rövidebb. — Sajnos — mondja az öreg — ez, bizony drága viselet. — Miért drága?, —■ Mert minden évben újabb szemüveget kell reudejuem.
