Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-30 / 48. szám
10. oldal LONDONI LEVÉL: VACSORA A KÍSÉRTETEK KLUBJÁBAN Irta: HALÁSZ PÉTER Az elmúlt héten résztvettem az angliai Kisértetek Klubjának — a fennállása száztizedik évfordulóját ünneplő — díszvacsoráján, a londoni Rembrand Hotel Kék Termé§ben. Magas összeköttetéseknek köszönhettem a meghívást, ha nem is éppen földöntúli kapcsolatoknak, de világi mértékkel mérve mindenesetre tiszteletreméltónak. A klub tagjai ugyanis szigorúan zártkörű s bár (mint a neve után hinné az ember) tagjai nem kisérte- Haiáu Péter tek, de a tudományos-, művészeti- és irodalmi élet olyan személyei, akiik a klub koncepciójának megfelelően érdeklődnek a túlvilág mindeddig megválaszolatlan kérdései és lehetőségei iránt. — Ghost Club? — kérdezi a Rembradt Hotel Ruhatárosa, miközben átveszi kabátomat a világ legtermészetesebb hangján — a Kék Terembe szvieskedjék! Az érkező vendégeket a terem bejáratánál a klub elnöke és az elnök felesége fogadják. 1960 óta Peter Underwood a Kisértetek klubjának elnöke, jónevü iró, akinek az utóbbi években két könyve aratott sikert. Zömök, vállas ember Underwood, kis kecskeszakállal), kitűnő szabású szmokingban. Tekintetében is ezt a két sajátságot észleli az ember: az érdeklődést és a humort. Mindkettő megnyugtató. A Kísértetek Klubját 1862-ben alapitottáK Londonban, abban az esztendőben, amelyben asztaltáncaoltatások és szellemidézések nagy divatja kezdődött Amerikában. Fizikusok, orvosok, irók hívták életre, azzal a céllal, hogy meghívott vendég-előadók utján minél többet tudjanak meg erről a kérdésről. Spiritiszta szeánszokat a klub sohasem rendezett, ahogyan például az operabarátok egyesületének tagjai nem éneklik el az Aidát, de bérletet váltanak az Operaházba. Ugyanilyen alapon a klub hébe-hóba hétvégi kirándulásokat szervez valamilyen kísértetjárta vendégfogadóba Skóciába, amely a jelek szerint kiváltképpen bővelkedik a szellemhistóriákban. A helyszínen tanulmányozták a loch-nessi szörny tüneményét, anélkül, hogy döntésre jutottak volna őszörnysége létezése mellett, vagy ellen. Meghallgatják afrikát-járt tudósok, kutatók előadásait az afrikai varázslókról és a fekete mágiáról. Orvosok a pszichiátria és a telepáthia legújabb észleleteiről tájékoztatják őket. Fizikusok az úgynevezett “poltergeist”-ek csalafintaságait elemzik s a mögöttük elképzelhető fizikai magyarázatokat találgatják körükben. De mindig csak a lehetőségekről és az eshetőségekről van szó. Senki sem gondol itt kinyilatkozásszerü szentenciákra. Éppen ez a döntő. A szellem akkor pihen, ha kalandozik. Már úgy értem, az emberi szellem. A megregulázott képzelet nagyobb szenvedést okoz, mint a béklyóba vert test. És a fanatizmus ugyanolyan bilincse a szellemnek, mint a cinizmus. A Kisértetek Klubjának tisztségviselői közé tartozott Conan Doyle és Yeats és előadói közé Julian Huxley, a Nobeldijas tudós. A klubnak négyszáz tagja van, minthogy azonban közülük sokan Anglia távoli részeiben, vagy éppen külföldön tartózkodnak, vagy valamilyen más ok akadályozta meg őket, a múltbeli jubileumi vacsorán mintegy százan vettek részt. Három díszvendégek kértek föl a vacsora utáni előadások megtartására: Rosemary Brownt, Christopher Lee-t és Tom Corbett-tet. Tom Corbett ismert clairvoyant, jövendőmondó, látó ember. Néhány héttel ezelőtt hagyta el a kórházat, ahol fél évig, egy súlyos autószerencsétlenség után, élet és halál között lebegett. Utas volt a gépkocsiban, amely az M-l-es autóúton szemtől-szembe ütközött egy másik autóval. Corbett körül szét kellett fűrészelni az autóroncsot, hogy valamiképpen kiszabadítsák. Az orvosok kételkedtek felépülésében. De a hatvan év körüli férfi most tökéletesen épnek és egészségesnek látszott. — Akadnak ismerőseim — mondotta —, akik alig titkolt kárörömmel kérdezik: hogyan lehet az, hogy maga, aki a jövőbe lát, beleült a vesztébe rohanó autóba? Mindenki jövőjét látja, csak a Hírszerző körutamon, a New York-i Broadway müvészkocsmájában alighogy a törzsasztalhoz értem, az egyik asztaltárs sietve rámcsapott a kérdésével, hogy parókát viselek-e, mint annyi más nő. Megszoktam már, hogy ezek a furcsán kedves emberek furcsa kérdéseket tesznek fel, de ez már egy kis túlzás, gondoltam és válasz helyett visszakérdeztem, hogy mi baja a parókával? — Dehogyis van bajom, éppen arról beszélek ezeknek a fafej üeknek, hogy jól teszik a nők, ha parókát viselnek, egy-kettő és kész a frizura. És miért ne viselnének parókát, amikor a hires férfi-sztárok közül egy csomó van, alki hajbetétekkel emeli a férfiasságát, hogy dús hajzattal szédítse a nőket. No, ez már érdekes, mondtam, előkaptam a noteszemet és Írtam a névsort, amit állítólag az egyik hollywoodi maszkmester árult el. Hajbetétet hord John Wayne, a westernek örökös hőse, egyúttal a legférfiasabb amerikai férfi, ugyancsak Peter Sellers és aki legutóbb szakállt növesztett, Rod Steiger is betétezik. A hajdusitók további sora: Marcello Mastroianni, George Kennedy, Paul Newman és még vagy féltucat. Sőt azt mondják, hogy a már láthatóan kopaszodó leghíresebb szerelmes sztár különleges orvosi eljárással akarja “befásitani” a fejebubját. Miért is ne? Hiszen William Proxmire, Wisconsin mindig szigorú szenátora is 36 szál hajat operáltatott a koponyájára. Most már csak az hiányzik, hogy Yul Brinner is parókát hordjon, vagy orvosi operációval behajasitsa magát — mondtam, nem is sejtve, hogy ebből még politikai vihar keletkezhet. — Yul Brinner nem vesz parókát, de Richard Burton nemsokára kopasz lesz — hangzott egy megjegyzés, mire megint csak csodálkozva kaptam fel a fejemet, talán hull a haja, miért nem keres valami jó specialistát, van hozzá elég pénze... Erre aztán megmagyarázták, hogy Richard kopaszságával a Mussolini-lázra céloztak. Az utóbbi időben divatba jöttek a diktátorok: fasiszta vagy kommunista, mindegy, csak diktátor legyen, mert a szex, a rém, a gyilkos és a kém mellett manapság a diktátor a “trend”. Az utóbbi időben filmet csináltak Hitlerről, Titóról, Trockijról, most pedig Mussolini-láz tört ki. Olyannyira, versenyeznek érte, hogy már majdnem hajbakaptak a kopasz fasiszta diktátoron. Nem is egy, de három producer csinál filmet a véreskezü diktátorról. Carlo Cotti a rendező filmterve: “ Mussolini utolsó napja”. Mussolini mellett a másik főszereplő Clara Petacci, a diktátor szeretője. A producer előbb Rod Steiger és Rommy Schneider felé sajátját nem? Kézenfekvő kérdés. De hogyan magyarázhatnám meg mindenkinek, hogy a jövővel összefüggő intuíció nem ilyen törvények szerint működik? Még azt sem árulom el mindenkinek, amit most, önöknek elmondok, hogy három hónappal a baleset előtt, hirtelen sugallatna^ engedve, magasösszegü balesetbiztosítást kötöttem. Pedig nincs autóm, vezetni sem tudok, veszélyes vállalkozásokban nem veszek részt. Mitől tartottam tehát? A biztosítási kötvényt azonban készséggel bemutatom bárkinek. Underwood, a klub elnöke, pohárköszöntőjében igy szólította meg a vacsora-vendégeket: Ghosts of the future! Vagyis: A jövő kisértetei! Amikor fejemben a kitűnő francia vörösbor könynyü nedvével hazafelé sétáltam a londoni éjszakában, ezen elgondolkoztam egy kicsit. Annyifelé élek az utóbbi időben, hogy lélek-koromban majd ugyan hová járok haza? Ez is olyan kérdés, mely sok egyébbel együtt — még eldöntésre vár. kezdte meg a tapogatózást, aztán Richard Burton és Elizabeth Taylor mellett kötött ki. Richardot persze kopaszra kell maszkírozni. Dino de Laurentiis és Joseph Shatter cimterve: Duce. Ráakadtak Clara Petacci tikos naplójára, annak alapján készítik. Ők Marion Brando irányában érdeklődnek és Clara húga, Miriam Petacci lenne a szaktanácsadójuk. Marion Brando szereplése még kétséges. Valószinüles Orson Welles lesz Mussolini és ő is rendezi a filmet. A harmadik vállalkozás Sergio Leone terve: “Musolini utolsó hat órája”, már nem napokra, hanem csak órákra szorítja össze a történetet: a partizánok felismerik és elfogják a visszavonuló németek között bujkáló diktátort és barátnőjét. Agyonlövik őket és holttestüket a lábuknál fogva felakasztják egy villanypóznára. A diktátor-rajongók három filmjét negyedik tetézi be. Olasz vállalkozás, de egy amerikai filmterjesztő már előre megvette a terjesztési jogot az amerikai mozikra. Egy 58 évvel ezelőtt megjelent ujságtárca alapján Írták a forgatókönyvet. A tárcát egy akkor fiatal szocialista újságíró irta, aki azután elárulta a szocialistákat, fasiszta vezér lett belőle és bebörtönözte, legyilkoltatta egykori elvtársait. Benito Mussolini a neve, a barnainges Hitler feketeinges szövetségese. A római főügyész, akinek mint magánembernek kezébe jutott a most előkerült majdnem hat évtizedes tárca, kijelentette, hogy ha megfilmesítik, pornográfia, vallásgyalázás és istenkáromlás címén eljárást indít az egész társaság ellen. És ha már pernél tartunk, peres históriával fejezem be hírszerző őrjáratomat. Hedy Lamarr a szereplője. Hedy annakidején először Fritz Mandel, az osztrák fegyvergyáros felesége volt és nevéhez fűződik az első igazi szex film, az Extázis. Egy pillanatra a legszexibben suhant át a mozivásznon. Akkoriban ez még óriási dolognak számított. Az egész világ visszhangzott tőle. Azóta jónéhány messzihangzó válóper szereplője volt, azután másfajta perek következtek. Pár évvel ezelőtt egy vásárló-központban azzal vádolták, hogy néhány ruhadarabot kifizetés nélkül vitt ki az üzletből. Ezt akkor megúszta, sőt még ő perelt kártérítésért. Valamivel utána feljelentett egy árukihordó sofőrt, hogy szerelmi erőszakoskodást követett el ellene. Ezt a pert viszont a sofőr úszta meg. Most California állam indított pert Hédy ellen azon a címen, hogy elárvereztette a lakását, eladta a berendezését, ruháit és 26 ezer dollár adótartozás hátrahagyásával áttelepedett New Yorkba a Blackstone szállodába. A szálloda azt mondja: onnan már régen elköltözött. Hát akkor hol van Hédy? Hol keresse California? . . . Jet Set ŐRSÉGEN . .. PARÓKÁK, DIKTÁTOROK, PEREK
