Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-07 / 49. szám

14. oldal A GYERMEKNEVELÉSRŐL Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Billy Graham, aki öt gyermekei nevelt fel, egy hosszú újságcikkben részletesen elmondja, mi­lyen elvek vezették őt és feleségét, Ruthot, mi­alatt gyermekeiket felnevelték és előkészítették az önálló élet­re. “Mint öt gyermek szülője — kik közül három már felnőtt és férjnél van —, megpróbáltam megtanítani gyermekeimet az élet alapszabályaira.” Szerinte öt főszabály van, melynek legfőbb fontosságot tulajdonit a gyermeknevelés te­rén. Legfontosabb az, hogy a gyermek megtanulja, mi a különbség a jó és a rossz, a helyes és a hely­telen között. Televízión valaki arról beszélt, hogy hosszú éveken át abban a hitben élt, hogy minden ember jó, csupán a környezete rossz és helytelenül befolyásolhatja életét. De bevallja, hogy később ráébredt, hogy az emberi természet az, amely rossz hatással van környezetére. “A Szentirás tanítja — mondja Billy Graham —, hogy mindnyájunkban megvan a gonosz haj­lam arra, hogy rosszat cselekedjünk és hogy egész életünk küzdelem a gonosz hatalmak ellen. Ezért kellett gyermekeinknek megtanulnia, mi a helyes ut.. Ösztönösen a rosszat cselekedték. Arra nem kellett tanítanunk őket, hogy legyenek dühösek, önzők, vagy hogy éppenséggel hazud­janak. A gyermek mindezt magától teszi, anél­kül, hogy ránevelnék.” Manapság a modern gyermek arra törekszik, hogy önállóan, önmaga cselekedjen, de ezt cse­lekedte Ádám is és igy került bűnbe. “A gyer­meknek meg kell tanulnia, hogy nem ő a világ egyetem központja. Hogy az életnek szabályai vannak, éppen úgy, mint ahogyn a ping-pong, vagy a teke, vagy bármely más játéknak van­nak szabályai.” Arra is ki kell oktatnunk a gyermeket, hogy becsületesnek lenni nemcsak érdem, de jutalom. Jutalma az, hogy béke költözik a szivébe, elmé­jébe, noha néha sokkal nehezebb becsületesnek lenni, mint becstelennek. A gyermek — akár a felnőtt —, hajlik arra, hogy a könnyebb utat, módot válassza. “Hazug­ság, lopás és csalás a legkönnyebb ut arra, hogy valamilyen szorongatott helyzetből kiszabadul­junk. Tanítsd meg gyermekedet arra, hogy az élet nem könnyű, inkább küzdelem, konfliktus, és sokkal nagyobb jellempróba kell ahhoz, hogy a helyeset cselekedjék, mint a helytelent.” ywwvvwwwwvawvvtwvwwwvwvav. i| HETI NAPTÁR j] DECEMBER íj ;! 10—Vasárnap: Emma !; ;I 11—Hétfő: Dániel ;l <; 12—Kedd: Szeráf in <; !> 13—Szerda: Luca <; 1 * 14—Csütörtök: Géza 1; 15—Péntek: Krisztina ;! 16—Szombat: Özséb, Etelka <; aawvvvwwMvwwwwwwwwwwwl Arra is meg kell tanítani gyermekeinket, hogy a szenvedés hozzátartozik az élethez. A gyermek — úgy mint a felnőtt —, szinte ösztönösen me­nekül a nehézségek, viszály, felelősség, szenve­dés elől. Meg kell ezért tanulnia, hogy az élet nemcsak örömből, játékból, tréfából, de inkább szenvedésből áll. Ezeket a nehézségeket le kell küzdenie, föléjük kell emelkednie, győzedelmes­kednie kell felettük. Az önfegyelem elsajátítása nagyon fontos. Ad­dig, mig a gyermek megtanulja, a szülők köteles­sége ezt felette gyakorolni. A régi amerikaiak idejében a szülőket büntették meg, ha gyerme­keik valamilyen bajt okoztak. “Az a gyanúm, hogy a szabadon élő, a fürdést kerülő, fegyelem nélküli fiatalok, akik céltalanul bolyonganak az országban, gyermekkorukban nem részesültek a szerető, gondos fegyelem áldásában.” Billy Graham utoljára említi a számunkra ta­lán legfontosabb szabályt, hogy megtanítsuk is­tenfélelemre, Istenbe vetett hitre gyermekein­ket. E' ztaján a legkönnyebb szabály lenne, mivel a gyermek ösztönösen könnyen hivő. Lelkivilá­gában rejlik a vágy arra, hogy egy magas, termé­szetfölötti lényben higyjen és hozzá imádkozzon. “Amikor a gyermeket arra tanítjuk, hogy Is­tenben higgyen, magának a szülőnek kell ebben előljárnia, saját hitét bizonyítva.” Hiába küldjük templomba gyermekeinket, ha magunk nem megyünk velük. És hiába olvassuk fel nekik a szentirást, ha mi magunk nem az ott foglalt szabályok szerint élünk. Heti fohász Dicsérlek és