Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-11 / 45. szám
Thursday, Nov. 11, 1971 MAGYAR HIRaDÖ 15. oldal MAGYAROK A VILÁGHÍR SZÁRNYÁN A cimbalom Paganinije Irta: KORDA ÁGNES A 15. század körül arab közvetítéssel került Magyarországra az ázsiai eredetű hangszer, amely a 18. századtól a cigányzenekarokban vált közkedveltté: a cimbalom. A mai cimbalom őse alakjára nézve kissé eltért modern utódjától, lényegesen kisebb volt, hordozható, térdre fektetve vagy asztalra helyez ve szólaltatták meg. Magyarországon a 16. században feltehetően mint a diákság hangszere vált ismertté és énekkiséretíil szolgált. Erre utal Zrínyi György 1596-os feljegyzése egy foglyul ejtett cigá.nyhegedüsröl is. (“. . . czimbáliomja vagyon, olyan szabású, mint az kivel az deákok a misét éneklik, de nem fával veri, hanem mint az hárfát, csak az ujjaival kapdozza.”) Rákóczi korában főként a vándormuzsikusok használták. A 19. században teret hódított a müzenében is: Erkel Bánk bán cimü operájában szerepeltette, és ettől kezdve a ^cimbalom egyre divatosabb lett. A 19. század végén szinte minden magyar uriházban már megtalálható volt. Ezzel egyidőben terjedt Európában is. Angliában először magyar cimbalmos játszott a Cluseick-i palotában, az angol királynő, II. Sándor cár és a dán király nagy elismerésére. A hangszer sikere késztette Schunda V. József hangszerkészítő mestert a cimbalom tökéletesítésére, ő készítette el az első lábon álló pedálos cimbalmot. Liszt Ferenc is lelkes hive, rajongója volt a Schunda-féle cimbalomnak. A hangszer népszerűségének bizonyítéka: 1905-ben elkészült a tízezredik Schunda-féle cimbalom, ezek közül közel 100 került Angliába. Napjainkban az egész világon ismét népszerű a cimbalom. Zürichben, Bécsben, New Yorkban és másutt a zeneakadémiákon is létesítettek cimbalomtanszakot. A cimbalom újkori történetébe a legdöntőbb változást a jászberényi cigánymuzsikus, Rácz Aladár hozta. 1886-ban született,apja a helybeli cigányzenekar brácsása volt. Három éves korában kezdett cimbalmozni, majd hamarosan apja bandájában játszott. Ekkor kerütl fel Pestre, ahol hét esztendeig különböző mulatókban muzsikált. Nemsokára Párisba, majd Genfbe került és ott is maradt az első világháború végéig. Párisban a Maxim-bárban játszott, amely akkoriban a háború elől menekülő nemzetközi művészvilág kedvelt szórakozóhelye volt. Ide járt Ansermet svájci karmaster és Delacroze zeneszerző is. Itt került sor Rácz Aladár életének legdöntőbb találkozására, amelyre igy emlékezik: “Egy Ízben megjelent itt Ansermet másodmagával. Én elkezdtem játszani egy szerb kólót. A cimbalom előtt ugrált egy fiatalember, Ansermet társa. Monoklit viselt, piros nyakkendőt, zöld mellényt és igen szűk ruhában feszengett. Azzal birkózott, hogy szűk kabátujjából kihúzza a mandszetáját és jegyzeteket Írjon rá. Én meg, mint afféle öntelt legény, tetőtől talpig végigmértem, lekicsiny- Jőleg és azt gondoltam magamban; amit én játszom, azt ugyan nem fogod leírni. Csakugyan rövidesen abbahagyta a jegyezgetést.’’ A monoklis zöldmellényes ur, akit bámulatba ejtett Rácz Aladár játéka és a cimbalom érdekes hangzása — Igor Stravinszkij volt. Mély barátság alakult ki közöttük, és ez hatással volt művészetükre is. Közösen vásároltak egy cimbalmot Stravinszkij részére és Rácz Aladár órákat adott a zeneszerzőnek. Az ez utáni három évet Stravinszkij, “cimbalom-korszakának” szokás nevezni, több darabjában szerepelteti az újonnan felfedezett hangszert. Ez a barátság tette lehetővé Rácz Aladár számára, hogy bepillantson abba a világba, amelyben később művészete kiteljesedett és eljutott a zeneművészet legmagasabb csúcsaira. Stravinszkij és Ansermet ösztönzésére tanult meg kottát olvasni, és fordult a klasszikus muzsika felé. (“Vásároltam egy mázsa kottát. Taligával hazatoltam.’') Bámulatos ösztönnel, válogatta ki a barokk zene legértékesebb remekműveit, amelyekbe úgy beletemetkezett, hogy megszűnt körülötte a világ. Ansermet szóló-fellépésre beszélte rá, amelyre 1926 májusában került sor Lausanne-ban, tomboló sikerrel. (Itt hangzott el először Bach-mü cimbalmon.) Játékát Paganiniéhoz, Segovaiéhoz, Casalséhoz hasonlították. Magyarországra 1934-ben látogatott el. Bemutatkozott Bartóknak és Kodálynak, majd végleg hazatelepült. 1938-tól haláláig a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Elvonultam élt farkasréti, Torbágyi úti (jelenleg Rácz Aladár utca) házában. Feleségével: Yvonne Barblannal, aki egyben zongorakisérője, ideális kamara-partnere, mindennap órákig muzsikáltak együtt, ez szinte életszükséglet volt számukra. Hangszerét állandóan tökéletesítette, újfajta verőket talált fel. Furó-faragó, kísérletező természetű ember volt. Hurt készített hangszerére, zongoralámpát eszkábált konzervdobozból, megtanulta a gyorsírást, a kályhatapasztást és igen büszke volt rá, hogy sajátkezüleg készített egy transzformátort. Házába a világ minden tájáról zarándokoltak tisztelői, köztük olyan világhírű művészek is, mint Y'ehudi Menuhin. 1948- ban elsőként kapott Kossuth-dijat Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal. Az öregedő művészt izületi bántalmak gyötörték. Keze fájt, naponta csak egy órát tudott cimbalmozni, pedig hármat szeretett volna. Vigasztalást egy-két növendékében talált, akikben tanításai, művészi elképzelései fogékony talajra hullottak. “Szalay József fejlődésben levő legény. Kitűnően végzi a Főiskolát. Utána hazament aratni. Vitt magával egy Bach-kottát. Mire visszajött, fejből meganulta. Aratás közben.” (Szalay József Tolna megyéből való. Édesapja klarinétos volt, és ő is már 10 éves korában együtt játszott a zenekarban édesapjával. 20 éves korában került Rácz Aladár irányítása alá.) A második növendék, Gerencsér Ferenc, Göcsejben született. Édesanyja tanította először cimbalmozni két és fél éves korában. 24 éves korában került a Zeneakadémiára Rácz Aladárhoz: ő fedezte fel abszolút hallását. A két növendék néhány évvel a Zeneakadémia elvégzése után megpróbálkozott két cimbalmon játszani. A véletlen kísérletből cimbalom-duó lett, ebben a formában játszották tovább azokat a müveket, amelyeket mesterük cmbalom-zongora-kisérettel játszott. Egy évig gyakoroltak, 1963-ban adták első közös hangversenyüket. A hangverseny nagy sikere igazolta reményeiket. További szerepléseik beillenek a cimbalom világkörüli diadalutjának is. Bejárták szinte az egész világot. így folytatták az időközben meghalt Rácz Aladár munkáját tanítványai, sőt azok tanítványai is, köztük a nagytehetségü Fábián Márta, aki ma a Zeneakadémia cimbalomszakos tanára. A TUDOMÁNY MŰHELYTITKAIBÓL: MESTERSÉGES SZEM j A LÁTHATÁRON \ : Az Albert Einsteinről elnevezett New Yor,k-i orvosi egyetem kutatói már hosszabb ideje fáradoznak egy tudományos program megvalósitásán, amelynek az a célja, hogy a világtalanok beteg szemeit kis méretű TV-kamerával helyettesithessék. 12x12x12 milliméternél kisebb kamerájuk legfontosabb eleme a négyezer, teflonnal bevont platina elektródból álló mátrix. Eddig még megoldatlan probléma, hogyan alakítsák át a villamos feszültség-impulzusokként jelentkező fényingereket az emberi agy által felfogható és feldolgozható idegimpulzusokká. Ha ezt sikerül megoldani, olyan szem protézishez juttathatnák a világtalanokat, amellyel az egészséges emberekhez hasonlóan olvashatnának és figyelemmel kisérhetnék a külvilág eseményeit. A kutatók remélik, hogy állatkísérleteiket 1972 végén lezárhatják és évtizedünk közepére elkészül az első mesterséges szem. BOR-LEGENDA: ELNEVEZTÉK BIKAVÉRNEK Kevés bor van a világon, amelynek hire-népszerüsége oly nagy, mint az egri bikavéré. A nemes nedű nevének eredete ma sem tisztázott. Az egriek ajkán élő szájhagyomány az elnevezést a török hódoltság idejére vezeti vissza. Élt ugyanis a város piacán egy jókedvű kocsmáros, aki barátainak szórakoztatására alaposan megtréfálta az egyik török pasát. “Igyon ebből a kitűnő italból — invitálta a hozzá betérő vendéget —, ez a pompás szinü folyadék, erősiti a bátorságot, növeli a jókedvet, ez a bika vére.” A török tiszt — akinek vallása tiltotta, hogy bort igyon —, jóízűen fogyasztotta az élénkítő nedűt. ízlett neki a bikavér, másnap ismét betért egy pohárkára. A tréfa kedvéért az egriek is bikavérnek kezdték nevezni a már régóta közkedvelt italt. A históriából az egri nők nem maradtak ki. A krónika szerint a tüzes vérü egri menyecskék bikavérrel kínálták a vendégeket, mondván, hogy ez a különleges ital serkentő hatású. A bikavér elnevezése, hírneve szárnyra kelt, bárhonnan származik is.
