Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-26 / 43. szám
8. oldal SZEX ÉS CIGARETTA Irta: SÁGI PÁL Megjelent a hivatalos jelentés arról, hogy mennyit dohányzik ma Amerika. Nyolc éve már, hogy valóságos kereszteshadjárat folyik a cigaretta ellen. Rákkal és hasonló “kellemetlenségekkel” i j esztgetik a dohányzókat. A gyárakat kötelezték, hogy nyomtassák rá a cigarettacsomagra: a dohányzás veszélyes lehet. Televízióban, rádióban tilos a cigarettahirdetés, amivel százmilliókat vettek ki a hálózatok zsebéből —, nem mintha sajnálnám őket. Ennyi propaganda és tilalom ellenére nem mentek túlságosan sokra a dohányzás ellenzői. A hivatalos jelentés ugyanis azt mondja: a 8 éves küzdelem ellenére statisztikai átlagban évenként 204 csomag cigarettát szivünk, nők, férfiak vegyesen. A múltkor pedig majd megszakadtam a nevetéstől, amikor a TV-n láttam, hogy a levegőszenynyeződés elleni nagy konferencián a delegátusok közül jónéhányan vidáman cigarettáztak. Nem vagyok orvos, nem értek hozzá, nem is vitatom, mit és mennyit árt a füst az egészségnek. Anynyi azonban biztos, hogy a dohány elleni propaganda története majdnem egyidős a dohányzás nyomonkövethető néhányszázados történetével. Bár az is igaz, hogy kezdetben a dohány mellett szólt a propaganda. Kolumbusz hozta hirét Európába. Felfedező utján látta, hogy az amerikai indián őslakók kukoricalevélbe sodorva füstölték, alighanem a moszkitók elűzésére. Pár évtized múlva Nicola Menardes spanyol orvos már arról irt, hogy a dohány kitűnő gyógyszer egy sor betegség ellen. Amerikában addigra A hét legfontosabb eseménye, amely az elnökválasztási kampányt is háttérbe szorította, Kissinger párisi és saigoni tárgyalásai voltak. Mire e sorok napvilágot látnak, talán már létrejött a fegyverszünet. Az észak-vietnamiak annak tudatában, hogy a választások előtt Nixon elnök enyhébb feltételekkel hajlandó leállítani a háborút, mint november 7. után, belementek a Kissinger által ajánlott tervezetbe. Az egyezmény fontosabb pontjai: 1. Azonnali fegyverszünet és a hadifoglyok kicserélése; 2. koalíciós kormány. Thieu dél-vietnami elnök az egyetlen akadálya a végleges megegyezésnek, azonban ha Nixon elnök türelmének végeszakad, a korrupt diktátor tiltakozását nem fogja figyelembe venni. Reméljük, hogy mire e sorok nyomtatásban megjelennek, minden idők egyik legszörnyübb és leghiábavalóbb háborúja befejeződött. A választási kampány tempója meggyorsult és mindkét párt azokra az államokra koncentrálja erejét, amelyek megnyerése nélkül egyik sem győzhet. Ezek az államok: California, New York, Ohio, Illinois és Texas. McGovern egyre erősebb, azonban Nixon még mindig 25 százalékkal vezet. A próbaszavazások szerint Nixon 59:34 arányban a favorit. A dollár vásárlóereje még mindig csökkenőben van és a közszükségleti cikkek árai gyorsabban emelkednek, mint a munkabérek. így nem csoda, hogy több komoly sztrájk fenyegeti az ország gazdasági egyensúlyát. már a fehérek között is hódított. Jean Nicott, II. Ferenc francia király liszaboni követe 1560-ban néhány palántát kapott ajándékba Floridából. Küldött belőle párat ajándékba Medici Katalinnak. A szép Katalin királyné nemcsak azzal irta be nevét a történelembe, hogy megrendezte a Szent Bertalan éjszakát, amikor is lemészároltatott 20 ezer protestáns hugenottát, hanem azzal is, hogy róla kapta első európai nevét a dohány: Herba Reginea, azaz Királynéfü. Csak később adta neki a tudomány hivatalosan Nicot után a Nicotiana Tabacum nevet. Hívhatták akárminek, egyre többen pipáztak, bagóztak, tubákoltak, nem utolsósorban azért, mert gyógyszernek tartották. Az ellenpropaganda nem is annyira egészségügyi, mint inkább erkölcsi alapon indult meg és az egyház kezdte. — A kártya az ördög bibliája, a dohány pedig az ördög tömjénfüstje. VIII. Orbán pápa 1623-ban került trónra és a következő évben már egyházi átkot hirdetett a dohányra, a tubákolásra. Csak kerek száz esztendő múlva oldották fel az átkot. Közben és utána is terjedt a dohányzás és amilyen mértékben terjedt az egyik oldalon, olyan mértékben üldözték a másik oldalon. Az állami törvény is ellene fordult. Jónéhány országban deres, kaloda, korbács volt a büntetés. Oroszországban pedig cári parancs, azaz ukász jelent meg: — A pipázó orrán a hóhér üsse át a pipaszárat, aztán vágja le a bűnös orrát. A magyarok a török hódoltság idején ismerték meg a pipázást. Akár hiszi valaki, akár nem: a jámbor Bornemissza Pál püspök révén került a dohány Erdélybe. Az országgyűlés törvényt is hozott ellene, de csak annyit ért el vele, hogy titokban szívták. Nálunk eleinte csak pipáztak, az első szivargyárat a spanyolok építették Sevillában. A francia udvarban a tubákolás járta. Az udvarhölgyek is rákaptak és akkorákat prüsszentettek, hogy belerengett a tornyos, rizsporos parókájuk. Francia volt az első szivarozó nő is, George Sand, a hires költőnő. A szivarhoz nadrágot is viselt a poétanő, aki azonban, valljuk meg őszintén, nem annyira költeményei “minősége” miatt vonult be az irodalomba, hanem inkább hires szerelmei révén. A szivarhoz egyébként nadrágot is viselt, pedig akkor még csodaszámba ment a nadrágos nő, különösen szivarral a szájában. Orbán pápa mellett világi uralkodó is hadbaszállt, I. James angol király saját felséges kezével irt röpiratot dohányzás ellen. Másik röpiratot is irt, de azt már álnéven, mert ebben szexről volt szó. őfelsége álnéven egyenesen a szerelmes nőkhöz fellebbezett és felhívta őket: — Asszonyok, tiltsátok el a füstöléstől a férjeteket, mert a dohány csökkenti a férjek férfiúi erejét. Amerikában a múlt század derekán indult nagyarányú antinikotinista hadjárat. George Trask massachusettsi lelkész 10 év alatt 2 ezer prédiká- k dót és előadást tartott — vajmi kevés eredménynyel. Valamivel előbb már Magyarországon is megjelent a pipa mellett a szivar. Fuchs, Phillips és Társa majdnem 140 évvel ezelőtt alapította meg az első budapesti szivargyárat a Sip-utcában. A szivar hamarosan divatba jött. Eleinte úgy hívták, hogy szipa vagy cigarro. Gróf Széchenyi István és néhány nyelvújító a szivola nevet ajánlotta. Végül azonban Vörösmarty Mihály lett a keresztapja, tőle kapta a szivar nevet. A cigarettázás csak jóval később terjedt el. Két esztendővel a szabadságharc leverése után osztrák—magyar állami monopóliummá vált a dohánygyártás. Az elnyomatás sötét éveiben a magyar virtushoz tartozott kijátszani az osztrákot; jobban Ízlett a finánc-nemlátta szüzdohány. Igaz, hogy a virtusból akkor is megmaradt valami, amikor a kiegyezés idején, 1867-ben önállósághoz jutott a “magyar királyi dohány jövedék”, az állami jog, ami ma is megvan, csak más a neve. Nem tudom, cigarettás olvasóim között lesz-e. aki elgondolkozik az évi 204 csomag cigarettáról szóló hivatalos jelentésen. Azt hiszem, a többség vállat von és vidáman pöfékel tovább. Hacsak a hivatalnak eszébe nem jut egy jó trükk és őfelsége I. James király ötletét felújítva nem rákkal, hanem a TV-n, rádión, újságokban azzal kezdi ijesztgetni a cigarettásokat, hogy a füst megtámadja a szexuális képességeket. Ebben az esetben remélheti a hivatal, hogy sokmillió nő felcsap önkéntes propagandistának a dohányzás ellen és talán még meg is piketelik a dohánygyárakat. Táj — ezüstben Reggelre bokrot, fűzfát meztelenre vetkőztetett a fagyos éjszaka, s ott állt az erdő, szégyenén szepegve, mint aki vétkét fájva tér haza. A macska-baglyok, borzas szárnyuk rázva visongva szálltak ágról-ágra át, s hullott a tollúk rőt avar-parázsra, melyen az ősz már elhalta magát. Tiszát ölelve sirt, fütyült a szél. — mint szeretők, kik magukat veszejtve egymás húsáért feszülnek keresztre. Hanyatt feküdt a táj, s ráhull a dér nehéz ezüstben járok, szinte csobban, s meleged átsüt, át a lábnyomodban. LŐDI FERENC FÉLIGAZSÁGOK A halálos szerelmet az írók találták ki, hogy legyen témájuk, ha nem jut az eszükbe semmi. • Ha egy férfi azt ígéri a nőnek: “én majd boldoggá teszlek”, akkor elsősorban a saját boldogságára gondol. • Ismerd meg önmagad! — tanítja a görög bölcs. Kész örömmel, csak jönne már valaki, aki bemutatna engem nekem! • A legszebb zene: az élőszó! A hétköznapi igazságok néha valóban igaznak bizonyulnak és ez a meglepő bennük. • — Mester, ön mióta iró? — kérdeztem egy hírességtől. — Ezt kérdezze meg az olvasóimtól! — felelte ö. Az öregek általában azt a világot féltik a fiataloktól, amit ők már régen elvesztettek. • Sokszor hallom az autóbuszon, villamoson: — “Amit megtehetsz ma, az holnap sem késik!” Ez lenne a másodállás jelmondata — a főállásban? • Normálisnak lenni nagyon nehéz! — gondolom sokan igazat adnak nekem. • A házasság az alkalmazkodás művészete. Csak az a baj, hogy ennek a műfajnak kevés a sztárja. Szinetár györgy
