Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-08 / 23. szám
6. clöal 'MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Jim 8, 1972 Szerelmi babysitterek Irta: SÁGI PÁL Olvastam lapukban a tavasz - tél házaspárok nyilatkozatsorozatát. A “tavaszok-’, mármint az üreg férfiak fiatal feleségei, mind áradozva dicsérték hitvesi boldogságukat és dicsekedtek férjükkel. A 83 éves Chaplin, a 68 éves Bing Crosby, a 94 éves Pablo Casals és a többi idős pénzarisztokrata gentleman fiatal felesége valósággal kedvet csinál a nőknek ahhoz, hogy fütyüljenek a fiatalokra és figyelő szemüket inkább a korosabbakra vessék. Chaplin, Crosby, Casals és a többiek nyilatkozata pedig még a katonaköteles koron túllévő férfialkat is arra buzdítja, hogy legyenek legények a talpukon és bátran “tavaszodjanak” ők is. A férfiakat megértem. Mindenki megérti őket. Az ő problémájukat egyetlen mondattal intézhetik el, azzal a mondattal, amelvlyel Jókai Mór ajándékozott meg bennünket: öreg ember nem vén ember. Másokkal együtt annál több magyarázatot keresek arra, hogy miért mennek szép fiatal nők feleségül öreg férfiakhoz. Lélekbúvárok, szociológusok, hegyestollu publicisták, csipősnyelvü hölgyek elméleteket gyártanak, ahányan vannak, annyifélét. Nem állok be az elmélet gyártó szakértők sorába, de azért minden szakértelem nélkül is látok olyasvalamit, ami nem elmélet, hanem gyakorlat: szép fiatal nők nem mennek férjhez szegény nyugdíjas autóbuszkalauzhoz. Ha már idős, legyen hires vagy gazdag. Még jobb, ha hires is, gazdag is. De nem is pazarlóm az időt és a papirt erre a problémára, hiszen éppen az ellenkezőjéről akarok beszélni. Arról, hogy fiatal férfiak egész se-Angela Yvonne Davis gyors felmentése általános. meglepetést keltett. Az esküdtek az ellene emelt mindhárom vádpontban ártatlannak nyilvánították. (Emberrablás, gyilkosságban való részvétel, összeesküvés.) Az Angela Davis elleni eljárás lefolytatása valamivel több mint 800 ezer dollárjukba került a californiai adófizetőknek. A 4 nagyhatalom (Amerika, Anglia, Franciaország, Szovjetunió) külügyminisztereinek nemrégiben Nyugat-Berlinben aláirt egyezménye uj fejezetet nyit a kettéosztott város történetében. Az egyezmény értelmében a nyugatberlinieknek joguk van autón vagy vonaton keresztül utazniuk Kelet-Németországon, Nyugat-Berlinből és oda-vissza, anélkül, hogy a keletnémet határőrök zaklatásainak lennének kitéve. Ezenkívül, rendszeresen meglátogathatják Kelet-Berlint és Nyugat-Berlin közvetlenül Kelet-Németországhoz tartozó környékét. Londonban a közelmúltban jelent meg Harold Macmillan, volt angol miniszterelnök, önéletrajzának ötödik kötele. Ebben a kötetben Macmillan tyuk-agyunak nevezi de Gaullet, Adenauerről azt állítja, hogy hiú volt, gyanakvó és aggressziv, végezetül megemlékezik Eisenhowerről is és megrójja a néhai amerikai elnököt “ostoba és hihetetlenül együgyü, amatőr diplomáciájáért.” Howard Hughes, a hallgatag billiomos, jelenleg Vancouverben tartózkodik és a kanadai kormány egy évvel, 1973 junius 2-ig, meghosszabbította látogató vizumát. rege vonzódik érettebb korú nőkhöz. Egyre több fiatalember köt ki érett nők mellett, ahelyett, hogy korban hozzá illő lányok társaságát keresné és egyre több ilyen kapcsolat végződik házassággal. Az uj szerelmi irányzat magyarázata olyan szembeszökő, hogy nem nehéz megérteni. A 20- 25, sőt 30 év közötti férfiak nagy általánosságban még kezdő állásban vannak, nem futottak be. Anyagi helyzetük nem engedi meg a költekezést és keményen kell dolgozniok, hogy előbbre jussanak. Az ilyen férfire, persze nem a hippy - tipusra, valósággal veszedelmet hozhat a fiatal lány. Tisztelet a kivételnek, de a fiatal lányok elve: elvenni és nem adni. A lány vidám weekendet kíván, sok mozit és még több táncot, bárt, kiruccanást, ami mind pénzbe kerül. Nem érdekli, honnan veszi a fiú a pénzt és időt ahhoz, hogy minden este “kivigye”, ahogyan Amerikában a meghívást elkeresztelték. Ugyanez a divat járja a párisi, bécsi, müncheni, és budapesti lányoknál is. Mindent a fiútól várják és szeszélyeikkel akarják érdekessé tenni magukat. A lányt nem érdekli a fiú gondja, problémája és a fiú néhány zajos kiruc-canásos est utánrájön, hogy nincs miről beszélni vele. Ilyenkor körülnéz a munkahelyén, vagy a társaságokban és megakad a szeme egy nála valamivel vagy néha jóval idősebb nőn. Csak egy-két beszélgetés és máris kialakul köztük bizonyosfajta kapcsolat. A fiú gyorsan tapasztalja, hogy a korban idősebb nő többnyire érettebben látja a reális életet és benne a fiú életét. Türelmesen, több érdeklődéssel hallgatja problémáit és amikor érzelmi szálak fűződtek közöttük, az idősebb partner tudja, hogy a szerelemben is vannak hőmérséklet-ingadozások és egy együtt töltött csendes est éppen olyan szép, kellemes lehet, mint tánclokálban és viharos szerelmi összecsapásokban zajló est. A fiúban előbb-utóbb felvetődik a gondolat: miért ne venném el ezt a nőt, aki megéi'tő barátnőm és egy kicsit nővérem és anyám is, akinek néha még azt is bevallhatom, hogy fáradt vagyok. Gondolkozik rajta, természetes azonban, hogy nem egykönnyen szánja rá magát. Még a mai, előitéletmentesnek mondott korban is ránehezedik a régi tradíció, mely íratlan törvényt szabott: a feleség fiatalabb legyen, mint a férj. A másik meggondolni való már nem társadalmi, hanem élettani kérdés. Például a fiú 25, a nő 35 éves. A férj 25 év múlva 50 éves “érett férfi”, a nő 60 éves “koros hölgy”. Számokkal számolva: nagy korkülönbség. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az élet áthidalja ezt a nehézséget. A kozmetika, a testápolás, a helyes táplálkozás, a helyesen megválasztott gyógyszer csodákat müvei. Tetejébe pedig ott a lelki táplálék: a fiatal férj valósággal kényszeríti a nála idősebb asszonyt arra, hogy fiatal maradjon és ez a pszochológiai táplálék kozmetikánál, testápolásnál és gyógyszernél is hatékonyabb. Nem a férj öregszik hozzá a feleségéhez, hanem a feleség fiatalodik a férjéhez. Orvosok és pszichológusok általános véleménye, hogy 10 év korkülönbség testileg-lelkileg elfogadható. A hopponmaradt lányoknak persze nem tetszik, hogy versenytársakat kaptak. Itt Amerikában már gúnynevet is akasztottak a nyakukba: “szerelmi babysitter.” Az érett nőik azonban csak bölcs mosollyal válaszolnak a gúnynévre és boldogan viszik haza az ajándékot vagy a zsákmányt: a fiatal férjet. A fiatal férj pedig talán udvariatlanul, de gyakorlatiasan gondolkozva azt mondja: jó megpihenni az öreg fa árnyékában. SÁGI PÁL ! FLORIAN TIBOR: ' j Három változat EGY VIRÁGRA Arca szomorú és szelíd,, meg kell halnia reggelig. Illata a szélbe lobban, csak szirma omlik le holtan. KÉRDÉS Tudnál-e még dalt dúdolni, haláloddal gúnyolódni? S mint akit uj útra hívnak, neve.Ili. hogy érted sírnak? TANÁCS « Mikor eljönnek érted — magányod helyett — válaszd a mindenségeí! S miként a kép, — az összetört keretből — bátran, a végtelenbe lépj! ÉLET ÉS IRODALOM: A MAGYAR ÍROK OLVASMÁNYAI Minden könyvbarátban és az irodalom iránt érdeklődőben előbb vagy utóbb felmerül a kérdés, hogy vajon mit olvastak a legjobb irók és költők? Erre a kérdésre három, napjainkban szinte hozzáférhetetlen mü ad választ. Ugyanis már a század elején rájöttek a könyvekkel, nyelvészettel foglalkozó tudós emberek, hogy jó könyvek olvasásában és terjesztésében jelentős szerepe lehet a jó példának. Ezért jelentettek meg több összehasonlítást, amelyek az irók vallomásait tartalmazzák olvasmányaikról. A továbbiakban néhány jelentős, klasszikusnak számitó iró és költő nyilatkozatából idézünk jellemző sorokat, hogy némileg képet kaphassunk irodalmi érdeklődésükről. Gyalui Farkas iró és könyvtáros, 1902-ben jelentette meg kora kiváló iróinek nyilatkozatait “Legkedvesebb könyveim” cimen. A könyv lapjain Jókai Mór igy vall maga és közvetve Petőfi Sándor olvasmányairól: “Petőfi befolyása, nagy tényező volt pályám kezdetén”. “Bámulói voltunk mind a ketten a francia romantikusoknak, aztán Shakespearenak, Byronnak, Shelleynek: első müveimen észrevehető a Hugo Viktor és Sue Jenő bálványozása.” Mikszáth Kálmán azt Írja: “Jókai eleinte nagy hatással volt rám, de amikor Dickenset megismertem, ennek melegsége hódított el, általában Maculay és Carlyle az én tanitómesterem az előadás mesterségében. Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem e két történetírótól és a magyar paraszttól.” Gárdonyi Géza nyilatkozata is igen figyelemreméltó és főleg egyéni: “Legerősebben hatott rám Darwin. Harminc éves elmúltam, amikor kezembe vettem, s nem birtam másra gondolni hetekig, mint az ö okoskodásaira”. Gárdonyinak egri otthonában ma is látható hatalmas könyvtára azt bizonyítja, hogy ez a nagy iró olyan sokat olvasott, mint kevesen az akkori időben. A másik hasonló jellegű kiadvány 1918-ban látott napvilágot Kőhalmi Béla szerkesztésében “Könyvek könyve” cimen. Ebben a műben 87 iró és művész nyilatkozott kedves olvasmányairól. (Folytatás a 9-ik oldalon)
