Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-24 / 34. szám
Thursday, August 24,1972 MAGYAR HÍRADÓ 15. OLDAL 1 ÁLLAMALAPÍTÓ ISTVÁN: (V EZERÉVES TÖRTÉNELEM PANNONHALMÁN Az ősi monostort Géza fejedelem alapította 996-ban. Építését azonban már fia István fejezte be és szenteltette fel templomát 1001-ben. A király gyakran megfordult a várban, onnan indult a Koppány vezér elleni harcba, ott bízta fia, Imre herceg nevelését Gellért püspökre, megindította ezzel az iskoláztatást a benczés rendnél. István alapította ä győri egyházmegyét is és lOÓl-ben. kiváltság levelet adott a “Pannónia fölötti 'hegyen épült Szent Márton monostor” számára. Ez az oklevél, amelynek eredetijét a főapátság levéltárában őrzik, a magyar történelem legrégebbről fennmaradt oklevele, rendkívül jelentős dokumentum. (Keletkezésének idejét néhány történész száz évvel későbbre teszi, és az eredeti oklevél bővített másolatának tartja.) Számos, ma is létező falu nevét megtaláljuk benne: Fizet (Füzitő), Baluvanis (Bálványos), Vuosiány (Varsányi, Nelka (Nyalka). . A hagyomány szerint a templom északi részén állt a királyi lakosztály: az ottani bejáratot ma is királyi kapunak hívják. És említsünk még egy legendát Istvánnal kapcsolatban. A mai altemplom nyugati falába süllyesztve vörösmárvány szék található, amelyet István király székeként emlegetnek. A szakemberek ezt nem tartják lehetségesnek, mert ezt a fajta márványt ezer körül még nem használták. De mivel a szék márvány ülőkéjébe süllyesztve keményfa darabokat találunk, elképzelhető, hogy István trónjának (székének) darabjait a XIII. században beépítették a márványszékbe. Ezer éves történelme alatt sok viszontagságot ért meg a kolostor: Tatár, török, labanc-dulás fenyegette. Az értékes okleveleket, könyveket, kegytárgyakat gyakran kalandregénybe illő módon mentették az ellenség elől. Utoljára 1944-ben forgott nagy veszélyben az apátság épülete és vele pótolhatatlan nemzeti kincsünk. A német katonaság a szovjet—angol és amerikai repülőgépek bombázásai ellen légvédelmi ütegekkel vette körül a pannonhalmi dombot. Az akkori főapát megpróbált lépéseket tenni a budapesti német parancsnokságnál az apátság megmentéséért, de nem fogadták.' Végülis Pannonhalma a Vöröskereszt oltalma alá került és a gimnázium tetejére festett óriási vöröskeresztek adták hirül a szövetségesek bombázóinak. A vár körül 7 kilométeres körzetben nem sérült meg egyetlen épület sem. Pannonhalmán őrzik az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevél eredetijét és a koronázó palást eiőmintáját. Ez a legrégibb magyar ruhadarab, amelyet 1031-ben szőttek. A kincstár ritkaságai közé tartozik számos királyi oklevél, pápai bulla, értékes könyv és ötvösmunka. A boldög házasélet titka Egy marylandi házaspár, Mr. és Mrs. Pierre A. Beam boldog, házasságban él egymással, ami azért is figyelemreméltó, mert a férj 100 éves,, az asszony — Della — 92, 76 éves házasok. A férj — újságírók 'kérdésére — igy fejtette meg az élettársi boldogság titkát: Amióta erősen meggyengült a hallásunk, már nem veszekszünk egymással. Mi értelme . van: egy olyan sértésnek, amelyet a másik meg sem hall? 4 Milyen bölcs öregember! Tartózkodni kell a • hiábavaló erőfeaiitésektől, s akkor derű és -botdogságr az iéíet!; - f -FELTÁRTÁK AZ ŐSI BAZILIKÁT SZÉKESFEHÉRVÁR — Székesfehérvár alapításának ezredik évfordulójára befejezték a Szent István király által alapított bazilika feltárását. A roinokat most konzerválták, igy a látogató előtt teljes szépségében kitárul az ősi koronázóváros legnevezetesebb látványa. Az ásatásokat a múlt század közepén kezdték el és több-kevesebb megszakítással 1938-ra már kialakult a középkori romkert mai képe. A 60- as évek közepétől azonban a régészek ismét nekiláttak a feltárásnak és még számos, eddig ismeretlen lelet került napvilágra. Az államalapítástól kezdve fél évezreden át ebben a királyi főtemplomban koronázták meg a magyar királyokat, itt őrizték a szent koronát, s az uralkodóház legtöbb tagját is itt temették el. Ebben a bazilikában találták meg III. Béla és neje, Antóchiai Anna sírját is. Ezen az egyen kívül valamennyi királyi és fejedelmi sirt a történelem folyamán feldúltak és kiraboltak. Ugyancsak itt találták meg és őrzik I. István király kőszarkofágját is. A királyi bazilikát a történelem folyamán többször tűzvész pusztította el, de mindig fölépítették és mint Európa egyik leghatalmasabb templomát tartották számon. A török visszavonulásakor a lőszerraktárnak használt főtemplomot a levegőbe röpítették. A székesfehérvári középkori romkert most a Dunántúl egyik legszebb nevezetessége. ERDÉLY BÜSZKESÉGE: 350 ÉVES A NAGYENYEDI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM Erdély nagy fejedelme. Bethlen Gábor alapította 1622-ben Gyulafehérvárott. A török hadak sorozatos dulásai miatt azonban kereken negyven év múlva Nagyenyedre telepitették. A különféle alapítványok, ösztöndíjak lehetővé tették, hogy a szegény gyermekek is tanulhassanak itt. A világhírű Ázsia-kutató, Kőrösi- Csoma Sándor is igy kerülhetett kisdiákként a régi falak közé. A kollégiumban gimnázium, tanítóképző és református teológia működött, Bethlen Gábor meghívására a kor nagy pedagógus tudósai — Opitz, Alstedius, Bisterfeld, Piscator, Basire — tanítottak a nagyhírű intézményben. 1704-ben a labanc hadak földultáik Nagyenyedet és a kollégium épületét is teljesen tönkretették. Ez az esemény a történelmi kerete Jókai Mór hires elbeszélésének, a “Nagyenyedi két fűzfádnak. A kollégiumot hamarosan újjáépítették, elsősorban legnevezetesebb tanárának, Pápai Páriz Ferencnek jóvoltából, aki külföldi kapcsolatait fölhasználva tekintélyes anyagi támogatást szerzett, főként az angol protestánsoktól. Az 1848-as szabadságharc idején is súlyos károk érték, de hamarosan ismét rendbehozták. — 1851-ben a föld ült Nagyenyed megsegítésére adták ki Szilágyi Sándor szerkesztésében a “Nagyenyedi album” cimü müvet, amelyben többek között Kemény Zsigmond regénye, “A szív örvényei” is megjelent, s amelynek második kötetét lázitó tartalma miatt a császári hatóság elkoboztatta. 1854-ben a kollégium ismét költözött, ezúttal Kolozsvárra, s ott, mint evangélikus-református papnevelde nyílt meg, hogy aztán ismét visszakerüljön —, 1862-ben — Nagyenyedre. Azóta immár véglegesnek tűnik egyhelyben maradása, a 15,000 lakosú település nem kis megelégedésére. Az intézmény egyebek között tekintélyes könyv és kéziratgyüjteményéről is hires. Különösen nevezetes az Erdély történetére vonatkozó okmányokat tartalmazó külön gyűjteménye. Ez a páratlanul gazdag anyag alkotja most a kolozsvári Egyetemi Könytár fiókkönyvtárát. Jelentős természettudományi gyűjteménye is, melyet múzeummá fejlesztettek, s ma — mintegy 30,000 kiállítási tárggyal — Erdély egyik legnagyobb természettudományi múzeuma. GYENGE IMRE | OSZTRÁK PÜSPÖK BUDAPEST •— Dr. Bartha Tibor, református püspök meghívására a közelmúltban magyarországi tanulmányúton járt, az ausztriai reformátusság magyar származású püspöke. A vendég elmondta, hogy mint református szuperintendensnek a székhelye Becs, de ugyanakkor mint lelkipásztor Oberwart községben működik, ahol mint-, egy 1500 református hivő él. — Ha magyarországi élményeimet egy mondatban kellene összefoglalnom — hangsúlyozta a. püspök — azt mondanám, hogy olyan egyházzal találkoztam, amely teológiájában rendkívül aktiv, sokirányú evangéliumi szolgálatát felelősséggel vállalja és hordozza, gazdag tartalmú tradícióját az életben bőséggel és áldozatosan gyümölcsözteti. Magyarországi programjáról elmondotta, hogy népes gyülekezet között szolgált a Gorkij fasori templomban, Tahiban meglátogatott egy lelkésztovábbképző tanfolyamot, ahol előadást tartott, járt Sárospatakon, Vizsolyban és Göncön. Debrecenben részt vett a Teológiai Akadémia évzáró ünnepségén és megtekintette a kollégium renoválási munkálatait. Volt a berekfürdői református otthonban és a balatonfüredi lelkész üdülőben. Igét hirdetett a győri templom szószékéről, erre különösen meghatottan emlékezik, hiszen, ebben a templomban keresztelték meg annakidején. Meggyőződése, hogy az ausztriai és a magyarországi református egyház testvéri kapcsolatát a jövőben még tovább lehet mélyíteni. AMERIKA NAPTÁRI MÚLTJÁBÓL MEXICO CITY. — Évszázadokkal a mayák előtt élt Amerikában egy nép, amely már naptárt vezetett. Ezt bizonyítja egy legújabban előkerült oszloptöra* dék. Ezen van az a legrégibb naptárkelet, amelyet Amerikában valaha találtak. így igazolódtak azok a feltevések, hogy az első ismert őslakók, a középamerikai olmékok találták fel a naptárt, és nem a mayák. Az olmékok, éppúgy, mint később a mayák, kb. időszámításunk kezdetekor titokzatos módon eltűntek (legalábbis a történelmi feljegyzésekből). Mintegy 1200 évig lakták Mexikó keleti partját. A bizonyító oszloptöredéket Veracruz szövetségi államban (Mexikó) találták. Az oszlop alapzatát már 1939-ben felfedezték, de felső részét, amely az alapzaton tálált naptári adatok folytatását tartalmazza, csak most ásták ki. Az oszlopon a mayák által is használt matematikai jelek függőleges sora látható, amelyek pontokban (érték: egy) és vastag vonalakban (érték: kettő) fejezik ki az értékeket. M. Coe mayakutató (Yale Egyetem) számításai alapján a legrégibb feljegyzés kelteként a K. e. 31. év adódott. MEGTALÁLTÁK SZENT ISTVÁN TRÓNUSÁNAK ALAPJAIT SZÉKESFEHÉRVÁR. — A székesfehérvári romkértben — a hajdani királyi templom területén — folyó ásatások újabb eredményeiről adott tájékoztatást a feltárásokat vezető régész, Kralovánszky Alán. Elmondta, hogy sikerült felismerni és azonosítani a Szent István-kori templomhoz közvetlenül csatlakozó káptalani kórus helyét. A kórus területén egy újabb, kifosztott és részben elpusztított királysír is előkerült. Ugyanitt megtalálták a királyi trónus emelvényének alapjait. Ezen a trónson állt Szent István széke. Erről kapta a város végleges ne^ét a XL század második felében: azóta nevezik Székesfehérvárnak.