áldlak Téged, örök bölcsességü, örök jóságu Isten, énnékem gondviselő édes Atyám. Lelketlen dolgok is: élőlények, fák, ma­darak hirdetik a Te gondviselésed jóságát. A kö­zelgő tél elől elhívod a vidám madársereget uj partok verőfényébe, betakarod az erdőt és meg­pihenteted a gyümölcstermelő kerteket. Óh, Uram, kinek gondod van minden kicsi suhanó madárra, aki a rózsafának és a szőlőskertnek ki­mérted az idejét és aki télen is gondoskodói cso­dálatos szeretettel azoknak elrejtőzött életerői, óh, hogyan foghatná el az én szivemet valaha is kétség, hogy az én életemet, jövőmet, nem a Te kezed igazgatja és készíti. Láttasd meg velem, Atyám, mennyiszer védtél veszedelmek között, mennyiszer gondoztál és szabadítottál meg csodálatosan nehéz és gyötrel­­mes időkben. Emlékeztess engem mindazokra a jelekre, amelyekkel életemet kormányoztad, buz­díts hálára azért, hogy annyiszor mgtapasztal­hattam kegyelmedét: angyalaid jártak tábort kö­rülöttem. Nem tudom, énhozzám mikor jössz el, óh, örök­­hatalmu Isten, az ősz parancsaival? Nem tudom, mikor veszed el életem fájáról a levelet, a gyü­mölcsöt? Tudom, hogy Ítéleted egyszer engem is tova parancsol ebből a hervadó világból. Tudom, hogy bánatos őszi idők egyszer érkeznek a szive­mig, óh Atyám, adj az én szivembe nagy ,s ör­vendező engedelmességet, bizalmat, benned való békességet, ámen. (Muraközi Gyula: - “A Sionnak hegyén ...) CSODÁS TÖRTÉNET 1968 óta forgatott filmet Rómában a neves angol filmszinész és rendező Alec Guiness. Fia Matthew, ötéves kora óta súlyos gyermekbénulás­ban szenvedett. — Teljesen mozgásképtelen volt. Apja a legkitűnőbb orvosokat hívta beteg fiá­hoz, de minden kísérlet kudarcot vallott. A filmszinész római újságíróknak igy mondta e] legutóbbi napjainak eseményeit: Nemrégiben egyik napon mintha láthatatlan kéz vezetett volna . . . Beléptem az egyik temp­lomba és térdre borulva, töredelmes imával kér­tem Isten segítségét fiam meggyógyitásához. Na­pokon át megismételtem ezt a könyörgést, ugyan­abban a templomban. Munkám néhány nap múlva visszaszólított Londonba. Milyen nagy volt a meglepetésem, amikor a repülőtéren a fiam foga­dott. Kerekek székben ült ugyan, de frissen, erő­teljesen hajtotta karjával a kerekeket és vidám szemmel nézett rám. Néhány nap múltán felkelt a székből, tétován megtette első lépéseit és rövid idő múlva járt. Az orvosok nem tudnak magyarázatot adni gyógyu­lására. Én tudom: csoda volt ez. Isten segített — fejezte be szavait a filmszinész. 350 EVES ERDÉLYI KOLLÉGIUM Nagyenyed, november hó... Fennállásának 350. évfordulóját ünnepli ezek­ben a napokban az Erdély kulturális életére nagy befolyást gyakorló nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Az iskolát a 17. század elején alapí­tották, de a század derekán már külföldön is ma­gas színvonalú főiskolaként tartották nyilván. A kollégiumban olyan neves tudósok oktatták az ifjúságot, mint Misztótfalusi Kis Miklós, Bőd Péter és Bolyai Farkas. Könyvtára ma is őrzi a korabeli, sőt az egész európai szellemi élet szem­pontjából értékes müveket. A korabeli Erdély és a szomszédos román fejedelemségek tanulni vá­gyó ifjúságát szívesen fogadta falai közé. En­nek köszönhető, hogy az ott nevelkedett diákok egész életükön megőrizték hűségűket az iskola iránt, a külföldi egyetemekről is visszalátogat­tak szülőföldjükre, az ősi iskolába. A nagyenyedi Bethlen Gábor magyar nyelvű lí­ceumban a három és fél évszázados jubileum al­kalmából emlékünnepséget tartottak. Az ima Az ima nem imacölöp, amire rákötöznek. Isten az ö házában nem megalázott térdet akar hanem fürge lábat, tüzeset és kezet, amely az izzó vasat simogatja és agyat, parazsat-szülőt és ajkat, amely csókol. Én mondom nektek: hogy ha dolgozom, élek, gondolkozom vagy bármi hasznosat teszek: mind jól végzett imádság. ;etszik Istennek és Ő válaszol. És még azt mondom nektek: nincs szentebb, nincs nagyobb, mint a SZERETET, és én szeretlek benneteket. és mert szeretek, sosem lesz helyem a pokolban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom