Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-06 / 1. szám
Thursday, Jan. 6, 1972 MAGYAR HÍRADÓ IS. oldal A BETYÁR ÉLETE ÉS HALÁLA !' AZ IGAZI RÓZSA SÁNDOR II. 1856. január 24. Zsandárok jelentik, hogy Rózsa Sándor látogatást tett Pap Pál zabosfai tanyáján. A budai főkormányzóság megismétli a 10 ezer pengős vérdij kihirdetését. 1856. julius 26. Rózsa Sándor két társával (az egyik unokaöccse, Rózsa István volt), megjelent Varga József tanyáján. 1856. november 2. Ferenc József kegyelmi rendeletet ad ki: ennek alapján Rozs aSándornak a szabadságharc alatti tevékenysége nem lehet többé vád tárgya. 1857. május 9. Rózsa Sándort elfogják Katona Pál tanyáján, ahol -i- mint a szalmakazalba vájt rejtekhely mutatta — hosszabb ideje lappangott. Napközben a zöld, búza közt levegőzött, amikor véletlenül két, arra nyulászó nyugdíjas zsandár megzavarta. Azt hívén, hogy Katona Pál árulta el, bement a tanyába, nekitámadt a gazdának. Ez védekezett. Sándor puskája elsült, Katonát megsebezte, de mig dulakodtak, Katonáné — a fáma szerint Sándor szeretője — baltával fejbeverte a betyárt. így azután elfogták az összefutó cselédek, szomszédok megkötözték. Szegedre szállították. A vérdijat senki sem kapta meg, Katona Pál belehalt sebébe, de különben is, a betyár rejtegetése miatt, ő is bűntárs volt. 1857, junius 24. Hoffmann főállamügyész befejezte a nyomozást Rózsa Sándor ügyében. Kénytelen beismerni, hogy vádjai nem bizonyíthatók! Csak annyi, hogy itt-ott más rablók (köztük az 1854^ben tetten ért és fölakasztott Veszelka Jóska) társaságában látták! 1857. szeptember 10. Szegedről Budára szállít-. ják föl a betyárt. A budai országos törvényszék -az ügyet visszaadja újabb nyomozásra. Az újabb vizsgálat is mindössze egy rablást tudott bizonyítani. 1858. március 2. A budai törvényszék veszi ke.zébe az ügyet. Megállapítják, hogy a rábizonyult tettek “az önfenntartás céljából eszközölt védekezés jellegével birtak”. 1858. julius 24. Kempen altábornagy, a budai országos törvényszék elnökének megkeresésére közli, hogy átkutatták az un. Kossuth-archivumot, de nem találtak terhelő adatot Rózsa Sándorra. 1859. felbruár 15. Megkezdődött Rózsa Sándor pőre a budai törvényszék előtt. A betyár csak Abrahám András megölését ismerte el. 1859. február 22. Az Ítélet: kötél általi halál. Balássy Antal “kitűnő jelességü védbeszéde által a rendkívül nagyszámú hallgatóság hármas “éljen” kiáltásokra ragadtatott, mi az elnök komoly rendreutasítását vonta maga után” — ahogyan Zilahy Károly tudósításában irta. 1859. junius 5. Gróf Haller Ferenc főkormányző-helyettes Nádasy Ferensc igazságügy-miniszterhez irt levelében latolgatja a politikai szempontokat, amelyek a Rózsa Sándornak adandó kegyelmet megokolttá teszik. “Rózsa Sándor neve a magyar forradalom óta tovább él a nép ajkán és valamelyes — ha rossz szolgálatokkal is elnyert — hírnévre tett szert, mint egy fegyveres csapat állítólagos parancsnoka . . . Kivégeztetése ennélfogva csak nevének dicsőítését segítené elő, mig viszont az életfogytiglani börtönre kegyelmeznének neki, s olyan várba zárnák, ahol biztos őrizetéről gondoskodás tétenék, neve és személye lassanként feledésbe merülne.” Ferenc József igy is tett: az Ítéletet életfogytiglanra változtatta, Rózsa Sándort az ausztriai Kufsteinbe zárták. 1865 augusztus 21. Rózsa Sándor többször kérte, , hogy életfogytiglan helyett meghatározott számú évre változtassák Ítéletét. Újabb kegyelem ezt is megszerezte neki: büntetését 15 évre váloztatták. 1866. március 5. Ugyancsak kérte, hogy hazai börtönben tölthesse büntetését. E'lőbb a csehországi Theresienstadt (ma Terezin) börtönébe, azután pedig az Újvidékkel szemben levő Pétervárad várába (jelenleg Petrovaradin) zárták. 1868. április 22. A kiegyezés után mozgalom indult, hogy adjanak kegyelmet Rózsa Sándornak is. Mária Valéria hercegnő születésnapja alkalmából ez is megtörtént: 11 év után kiengedték. 1868. május 6. Szegedre érkezett a hires betyárvezér. Amint végigment az utcán, sokan szives szóval köszöntötték: Isten hozta, Sándor bácsi! Csakhogy meggyütt! 1868. december 8. Félegyháza és Pusztapéteri •között kisiklatták a személyvonatot. A rablás, minthogy a vonaton éppen egy szakasz katona utazott, s ezek elkezdtek lövöldözni, nem sikerült. 1869. január 6. Törökkanizsán kirabolták Huszágh Miklóst. A gyanú Rózsa Sándorra és bandájára esett. 1869. január 25. Somogyi József csendbiztos csellel — hogy régi puskáját adná vissza; más változat szerint, hogy a csendbiztosi kinevezését veheti át — becsalta Rózsa Sándort a szegei várba. Ott tömlőébe zárták. Laucsik Máté fővizsgálóbiró ‘‘kezelésbe vette”. Évek teltek el, mig újra bíróság elé állíthatták. Rózsa Sándor 1872. december 8. Megkezdődött Rózsa Sándor és bandájának pőre a szegedi várban. 1872. december 24. Az ítélet: életfogytiglan! Ezt most a felsőbíróság változtatta meg: halálra. 1874. november 7. — A császár negyedszer is megkegyelmezett a betyárnak: életfogytiglant kapott. Idő közben, 1873 tavaszán, már Szegedről Szamosujvárra szállították. Itt szabóságra fogták. 1878. november 22. A betyárok csillaga, a börtön szabója, tüdőbajban, betegágyon halt meg. Péter László JANUÁRI JELES NAPOK 6. Vizkereszt — A karácsonyi ünnepkör végetér, kezdődik a farsang. Még a karácsonyra utal a betlehemezés protestáns formája, a Háromkirály-járás vagy Csillagjárás. A betlehemi istálló vagy jászol képe helyett a három királyok — a napkeleti, a napnyugati és a szerecsen király — rugóra járó csillagot tartanak a kezükben, jelezve, hogy a csillag vezette őket annakidején Betlehembe. A játékban, Gáspár, Menyhért és Boldizsár királyokon kivid természetesen az Angyal, az Ördög és maga Heródes is részt vesz. A Háromkirály-járás népi mondókéit József Attila formálta meg kedvesen, szépen “Betlehemi királyok” cimü versében: “Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag áll felettünk, Gyalog jöttünk, mert siettünk, Kis juhocska mondta — biztos Itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem, Segíts édes Istenem!” A három király nevének kezdőbetűit látjuk sok falusi ház falán, kertkapun, kerítésen: 19 GMB 67. Bár a gazda már nem hisz a babonában, mégis követi a régi szokást, hogy háza népét megvédje a gonosz rontástól. 20. Fábián a pestisesek, Sebestyén a nyilazók védőszentje, de január 20-a mégsem miattuk lett jeles nap. Közép-Európa-szerte ez az első tavaszébresztő nap, a fák mézgásodni kezdenek és a természet lassan ébredezik téli álmából. 22. “Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” — tartja a mondás. Vagyis: ha ezen a napon olvad, akkor jó szőlőtermésre van kilátás. FALU TAMÁS: IRTÁS A vén erdőt kivágták, ri' az emberek vétkeztek, öreg erdő helyére uj várost! építettek. Hadat üzentek zordul madaraknak, lomboknak, j boldog majálisokról a fák már nem susognak. \ Házba épült az akác, a tölgyfa, a hárs és bükkfa, 3 az én szép majálisom melyik házban lakik ma? MAGYAR NOBEL-DÍJASOK Az idei Nobel-dijak átadása a szokásosnál is ünnepélyesebb keretek között zajlott le Stockholmban, A. B. Nobel halálának 75. évfordulóján. Ez alkalommal, Gábor Dénes személyében a 10-ik magyar, vagy Magyarországon született tudóst ért e nagy elismerés. Lénárd Fíilüp (Pozsony, 1862—1947) 1905-ben fizikai; Bárány Róbert 1876—1936) magyar származású svéd tudós 1914-ben orvostudományi; Zsigmondy Richárd (1865—1929) burgenlandi magyar 1925- ben kémiai; Szent-Györgyi Albert (1893—) 1937-ben orvostudományi; — Ruzicska Lajos (Eszék, 1887—) Svájcban telepedett le, 1939-ben kémiai; Hevesy György (1885—1966) magyar származású amerikai 1943-ban kémiai; Kármán Tódor (1881—1963) magyar származású amerikai, 1961-ben orvostudományi; Wigner Jenő (1902—), magyar származású amerikai 1963— ban fizikai és Gábor Dénes (1900—), magyar származású angol 1971-ben fizikai Nobel-dijat kapott. A GYENGÉBB NEM: FONTOS; MEGÉRTENI A NŐT Belép az üzletbe egy vásárló és az eladóhoz fordul: — Jó napot, szeretnék vásárolni egy zárat. Egy olyat, hogy az ajtó magától bezáródjon .. . — Értem, madame, ön egy automatikus zárat akar beszerezni. — Igen, csak azt akarom, hogy ez a zár ne legyen nagyon drága . . . — Értem, madame, ön egy nem túl drága, automatikus ajtózárat akar vásárolni. — Szó szerint igy van. Ezen felül a zár felépítése nem kell, hogy túlságosan bonyolult legyen. — Világos, madame, ön egy automatikus, nem túl drága, nem túl bonyolult ajtózárat akar vásárolni. — Tökéletesen igy igaz! Azt akarom még, hogy az ajtó fölösleges zaj és csattanás nélkül záródjon. * —Megértettem, madame, Ön egy automatikus, nem bonyolult, nem túl drága zárat akar beszerezni, amelynek segítségével úgy csukódik be az ajtója, hogy közben nem hallatszik ágyusortüzre emlékeztető zaj. — így van! De szükséges még, hogy ez a zár úgy zárja be az ajtót, hogy ... — ... hogy azután lakatos segítsége nélkül is ki lehessen nyitni? Világos. Összefoglalom, madame: ön egy nem túl drága, nem túl bonyolult automatikus zárat akar vásárolni, mely csattogás nélkül bezárja az ajtaját úgy, hogy egyedül is könnyen ki tudja azt nyitni? — Ó, ön egészen jól megértett engem! — Nekem nem maradt más hátra, madame, mint hogy azt javasoljam önnek, hogy más üzletben próbálkozzék, mert a mi üzletünkben sajnos, soha nem adtunk el zárakat. Nálunk, madame, fűszer és csemege kapható ... Juhász László
