Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-15 / 28. szám

' 12» oldal MAGYAR HltfATK) Thursday, July 15, 1971 Ritchie Russel) professzor, az angliai Oxford-egyetem (klinikai idegtanszékének ta­nára, aki egyike -korunk leg­elismertebb agy-szakértőinek, “Az agy, az emlékezőtehetség és a Tanulás” cimü most meg­jelent könyvében összegezi kutatómunkájának eddigi eredményeit és olyan követ­keztetésekre hivja fel a fi­gyelmet, amelyek mind a diá­kok, mind pedig azok szülei számára igen fontosak lehet­nek. Russell professzor közli uj könyvében azt a viszony­lag nem régen megállapított tényt, hogy az emberi agy — a születés idején —.tizmil­­liárd idegsejtet tartalmaz s a betegség, sérülés és koroso­dás következtében eltűnő idegsejtek soha többé nem pótolhatók. A természetnek ez a csodás produktuma egyúttal rendkívüli felelőssé­get ró az emberre: a csodá­val váló kellő gazdálkodás fe­lelősségét. Megállapítja a •professzor, hogy az ember­nek uj tudásanyag elsajátítá­sára szolgáló képessége tizen­hatodik életévének betöltése után fokozatos hanyatlásnak indul és utal arra, hogy egyes szakértők szerint a 20-ik élet­év betöltése után az agysej­tek száma naponta átlagban ötvenezerrel csökken a továb­bi élettartam idején. Azt je­lenti ez tehát, Írja, hogy ta­nulás, nevelés tekintetében nincs sok elvesztegetni való idő. A tanításnak és a neve­lésnek az az elsőrendű felada­ta, írja Russell Professzor, hogy a gyermek számára megteremtse a lehetőséget agyműködése teljes kapaci­tásának felhasználására, a tanító kerülje annak hangsú­lyozását, hogy tar. it ja a gyer­meket, igazi hivatása ugyan­is sokkal inkább az, hogy biz­tosítsa a tanuláshoz való al­kalmat. A központi idegrend­szer, írja, tevékenységét az elsajátított képességek ismét­lésére, módosítására, mintegy trenirozására alapozza. Az agy tevékenységet ez olyanyi­­ra minden tekintetben jellem­zi, hogy a mód, ahogyan jár­ni, beszélni, játszani, gondol­kozni tanulunk mindvégig sa­játságosán jellemző marad reánk, barátaink ránkismer­nek testtartásunkról, járá­sunkról, aláírásunkról — mindez egyedülálló, összeha­sonlíthatatlan és utánozha­tatlan. Ami már kevésbé ör­vendetes — írja a profesz­­szor — lassan-lassan gondo­latjárásunk is elgépiesedik és a meglevő, beidegződött for­dulatok ismételgetése mind 137x88 milliméter nagyságú blokkja az 1877. évi 3 pennys Szamoa-Express elnevezésű HIRDESSEN LAPUNKBAN! gyakoribbá és erőteljesebbé válik. Egyeseknél ez hama­rabb következik be, mások­nál később s vannak olyanok is, igaz, kevesen, akik a vál­tozásra és újszerűségre való képességüket igen magas ko­rig megőrzik. Russell profesz. szor sorsdöntő jelentőséget tulajdonit a gyermek első, ka­rakterformáló éveinek, a kör­nyezete hatása és jelentősé­ge ilyenkor fölmérhetetlenül fontos. A szülőre ez rendkívül felelősséget ró: a tanulás iránti vágy és igény ugyanis ezekben az első években fej­lődik ki . és előkészítője a ké­sőbbi évek tanulási sikerei­nek. A vágy, hogy mindenki számára egyormák legyenek az iskolázás feltételei, azon hiusul meg, tehát hogy a min­denki számára azonos kör­nyezet megteremtése egyen­lő a lehetetlenséggel. Ha pél­dául a diáknak a tanulás irán­ti érdeklődése megszűnik, ak­kor az agy serkentő-sziszté­mája nyomban felhagy mű­ködésével és igy rendkivtil fontos, hogy ilyen körülmé­nyek között a fiatalember más hasznos tevékenység kifejté­sére kapjon lehetőséget. Vagyis a további iskolázás önkényes megkövetelése ilyen esetben káros. Szomorú az, irja a profesz­­szor, hogy azok a roppant di­cséretes iskolázási törvények, amelyek megvédik a gyerme­ket munkaerejének minden­­jellegü kizsákmányolásától, egyúttal akadályozzák abban, hogy olyan egyéniségének megfelelő, tevékenységet foly­tasson, amely számára a leg­jobb neveltetést és tovább­képzést is biztosíthatná. Rá­mutat Russell professzor ar­ra, hogy fiziológiai szempont­ból a mai egyetemi és főisko­lai oktatási rendszerrel szem­ben kétségek mutatkoznak. A legtöbb fiatalember, irja, kép­telen arra, hogy könyvekből és előadásokból napi három óránál hosszabb időn túl hasz­nosan tanulni tudjon és ezért kivánatos az, hogy e három órán túli munkaidőben gya­korlati feladatot végezzen. Az egyetemek tudományos fakul­tásai ilyen szempontból job­ban kiegyensúlyozottak, mint a humán tárgyaké: a könyv­ből való tanulás, előadás hall­gatása itt kellő arányban van laboratóriumi munkával, mű­hely-gyakorlattal, amit a hu­mán tudományok tanulása nem tesz lehetővé. A pro­fesszor tehát azt javasolja diákoknak, hogy elméleti munkájukat hozzák arányba fizikai, gyakorlati tevékeny­séggel — ilyen értelemben hive például az esti egyetem­nek, vagy ha erre nincs le­hetőség, azt ajánlja, hogy a diák középiskolai tanulmá­nyainak bevégzése után tart­son egyévi szünetet — más­­irányu tevékenységgel töltve azt — mielőtt tovább folytat­ja minden idejét igénybe vevő, főiskolai tanulmányait. Emil Steward BÉLYEGSAROK: BÉLYEG A BÉLYEGEN A nagyon népszerű “bélyeg a bélyegen” motívum gyűjtői­nek albuma az újabb kiadá­sokkal tovább bővült. Svájc a nyáron megrendezésre kerülő bázeli NABA 1971. kiállításra 2 plusz 1 frank névértékű négyes blokkot ad ki, amely a bázeli 1958. évi Rayon I. bélyeget reprodukál­ja, ezenkívül egy 30c bélye­gen az 1859. évi Rayon II. bé­lyeget mutatják be. Csád a Fort Lamyban rendezett nem zetközi bélyegkiállitásra meg­jelent sorban és blokkon tos­canai, francia, amerikai, ja­pán és szász ritkaságok mel­lett a világhírű Mauritius Post Office2 pences bélyegét örökítette meg. Nyugat-Sza­­moa a New York-i Interpex bélyegkiállitásra m e g j elent magán postabélyeget, vala­mint a Franklin Benjámint áb rázoló, 1847-ik évi 5 centes USAJbélyeget választotta té­mául. Niger a Philatokyo el­nevezésű nemzetközi bélyeg­kiállitásra kiadott bélyegpár­ja japán és nigeri bélyegeket, valamint első napi borítékot ábrázol. Thomas De La Rue (1793-1866) emlékére a La Manche-csatornában fekvő Guernsey szigete négyértékü sort bocsátott ki, amelyen — a festőművész arcképe mel­lett — az 1862-ik évi hong­kongi 2 centes, az 1857-ik évi angol 4 pennys, az 1863-ban megjelent olasz 5 centezimós és az ugyanabból az évből származó USA 7% centes bé­lyeg szerepel. SEM FONTOS OE ÉRDEKES CLEVELAND, 0. — Az egyik itteni napilap rendsze­resen közli Abigail Van Buren Lelki Klinika rovatát, amely az egész országban népszerű. Egyik olvasónöje a következő­ket irta Abbynek: Kedves Ab­­by: Segítségre van szüsé­­gem. Férjem, Arnold, 91 éves és már két év óta nem kíván szexuális életet élni. Én csak 73 éves vagyok és még min­dig kívánom a férfit. Arnold rendkivül féltékeny, minden­hová követ és még megismer­­ekdni sincs alkalmam senki­vel. Van-e olyan doktor, aki tudna valamiféle olyan orvos­ságot adni Arnoldnak, hogy ismét férfi legyen? Ha ez nem lehetséges, az orvosnak engem kellene lehűtenie va­lamiféle orvossággal, mert ilyen módon tűrhetetlen az életem. — Abby válasza: Meggyőződésem, hogy köny­­nyebb volna magát lehűteni, mint Arnoldot ismét férfivé serkenteni. Kérje orvosa ta­kácsát, * * * SANTIAGO, Chile — Chile marxista elnöke, Dr. Salvador Allende, mondotta egy Chile­­beíátogatott argentin labda­rugó-együttes tagjainak: Fia­talkoromban magam is labda­rugó voltam és mindig jobb­­fedezetet játszottam. A poli­tikai életben viszont mindig a baloldalhoz tartoztam. * * * NEW YORK — John N. Mitchell, igazságügyminiszter és felesége, a szókimondó Martha, Londonba indult ha­jón. Egy riporter megkérdez­te Marthat: szándékozik-e be­szélni Erzsébet királynővel? Martba válasza: Igen: Nem csinálok pukkedlit, de a ki­rálynőnek kell először szólnia hozzám. Azt hiszem, ez lesz az első eset életemben, hogy csukva kell tartanom a szá­mat. A Legfelsőbb Bíróság, végül is igazat adott Alinak: nem kell bevo­nulnia! Muhammad Ali arcjátéka a döntés nyilvánosságrahozatala utáni sajtókonferenciáján, Chicagóban. Wimbledon, Anglia. Tom Gorman (Seattle Wash.) kilencedik volt az amerikai tenisz ranglistán, de az elődöntőben megverte Rod Lavert négyszeres bajnokot. ÉLET ÉS TUDOMÁNY Az asiv titka és a iótanulás művészeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom