Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-30 / 13. szám

Thursday, March 30, 1972 «AGYAK HlKAlX* 15. oldal A FELTÁMADOTT KRISZTUS Irta: NAGY A. DEZSŐ adventista lelkipásztor A tavaszi rügyfakadás utolsó napja búcsúzni készül. Utolsó sugarai végigsimitják a temető ódon kapujára felrótt régi betűk kopott aranyát. Az alkonyi csendben mégegyszer lángralobbant­­ja: Feltámadunk! Feltámadás! Te vigasztaló és bátorító szó! Ma­gadban hordtad az arénák véres porondján el­hullt mártírok reményét, az őserdők mélyén buj­dosó Krisztuskövetők vigaszát és magadban hordtad azokét is, akik könnyes szemmel, hivő lélekkel járnak a modern élet kőrengetegeiben. Kik inkább meghaltak, mint hogy Krisztust meg­tagadják! Sokan gúnyoltak, sokan daccal tekintettek rád, át-átmentek a temető kapuja alatt. Sokan har­sogták modem hitvallással: E’gyünk, igyunk, úgyis meghalunk. Sokan tagadták könnyes szem­mel, fájó szívvel a nyitott sir felett és mégis, mégis igaz vagy! Erre tanít Isten képes könyve, a zsendülő tavasz, erre tanít az Ige is! Két sir jelenik meg előttünk. Egyik hasadozott szikla egy szegény sirkert elhagyott sarkában, Lázáré. A másik uj sir ciprusok között, mélyen vágva, a Józsefé. Miről beszél az egyik, mirő be­szél a másik ? Miről is beszélhet a sir ? Sziromhul­lásról, elmúlásról. Miről beszél Lázár sirja? “Ha itt lettél volna, nem halt volna meg az én testvérem.” Jöjj velem Lázár sírjához és figyelj, a bethaniai sir beszélni kezd: “Valamikor régen itt járt egy vándor. — Messziről jött, a dicsőség honából, a halál völ­gyébe, hervadó remények országába”. Üzenetet hozott az ég és föld Urától. Ez a valaki Krisz­tus volt. Hírnök volt ő, az eljövendő uj világ hírnöke. Megérkezése a biin éjszakájának végét és az igazság virradását jelentette. Lázár már negyednapos halott volt, de szózat csendült fel: “Lázár, jöjj ki!” A holttestet élet­erő hatja át és elindul a sziklasir mélyéből. Jön vissza szerettei közé, jött onnan, ahová -mi, ha­landók félve, remegve tekintünk. .Onnan jött, ahová nem hallatszik a sebes szél zúgása, madár­dal, sem a lágyan hívogató, zokogva zengő anyai szó. A bölcsek már nevét is törölték, de látták Isten dicsőségét, a feltámadást! Nézzük a sirt, ahová Krisztus Urunkat temet­ték. Nem eldugott, nem repedezett, omladozó, hanem főúri sir, mélyen vágva illatos ciprusok között. Ebben a Sírban tartott Jézus rövid pihe­nőt, s igy a jövendölés betelt: “Gazdagok mellé jutott, kinos halála után!” Üres a sir! Rajta nem fogott az enyészet! Ő volt az egyedüli, aki megvívott a mindenkit legyőző halállal. Harmad­napra a nagy tragédia után megmozdult a föld és a hatalmas Fiu-Isten kilépett sírjából. Jézus feltámadott. Övéi már csak üres sirt találtak. Ez bizonyítéka, hogy ő az Atya küldötte, a feltáma­dás Ura! A feltámadás reménye késztessen min­den könnyező szülőt, testvért, rokont és barátot arra, hogy szivét Krisztusnak átadja! Halld meg szavát és támadj fel a sötét pesszimizmusból! Kedves embertárs! Husvét a feltámadás, a sza­badulás ünnepe! Húsvéti halleluják csendülnek fel mindenütt és imádni sietnek Azt, Aki vérét hullatta mindenkiért! Hogyan állasz Te Jézusod­dal szemben? Iíiszel-é a feltámadásban? Ma még gúnyolódhatsz és lenézheted azokat, akik hisz­nek, de á nagy nap közeleg, amikor a sírok meg­nyílnak és akkor neked is találkoznod kell a fel­támadás Urával. Ma még hangzik szava: Jöjj ki a bűnből! Vesd el lelki életed gátló köteleit és hagyd ott az önmagát emésztő földi fajt! Ma még hiv szivbéli ünnepre! Ne rejtsd el magadat! Ma még orcádon csillog a társadalom lemenő nap­sugara és azután . . . “eljő az éjszaka, amely né­peket ki> helyükből.” (Jób 36:20, 34:20.) A LEGENDA ÉS A VALÓSÁG . . . PYRKER LÁSZLÓ, EGRI ÉRSEK TÖRTÉNETE Egri történelmi humor címén fantasztikus tör­ténetet mond el az egri Népújság Pyrker László­ról, a velencei pátriárkából lett neves, múlt szá­zadi egri érsekről. A cikk szerint az érsek egy­szer levelet kapott, amelyben egyetlen mondat állt: — Kérek tízezer forintot. Majd magam jövök érte. Sobri Jóska. Az érsek, amint a cikk elmondja, körülvette palotáját hajdúival, Sobri mégis behatolt hozzá, mégpedig előkelő látogatóként, püspökként öltöz­ve. Lakomázás közben pisztollyal kikényszeritet­­te a kért sommát. Aztán pedig — másfél szá­zaddal megelőzve korunk rablóit — túszként ma­gával vitte Andornaktállyáig, s ott kitessékelte az országúira. Az anekdota azzal fejeződik be, hogy Pyrker hazatérve ágynak dőlt, amig ki nem heverte a csúf kudarcát és a tizezer forintnyi vérveszteséget. Az anekdota cáfolatára kár volna sok szót vesz­tegetni. Sobri, amint Eötvös Károly és Tóth Bé­la megírta, Vas megyei születésű és valójában Pap Józsefnek hívták. Bandájával Vas, Győr és Sopron vármegyékben garázdálkodott, nemhogy Egerben, de a Dunántúl távolabbi részein sem fordult meg. A legendákban ugyan sokáig élt, valójában azonban 1837 februárjában a pandú­rokkal vívott tűzharcban agyonlőtték. Legenda Pyrker érsek kirablása is, alapötlete — a főpapnak öltözött rabló csinytevése — ván­­dormotivum. Érdekesebb az, hogy Pyrker való­ban forgott életveszélyben a rablók között is. Pyrker János László 1772-ben a Fejér megyei Lángon született. Amint a Ferenczy-féle iroda­lomtörténet elmondja róla, “nemes és istenfélő szüleitől a jó nevelés kincseinél egyebet nem örö­költ.” Tanulmányait Ányos Pál és Virág Bene­dek vezérlésével Székesfehérváron végezte el. Az idegen nyelvek iránti különleges érzéke már ek­kor feltűnt. Ez vitte rá, hogy tanulmányai után titkári ál­lást vállaljon egy szicíliai grófnál. A forró éghaj­latot azonban nem bírta. Hajóra szállt, hogy ha­zatérjen. A tengeren a hajó viharba került, s az messze sodorta. Hogy a megpróbáltatás teljes legyen, a hajót tengeri rablók, kalózok támad­ták meg, csak nagy üggyel-bajjal tudott meg­szabadulni. Bécsbe érkezvén, lemondván a világ csábinge­­reiről, noha kiművelt elméje a világban is szép eredménnyel kecsegtethette”, a lilienfeldi cisz­terciek kolostorába lépett. Felszentelése után egy Dürnitz nevű helység lelkésze lett. Itt kezdte meg irodalmi működését és itt került másodszor élet­veszélybe, 1809-ben Napoleon egyik főtisztje ki akarta végeztetni. Szerzetes társai 1812-ben apátjukká választot­ták, ezzel megindult főpapi pályafutása. Lilien­­feldben bontakozott ki költői és irodalmi munkás­sága, amely Európa-szerte ismertté tette nevét. Német költő lett, amit a magyar közvélemény élete végéig, sőt halála után se bocsátott meg neki. Mikor Kazinczy lefordította a “Szent haj­­dannak gyöngyei” cimti költeményes kötetét, Tol­­dy Ferenc hevesen megtámadta, hogy németté lett magyar irót fordít. Valóban német iró lett a magyar nemesi elő­nevet viselő Felsőőri Pyrker János László. Szü­lőhazáját azonban tettekkel igyekezett szolgálni. Mikor 1818-ban szepesi püspök lett, legelső fő­pásztori cselekedete volt, hogy tanitóképzőt ala­pított. Amikor velencei évei után, amelynek pát­riárkái székében hét évet töltött, 1827-ben eger­­be