Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-15 / 28. szám

10. oldal MAG VAR HÍR A DÖ Thursday, July 15, 1971 “CSILLAGHULLÁS” A TERMÉSZET CSODÁI 400 méteres tengermélység-A New Yorkban megtar­­tott Magyar Könyvnapon elő­ször találkoztam Zalai Kob­zos László költővel és Íróval, családi nevén: Kertész Lász­lóval. Mintha messze ködből lépett volna elém feketezsi­­nóros magyar ruhájában a “Szemben a köddel” verses kötet és á “Csillaghullás” cí­mű novellás könyv szerzője. Fiatal, lelkes arcán a mosoly alatt hazáját vesztett, szomo­rú vonás ... ez az ismert kö­zös vonás, amely ott borong mindnyájunk arcán ... Nap­pali életünkben titkolva, éj­szakai álmunkban a felszaba­dult érzésektől zokogva, soha meg nem békülve az ellenünk vétett sors gonosz akaratá­val. Gyermekkorában, Zalae­gerszegen, gyakran miniszt­­rált Mindszenty József her­cegprímásnak, akkor még apáturnak. Ezt a tiszta, Isten kezén nyugvó békét áhítozó életet és benne minden olyan szépséget, amely a dunántúli zalai dombok, virágos mezők, erdők lehelnek, — magába fo­gadva, vérévé válva hordoz­za, mint szent magyar stig­mát és bizony, a keresztet is. Udvarias mosollyal nyújtja felém a könyvét, amit még Zalai Kobzos László név alatt irt menekülő éveinek kezde­tén. Cime: “Szemben a köd­del”. Verses aratásának első kévéi idegenben ... A lírai és sokszor epikus mondanivaló ma még időszerűbb és a jövő­ben még inkább az lesz. A könyv fedelén mélyhatásu a Bregenzben .nem rég meghalt Juszkó Béla, kiváló festőmű­vészünk illusztrációja, mely-Irta: RUBY ERZSÉBET lyel a költő egyik balladás hangulatú versét varázsolja képpé. — Tovább lapozom. Az előszót egyik legnagyobb ma­gyar Írónk: Nyirő József ir­ta. Bátorító, lelkesítő üzenet minden szava és ma is eleven erővel hat, — szinte most is Ruby Erzsébet halljuk hangját az idegen sirhalom alól. Összefoglalja a költő egyéniségét, adottsága­it és a megmaradás evangé­liumát igy hirdeti és írja le: “New York lihegő munka­tempójában, a küzdő magyar költő ajkán magyar versek fakadnak : kivirágzik az anyanyelv, mely nem engedi elveszni, az idegen tengerben, ezt az izes, színes, az édes­anyjába és a hazai rögbe ka­paszkodó zalai fiút.” A szerző verseinek csak egyik része került a könyv­be, — hiszen ismerjük ma­gyar könyvnyomtatásunk ne­hézségeit, szerény kereteit, — mégis ettől a másfélszáznyi verstől is könnybelábad a sze­münk, különösen, amikor édesanyjához irt verseit ol­vassuk. A fiú hálás, szerel­­metes szeretete árad az éle­tet adó édesanyához. Ilyen cimekkel koronázza meg a legdrágábbat, akit sokszor tudatosan azonosít Hazájá­val: Magyarországgal: “Bar­na fején tél hírnöke ...” — “Ha jó anyám hangja eliga­zít ...” — “Édesanyám, én mindent' megpróbáltam ...” — És igy tovább, egymásután tizenöt vers az anya előtt tér­­dethajtó, világvándor fiú imádságos rajongása ... És & további versek mind, mind meg nem alkuvó akarat, az újabb mély szakadékok szé­lén. Nincs megalkuvás ... a tetemrehivásnál nincs eliga­zítani akaró magyarázat, de a versekben vizionálisan ott csillog a remény, még a vá­rakozás sokszor reménytelen­nek látszó sötét és komor éj­szakáiban is. Úgy koppannak ki az írógép betűiből a szep­lőtelen magyar szavak, mint a kristálytiszta forrás. Nincs itt erőltetett divatos kán tá­lás, hogy minél csavarosabb érthetetlen a vers, annál ér­dekesebb. Mi, az olvasók nem érdekeset, hanem elsősorban értékeset akarunk olvasni! Kertész László a másik könyvét is dedikálva nyújt­ja felém. A cime: “Csillag­­hullás.” Hosszabb, rövidebb elbeszélések az életből, a kö­zelmúltból. A könyvet már eredeti nevével: Kertész Lászlóként jegyezte, de pró­zában is Zalai Kobzos ma­radt, az ősi göcseji föld re­gőse, elmúlt tragédiák tanú­ja, magyar jelenünk, jöven­dőnk látója, átélője. A könyv fedőlapja gyászfekete, mint a felravatalozott éjszaka és ebből a mély sötétségből egy zalai, göcseji rozoga harang­láb foszforeszkál a hulló csil­lagok alatt.., A “Néma áldozat” című el­beszélését minden magyar­nak el kell olvasni! Annak is, aki az orosz betöréskor a ha­lál mesgyéjén járt... és an­nak is, aki itt Amerikában a szabadság hazájában kike­rülte a véres zivatart. Kertész László stílusának ereje és szépsége a hatásva­dászat nélküli természetes tolmácsolás. Minek is Írna tarka szóvirágokat a szenve­désről? Hiszen tudja, hogy semmi célja nincs, ha botláT sainkról korbácsolva írna. Dé a sorok között megérezzük, hogy nem lehet kitérni a fe­lelősség alól, melynek mind­nyájan részesei vagyunk. Hi­ába fordulunk jobbra, vagy balra ott állnak hivatott ma­gyar íróink, akiket nem le­het uj ideológiákkal ide-oda ráncigálni, Ők a mi embersé­günk, lelkiismeretünk hang­adói, ha kell, harsonásai, akik a szenvedő emberiség ke­resztje alatt nem a bal s jobb Kanadai tudósok igazolták azt a mindeddig tengerész túlzásnak tartott állítást, hogy léteznek óriási polipok, amelyek az embert és a ki­sebb hajókat is megtámad­hatják. Bebizonyították 22 méter testhosszuságu és 40 centiméter szemátmérőjü po­lip óriások létezésének lehe­tőségét. E tiz karú tiuahalak testsúlya elérheti a 40 tonnát is. A tudósok valószínűnek tartják, hogy még ennél is na­gyobb példányok léteznek a világtengerekben. Bizonyíték­nak tartják azokat az óriási szivókoronghegeket, amelye­ket ámbrás cetek bőrén ta­­lláltak. Az óriás tutahalak 200 Izgalmas, modern drámát játszanak a színházban. A kö­zönség nagy figyelemmel ki­séri a színészek játékát. A halálos csöndben halkan meg­szólal egy férfihang: — Bocsásson meg, asszo­nyom, nem volna szives leven­ni a kalapját, hisz tiz dollárt fizettem a jegyért. — No és? Én 30 dollárt fi­zettem a kalapért!. . . * * * A zsúfolt orvosi váróterem­be egy fiatal mama lép be, karján egy pólyásbabával, és véletlenül rálép egy férfi lá­oldalon, hanem a KÖZÉPEN VÁGNAK EGYENES UTAT. Megfontolva lépnek, figyel­nek, írnak, csábitó szavak nélkül. Akik a beteg emberi­séget s megnyomorodott éle­tet kívánják meggyógyítani, szebbé és jobbá tenni. Honfitársaim, fogadják szeretettel Kertész László, azaz Zalai Kobzos könyveit, hogy vigasztalást és meg­nyugvást kapjanak itt a messze idegenben, ahol cen­zúra nélkül lehet Írni és ol­vasni. Kertész László Íróasztalá­nak fiókjaiban sok-sok kéz­irat rejtőzik még: verseskö­­tegek, regények, drámák, el­beszélések, színdarabok; ha az olvasóközönség szívesen nyúl a megjelentekért, egy­szer kiadásra kerülhetnek a szerző többi müvei is. A könyvek kaphatóik a szerzőnél: Kertész László 122 Wessington Ave Garfield, New Jersey, 070*26. A “Csillaghullás” cirnü könyv portóköltséggel egy­ütt: 3 dollár. “Szemben a köddel” cimü verseskönyv portóköltséggel együtt 2 dol­lár. ben vándorolnak. * * * Még 160 mérföldes távol­ságban is hallható a kék bál­nák hangja a Viz alatt — ál­lapították meg legújabban a tengerbiológusok. A tudósok véleménye szerint a szabály­talan időközökben kibocsá­tott jelek a kommunikáció legegyszerűbb formái. Az ex­pedíció során a tengeri óriá­sok négy példányát figyelték meg a tudósok a chilei partok közelében. Egyesek hosszúsá­ga elérte a 50 lábat, súlyúk pedig a száz tonnát. Víz alatti mikronfonokkal valamennyi hangjelzésüket hangszalagra vették. bára. Az dühösen felkiált: — Nem tud vigyázni? A kismama bűbájos mo­sollyal válaszolja: —Dehogynem. Csak elha­tároztuk ,hogy ezt az egyet megszülöm . . . * * * A rádióriporter interjút készít a hires halászszövetke­zet nagy bajuszu, öreg ha­lászmesterével. Miután már mindenről kifaggatta, felte­szi a kérdést: — És mondja, barátom, hogy készítik maguk a ha­lászhálójukat ? — Veszünk, uram, kész lyu­kakat és összevarrjuk őket... * * * A filozófus és a teológus vitatkoznak egymás tudomá­nyának a jellegéről. Az érvek­ből kifogyva ezt mondja a teológus: — A filozófus a sötét szo­bában azt a fekete macskát keresi, amely nincs is ott. — A filozófus válasza: — A teológus ebben a te­kintetben túltesz a filozófu­son. Ő meg is találja a fekete macskát. * * * Fiatal házaspárról beszél­getnek egy társaságban. — No, ezek biztos nagy szerelemből esküdtek! — mondja valaki. — Pont fordítva! Gyűlölet­ből! — közli a másik. —- Hogy érti ezt? — A lány gyűlölte a foly­tonos egyedüllétet, a férfi meg gyűlölte az állandó anyagi gondokat... * * * Öreg nyugdíjas állít be a posta központi anyagraktá­rába. — Kérem szépen, nem kap­hatnék én itt egy kimustrált levélszekrényt ? — Minek az magának? . — Kalitkának kell. Kap­tam egy postagalambot a ne­vem napjára. Öl IS RÉSZESE LEHET A MAGYAR OLIMPIAI . SIKEREX1EH ! Támogassa sportolóink felkésxitlsái a müncheni olimpiára ! A felajánlásokat átveszik az IKKA ügynökök, a Magyar Egyesületek erre felhatalmazott megbízottai. Felajánlását közvetlenül is eljuttathatja a Magyar Olimpiai Bizottság részére az Országos Takarékpénztár külföldi bankszámlái utján. A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG ÁS A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE A FELAJÁNLÓK KÖZÜL NÉHÁNY SZEMÉLYT VENDÉGÜL LÁT MAGYARORSZÁGON ÉS FEDEZI AZ UTAZÁSI KÖLTSÉGEKET IS! HÜ101

Next

/
Oldalképek
Tartalom