Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-15 / 24. szám
a. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, June 15, 1972 Magyar falu, francia zárda , . . Irta: SÁGI PÁL A véletlenek utjai összefutnak. 60 év után ismét egymás mellé került két név: Sarah Bernhardt és Zukor Adolf. Jövőre lesz 50 éve, hogy meghalt az “Isteni Sarah’’, a nagy francia tragika és az évfordulóra uj filmet készítenek életéről. Zukor Adolf pedig jövőre 100-ik évébe lép és az amerikai film magyar doyenjének, az amerikai film úttörőjének, a Paramount filmgyár alapítójának születésnapját egész Amerika megünnepli. Az ünnepség egyik előjátéka: The History of the Paramount címmel 16 perces film készül a gyár történetéről, amely azzal kezdődött, hogy most 60 éve, 1912-ben a fiatal Zukor Adolf megcsinálta a Queen Elizabeth cimü filmet a francia tragikával. Úgy hirdette, hogy “Sarah Bernhardt filmje”, ezzel megteremtette a sztárrend;zert és megélte, hogy sok más próbálkozás és most is folyó vita ellenére még ma is ez az amer kai film lelke és sikerének titka. Sarah Bernhardt és Zukor Adolf: két regényes élettörténet. A színésznő karrierje zárdából, Zukor Adolfé Ricséről, a Zemplén megyei kis faluból indult. A falusi gyerek 16 éves korában tette lábát Amerika földjére. Egy new-yorki szücsmühelyben kezdte, mint kifutó és takarító, de esténként iskolába járt. Figyelme gyorsan a film felé fordult. Fiatalon bekapcsolódott az akkor még kezdetleges szakmába. Karrierje együtt futott a film karrierjével. Mindenképpen úttörő /olt, sokban megelőzte kortársait. Első nagy, útmutató sikere a Sarah Bernhardt film volt. Ma, századik életéve küszöbén is friss szemmel nézi az amerikai filmet és véleményt mond róla. Legutóbb a fia los-angelesi házában adott intervjut. Véleménye összevonva: kevés, de világsikerre ;zámitó jó filmet kell készíteni. Egyrészt, mert a mai közönség műveltebb, mint a régi és nem vesztegeti az idejét rossz filmekre. Másrészt a mozijegy drága, a közönség biztos akar lenni abban, hogy valamit kap a pénzéért. Zukor Adolfról már sokat Írtak. Az amerikai magyarok jól ismerik. Büszkék lehetünk arra, hogy Amerika a hollywodi filmbirodalom alapitó tagjának tekinti az egykori ricsei fiút. Ki volt, hogyan élt Sarah Bernhardt? . . . Amit eddig erről írtak, abban éppen annyi az igazság, mint a legenda. Igazi, polgári neve Rosine Bemard. Az apja, egy jómódú párisi zsidó kereskedő, kicsi korában megkereszteltette és egy versaillesi zárdába adta neveltetésre. A zárdafőnöknő engedélyével 14 éves korában beiratkozott a párisi zerékonzervatóriumba. 18 évvel felvételi vizsgára jelentkezett a Theatre Franciásban. Iphigenia szerepében lépett fel. Akkorát bukott, hogy nem szerződtették, aa igazgató meglehetősen udvariatlan szavakkal, valósággal elkergette a vöröshajú lányt. Az egykori zárdanövendék mégis színpadra került. Kisebb színházakban játszott, de nem volt sikere. 12 évi jelentéktelenség után megjött a nagy est. Victor Hugo Ruy Blas című darabjában játszott. Másnap reggel Sourcy, a legtekintélyesebb kritikus az egekig magasztalta. Egyszerre feljutott a csúcsra. Párisból Londonba szerződött, de hamarosan összeveszett az igazgatóval, önálló társulatot szervezett, nemzetközi turnéra ment és vagyont keresett. Akkor visszatért Párisba, szinházat vett, ő igazgatta és természetesen ő játszotta a főszerepeket. Indulatossága, szertelensége azonban sok bonyodalomba keverte. Diktátorkodott, osztogatta a parancsokat, a színfalak mögött botrányokat és hisztérikus jeleneteiket rendezett, a kezdőkre féltékenykedett, hajbakapott a rendezőkkel, írókkal, színészekkel, kritikusokkal. De csinálhatott, amit akart, mindent megbocsátotttak neki a tehetségéért. Nemcsak Franciaország, az egész világ ünnepelte. 55 éves korában nadrágszerepeket kezdett játszani. Hamlettel indult. 57 évvel pedig a Sasfiók szerepében lépett színpadra. Még 70 éves korában, amputáltan, fél lábbal is játszotta a 18 éves szőke herceg szerepét. Az isteni Sarah magánélete olyan viharos volt, akár a színpadi. Nyíltan beszélték róla, hogy félmeztelenül, tigrisbőrön heverve fogadja vendégeit, kigyókat, krokodilokat, egész állatseregletet tart a lakásán, koporsóban alszik és törvénytelen fiának, Maurice Berhardtnak De Linge herceg az apja. Egy Franciaországban élő magyar arisztokratával kapcsolatban is emlegették a nevét. A pletykauj ságok meg is Írták, hogy egy alkalommal levelet kapott a Párisban diplomáciai szolgálatot teljesítő magyar arisztokrata feleségétől: megfenyegette, hogy ha nem szakit férjével, akkor levitriolozza. Lehet, hogy Sarah nem túlságosan ragaszkodott ehhez az arisztokratához, vagy félt a vitrioltól, mely véget vetett volna színpadi karrierjének, de rövidesen megírták a színházi rovatokban, hogy egyszerűen kidobta az öltözőjéből a hódolásra jelentkező magyar urat. Közben pedig férjhezment egy nála 11 évvel fiatalabb görög származású, jelentéktelen kis színészhez, aki azonban a végén valósággal elmenekült tőle. Ötször vendégszerepeit Budapesten. Imádta a magyarokat. Párisi lakásán egyszer estélyt ren-Napok óta élvezem Miamit, a tengert, a végtelen kékes-zöld vizet. A parton a finom homokfövény cirógatja a bőröm. Már voltam a lóversenyen is. Az amerikai pályák lovai itt készülnek fel a nagy futtatásokra. Láttam a kutya-versenyeket, egész falkák rohannak a villany-nyul után. Fogadni itt is léhet. A közönség jobban szeret ide járni, mert kevesebb a csalás lehetősége. A kutyusokat nem lehet megvesztegetni, mint a zsokékat. Egyszer már voltam, most másodszor látogattam meg Miami Beach-en a halak aquqáriumát. Csodálatosan szép épület, s itt van a világ legnagyobb tankja. Kétmillió gallon viz kell hozzá, hogy megteljen. A legfantasztikusabb állatokat gyűjtötték ide össze; óriási teknősök, s mellettük úszkálnak a ráják. Ezek a tenger ragadozói. Az uszonyukban villamosáram feszül. Csak meg kell érinteniük az áldozatot, mire az megbénul, s mikor tehetetlenné válik, megeszik. Adelfinekről külön kell Írni. A delfin a tenger akrobatája. Hihetetlenül okos, mindenre betanítható. Aki már hajókázott a tengeren, az tudja, hogy az óceánjáróik tartozékai a delfinek. Tömegesen kisérik a hajót, s az utasok azzal szórakoznak, hogy etetik őket. Rendkívül értelmes lények. Magasabb-rendü állatok a majomnál, az agyuk az emberéhez viszonyítva kétszer olyan nagy. A II. világháború találmánya a radar. A delfinek rendelkeznek radarszerü érzékenységgel. — Igen nagy távolságból, több kilométerről társadezett. Az egyik magyar vendég könyvet mutatott neki, Edmond Rostand Sasfiók cimü könyvét magyarul, Ábrányi Emil fordításában. Sarah, megkérte, hogy olvasson fel belőle néhány részletet. — Hiszen ez szebb, dallamosabb, mint az eredeti francia szöveg. Érdemes megtanulnom az önök nyelvét, hogy magyarul játszhassam ei a Sasfiókot nemcsak Budapesten, hanem itt Parisban is, hogy halljanak valami szépet a franciák — mondotta elragadtatva. Budapesten járt éppen akkor is, amikor a Király színházban a János vitéz előadására készültek. Elment egy próbára. Beöthy László igazgató beültette a páholyba. Fedák Sári ajkán éppen felcsendült a dal: Kék tó, tiszta tó... Sarah egy szót sem tudott magyarul, de a hangban, a dallamban megérezte a fájdalmat és úgy meghatódott, hogy sirva fakadt. — Beszélni akarok ezzel a lánnyal — mondta, mire Beöthy felkisérte a színpadra. Megölelte, megcsókolta Fedák Sárit: — Tehetséges kölyök vagy, gyere Párisba, veled együtt fogok játszani. Persze, nem tanult meg magyarul, Fedák Sárival sem játszott egy színpadon, de még egy magyar emlék maradt utána. Évekkel a Queen Elizabeth után New Yorkban járt. Meghívták egy színházi díszelőadásra. A szünetben estélyi ruhák, frakkok forgatagában megállt az egyik ur előtt: — Magát ismerem valahonnan . . . várjon csak egy kicsit . . . már emlékszem . . . maga csinált rólam filmet. No és mondja csak fiatalember, nem fizetett rá arra a filmre? — kérdezte aggódó hangon a “fiatalembert”, aki nem más volt, mint- Zukor Adolf, akkor már amerikai filmcsászár .. log -egymással a him és a nőstény. Fütyülő hangot hallatnak, de ez az ő agyukban értelmes beszéddé változik át. Ragaszkodnak az idomitój ükhöz, s meg lehet figyelni okosságukat, ha egyes mutatványoknál az egyik több halat kap, mint a másik, a megkárosodott, nem hajlandó tovább dolgozni, hanem duzzogva elvonul. Ritka szép mutatványokat láttam tőlük. Hihetetlen, mi mindenre be lehet tanítani őket. Az idomító szájából kikapja a cigarettát a delfin, amelyiket szólítja. S milyen hihetetlen gyors postások. Rohanva viszik az “expressz-leveleket”, amit ebben az esetben kis fadarabok jelképeznek. Ezeket a kis fadarabokat rendkívül ügyesen dobják be a levélszekrénybe. Mutatványukat nemcsak haikommenció jutalmazza, de a feltörő kívánság is, hogy bár a posta ilyen gyorsan bonyolítaná le a forgalmat. Egyetlen kézmozdulatra karikákon ugrálnak keresztül és nincs az a válogatott vizipoló-játékos, aki fürgébben, okosabban és gólratörőbbea bánna a labdával, mint ezek a delfinek. A delfinek okossága annyira közismert, hogy ma már kísérletek folynak velük. Amerikában. , egyelőre még homály fedi azt a biológiai kisérleti telepet, ahol tervszerűen folyik a delfinek kiképzése. Rájöttek arra a tudósok, hogy bizonyos ese tekben még a radarnál is hamarabb jelzik a settenkedő tengeralattjárót, s most arra próbálják, megtanítani őket, — mint ahogy azt nekem itt elmondották, — hogy mágneses aknákat szállítsanak a kijelölt helyekre. Már az is nagy előnyük, hogy 300 méter mélységre is képesek lemenni a tenger színe alá, de kísérletek folynak arra nézve is, hogy mint életmentőket használják fel őket. Ezek a kísérletek Svájcban folynak, (Folytatás a 9-ik oldalon) EGY HÉT MIAMIBAN Irta: SZÉKELY-MOLNÁR IMRE SiiJcely-Molnár Imre
