Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-15 / 28. szám
Thursday, July 15, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 11. qMel> .SPANYOLORSZÁGI UTINAPLÓ: NŐI SAROK SEVILLA... (Befejező cifek.) Sevillában a gót székesegyházba vezetett első, utam. Méretei, pompája, és gazdagsága lenyűgöző, főoltára, s az azt elzáró, majdnem mennyezetig érő kovácsolt vasrács szemkápráztató látvány. 40 pillér tartja hatalmas menynyezetét. Vegyes alkotás ez is. Tornya, a Giralda mór, s az egész székesegyház csak tartozéka az Alcazar mór palotájának. Külső architektúrájába más, de főiként renaissance elemek vegyülnek, s itt-ott barokkos motívumokat is fel lehet fedezni. Kincstára felbecsülhetetlen értékek halmaza. S mi lehet még a zárt kamrákban, melyet megmutatni sem mer a mai egyház? Sziinezüst, — mintegy 800 kg. súlyú — szentségtartója az ötvösművészet remekműve. S itt van Murillo legnagyobb képe is: páduai szent Antal látomása. A mór palota, — az Alcazar magva — részleteiben szebb és gazdagabb, mint az Alhambra. Minden faragása kézimunka, minden ciráda (kézzel vésett, s aranyozása, festése dusabb. Nélkülözi azonban az Alhambra harmóniáját és zárt egységét. Irigylésre méltó lehetett a palota pompája, s kertje varázsa, mert valamelyik spanyol király melléépittette a maga renaissance palotáját. Termeinek hatalmas gobelinjei nem kisebb fényűzésre utalnak, csak éppen agyoncsapta vele az egész harmóni. áj át. Mindez, s kertjének dísze, egy ötszáz éves magnolia-fa, lenyűgöző látvány, a váratlan mégis akkor éri az embert, amikor belép az első spanyol udvarba, A patio. fogalma ugyan nem ismeretlen, —a valóság azonban több annál, mint amit leírás, vagy kép után alkotni lehet róla. Nincs (két egyforma, de csak gazdagságban, — Ízlésben egyik sem versenyezhetik a másikkal. A patio a spanyol ember büszkesége, — egyéniségének tükörképe. Diszitőelemei: márvány, majolika, kováesolt-vas, és virág. E négy elem mindegyike azonban száz, és száz változatöt takar, — variációs lehetősége végtelen tehát. A majolika ma is virágzó iparág, s megérdemli népszerűségét. MALAGA... Irta: CSEGEZI JÓZSEF Cadiz a következő állomás, de utbaejtjülk Jerez-t, az angolok által készített sherry központját. Nemcsak Gibraltár stratégiai fontosságát ismerték fel an angolok, hanem a spanyol bor kitűnő izét is felfedezték. Itt érlelik 14 éven át a bort, s közben sherryvé pancsolják, hogy mindig', ugyanaz, legyen az ize-büze, s zamata. Tudják hát az angolok, hogy mi a jó, — illetve mégsem tudják, mert az “Igazi” bor sohasem lehet állandó. Csak jellege lehet azonos, ize, ereje, tüze, zamata az évi időjárás függvénye kell legyen. S a borivó ember ezt meg is érzi a borán. Az Atlanti Óceánnal szembenéző Cadiz csak csalétek szerepét játsza ebben az útban. Végnélküli strandján a bársonyföveny, — mert homoknak már nem lehet nevezni — még’azt is fürdésre csábítja, ki “irtózik” a víztől. S szállói a legkényesebb igényt is ki tudják elégíteni. | Engem ez nem érdekel, — j tengerparti nyaraló van ten-1 gernyi szerte a világon. Ronda, — következő úti-: célunk — fenn, magasan, he- j gyek közti fensikra épült1 legrégibb települése Andalúziának. Közelében, de még magasabban, a sziklatömbök börtönében egy 20 ezer éves barlangban ott az ősember nyoma, — az ősbölény rajza, néhány hal, s furcsa jelek. A jelek azonban csak rajzok maradványai, csupán összefüggésüket mosta le a szivárgó csepp, s rejtette bele valamelyik csipkeoszlopába. Hegyeik, s mély szakadékok köröskörül. Valahol lenn a mélyben viz zubog, — jajgatva keresi szabadulása útját. Á hegyeket 2—3 emeletes háznagyságu fekete gránittömbökből hordta ide alkotó szelleme, de úgy szórta szét, mintha dühös lett volna. Némelyik csak a szélén, vagy egyetlen sarkán áll, s fenyegetően néz farkasszemet a bámuló emberrel. Mintha valaki karddal vágna ketté egy tortát, úgy szelte ketté ezt a fensikot a hegyekből előbukanó patak. Kilencven méter mélységben találta csak meg szabadulása útját, de az ember hidat emelt föléje. Kettős szintű hidat, — egyet lenn, negyven méter magasban, s arra építette rá a felső pilléreit. Még a rómaiak kezdték el... A roppant méretű Niagara esése negyven méter mindössze, — igy talán jobban tudjuk érzékelni ennek a mélységét. Hegyek oldalába robbantott ut vezet le vissza Malagába, de 350 szűk kanyart kell megtenni az autónak. Egyetlen hibás mozdulat, s a száz, százötven méteres zuhanásból élő nem kerülhetne ki. Virágvasárnap van Malagában. Nagy az előkészület a húsvéti ünnepekre — felvonulásokra, körmenetekre, táncra, vigalomra. Alcazar-ja emlékét csak romok őrzik. Kathedrálisában van egy kép: Keresztelő szent János lefejezése. Irtóztatóan fenséges alkotás, — a lefejezett test vonaglása megborzongtatja az embert. Következik: három nap Madridban. Terv az Escorial, Toledo és a Prado megtekintése, de a Pradoban már az első órák meggyőznek arról, hogy egy hét sem volna elegendő, — csak erre. Nem szívesen megyek ki délután az Escorialba, s ösztönöm nem csal. Valami hallatlan ridegséget, hideg közönyt áraszt magából ez a hatalmas kolostor, — mintha építője súlyos gondjait tükrözné vissza ma is. Nem csoda, ha vele indult meg annak a hatalmas világbirodalomnak a bukása. Mert az Escorial maga a kőbeörökitett lemondás, — a megmerevített erő kínos mozdulatlansága, — a hideg közöny utolsó visszacsapása. S a£ inquisitio szelleme lengi körül... Lemondom a toledoi utamat, s igy hátralévő időmet a Prado-nak szentelhetem. Megérte, — a Prado rászolgál hírére. Fenséges érzés szemben állni e halhatatlan müvekkel, s alkotóik szellemével. Murillo képeinek végtelen bája, El Graco merész színei, Velasquez figurái, s a bomlott agyú Goya zabolátlan fantáziája egyaránt lenyügözőek, — a szépségnek e pazar csillogásában szinte belevakul az ember, személyisége feloldódik, s az öröklét varázsa lesz rajta úrrá. A varázslat azonban mindig megtörik, s megtört ez is, — végére értem az útnak. De a szürke hétköznapokat ezután könnyebb lesz elviselnem. TEKINTÉLY A CSALÁDBAN Mindig élénk figyelemmel és érdeklődéssel olvasom a családi neveléssel kapcsolatos Írásokat. Nagyon fontos kérdés ez, hiszen a családban kapott nevelés meghatározhatja a gyermek jellemét, magatartását, s azt, hogy milyen felnőtt válik belőle. A gyermek, a fiatal érzelmi életére, kedélyvilágára és jellemére mindig döntően hat a szülők családi élete. Ez kiegyensúlyozottá, éppúgy nyugtalanná, idegessé vagy akár szerencsétlenné is teheti őket. Mindig kinosan hat a gyermekre, a fiatalra, ha a megbomlott, viharba torkollott családi élet előttük zajlik le. Egy leánytanuló ezt irta: “Az ilyen gyerek, ahogy nő, — elidegenedik szüleitől.” Egy másik: “Szüleim mindketten hibásak azért, hogy rosszul élnek . .. Nemegyszer hangsúlyozták: ha én nem lennék, régen elváltak volna. Nem a legjobb érzés ezt hallani.” Van olyan megkérdezett is, aki azt irta, hogy szülei csak akkor őszinték egymáshoz, amikor veszekedés hevében mindent egymás fejéhez vagdalnak. “Én egyáltalán nem ilyennek képzelem el családi életemet — irta egy megkérdezett: — Azok, akik nem érjük, nem becsülik, nem szeretik egymást, azok ne kínozzák egymást, s a gyereket sem, ha van.” A másik diák ezt válaszolta: “A szülő ne olyan legyen, akitől csak félni, remegni lehet.” Egy kislány ezt mondta: “Ha nekem lesznek gyerekeim, nemcsak anyjuk leszek, hanem egyben barátjuk is. Olyan barát, akivel mindent meg lehet beszélni. Úgy nem lesznek kitéve szorongásoknak és félelemnek.” A megkérdezettek közül sokan átérzik, kifejezik azt a pedagógiai, pszichológiai igazságot, hogy csak a szülő emberi értékei, lelkiismeretessége és jó példája teremtheti meg az igazi és szilárd szülői tekintélyt. A válaszok pontos képet adnak arra, hogy milyen nagy mértékben csorbul a szülők tekintélye, ha a gyermekekkel való érintkezésük módja nem megfelelő. Ha a szülő nem foglalkozik gyermekével, nem hallgatja meg gondjait, panaszait, ha türelmetlenül elutasítja, lehurrogja, kínos hatást vált ki gyermekéből. Sokszor csak a pszichológus tudja és látja a fejlődő gyermekben végbement káros hatásokat. Meg kell tehát őket érteni, felfogásaikat méltányolni kell, és ellenvéleményeiket is türelemmel kell meghallgatni. Bármennyire is kevés idejük van a szülőknek,, beszéljék meg a gyermekkel a vele történteket, élményeit, terveit, elgondolásait. A gyermekkel mindenről beszélhetünk: a legkomolyabb életfeladatokról, nehézségekről is, de soha ne érezzen rideg válaszfalat szülei és önmaga között. Tudja meg mit szeretne, mi fáj neki, és soha még álmában se jusson eszébe, hogy vívódásaival magára maradt. Ez a kötetlenebb kapcsolat közel hozza a szülőt gyermekéhez, feloldja a gyermek nyugtalanságát, önbizalmat ad neki, szárnyakat ad ambíciójának, energiájának, életkedvének. Sokszor súlyos következményekkel jár, ha a szülők nem fogják fel jól a szülő-gyermeki viszonyt és helytelen nevelési módszerekkel akarják szülői tekintélyüket megteremteni. Gyenes Zoltán HIRDESSEN LAPUNKBAN BEJELENTÉS! Lapunk a jövőben is díjmentesen számol be minden közérdekű magyar eseményről, azonban a belépődíjhoz, jegymegváltáshoz, vagy adományokhoz kötött rendezvények, bankettek, jubileumi ünnepségek, mulatságok és hasonló események ELŐZETES bejelentése hirdetésszámba megy és ilyen bejelentéseket CSAKIS MINT FIZETETT HIRDETÉST közölhetünk.