került, folytatta építő, népnevelő munkáját. Egymás után létesítette a palóc falvakban az is­kolákat. Egerben vasárnapi iskolát kezdeménye­zett, sokat tett papjai anyagi helyzetének javí­tásáért, a Foglár féle nevelőintézetre negyven­ezer forintot költött, tizenöt-husz szegénysorsu diák étkezett asztalánál, azt csak mellékesen em­lítjük, hogy székesegyházat építtetett, s nagy költséggel utat vágatott a szarvaskői vár alatt. A vázlatos áttekintésből sem lehet kihagyni gesztusát, amelyet 1844-ben tett, amikor képtá­rát a Nemzeti Múzeumnak adományozta, a 190 darabból álló gyűjteményben olyan művészek al­kotásai voltak, mint Dürer, Holbein, Bellini, Tin­toretto, Tizian, Leonardo da Vinci, Rubens, Mu­rillo, Velasquez. A Nemzeti Muzeum akkori igaz­gatójáról, Kubinyi Ágostom-ól említi a fentebb idézett Ferenczy: “A nagy emlékű Pyrker egri érsek által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott képgyűjtemény gerjesztő fel benne a Nemzet. Képtár alapításának eszméjét.” Sínké Ferenc KÓNYA SÁNDOR: Nagypénteken Isten Fia a kereszten, Isten Fia én helyettem. Jaj, ha a Nap mind lehullna, a világra éj borulna, siri éjfél feketébben: gyásznak, Érte, semmi volna, ő, a tiszta, szent, ártatlan, a kereszten én miattam! Ha a tenger könny lehetne, ráhullatnám a keresztre s Ítéletnapig siratnám: könnynek, Érte, kevés lenne. BORISSZA AMERIKAIAK Az átlag-amerikaiak — intett már 1830-ban a Magyarországról bevándorolt vincellér, Harasz­­thy Ágoston — whisky-, kávé-, tea- és vizivó lé­nyek, akik emésztési zavarokra vannak Ítélve, mert nem tudják, hogy mi a jó. A Californiában letelepedett pionir az elevené­re tapintott, mert nemzedékek óta minden derék amerikainak az volt a meggyőződése, hogy aki bort iszik, az sznob. Azóta már fordulat történt Amerika ivó-hagyományaiban és egyre többen esküsznek a szőlő nemes levére. Ezt számok is tanúsítják: 1971-ben az amerikaiak kétszer any­­nyi bort csorgattak le a torkukon, mint 1960-ban. A fejekinti évi 8 gallonnal azonban csak a huszad­részét fogyasztják a franciák vagy az olaszok ál­tál megivott mennyiségnek. A legbuzgóbban a húsz és harminc év közöttiek igyekeznek behozni apáik lemaradását, sőt las­san a Coca-Cola nemzedék is áttér már az úgy­nevezett pop-borokra: olcsó gyümölcslé- és bor­keverék, 11 százalékos alkoholtartalommal. Az évi forgalom ezekből az italokból 75 millió dollár. A tehetősebb amerikai polgárok annyira meg­szomjaztak a drága borokra, hogy az már nem csillapítható a rendelkezésre álló kínálatból. A nemzetközi márkájú borok szédületes feketepiaci árakon kelnek el kéz alatt. Az egészen drága bo­rokat rejtegető pincékből szörnyű bűncselekmé­nyekről érkeznek hirek: San Franciscóban nem­régiben két palack, állitálag 1846-os évjárati Chateau-Lafitte-Rothschild tűnt el! A belföldi borokkal való kereskedés is kezd jö­vedelmezővé válni Amerikában. Egyre több ame­rikai nagykonszern vásárol szőlőket. Európából is fokozódik az érdeklődés, a Nestlé konszern pél­dául hatmillió dollárért vett meg egész szőlőhe­gyeket San Francisco mellett. Az amerikaiak körében divatba jött, hogy sa­ját szőlőjük legyen. Több mint 200,000 amerikai préseli egyedül saját termésű borát. Nagy fizeté­sű managerek sietnek íróasztaluktól a szőlőbe­­hogy maguk műveljék meg. Aki pedig ezt nem teheti meg, azt a hobby­­ipar segiti hozzá saját rizlingjéhez. A newyorki áruházakban 15 dollárért kapható a szobaborprés, a tartozékokkal együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom