Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-19 / 33. szám
10. oldal I MAGYAR HÍRADÓ Thursday, August 19, 1971 LEVÉL LENGYEL HONBÓL . . . Chopin zongorájánál... Irta: IVÁNI ZOLTÁN Nyári beszámolófélének indul ez az irás. De bárhogy akarnám tartani a könnyedség, az érdekesség felszínén, a mondanivalót, mindegyre mélységekbe esem. Igen, e pillanatban, amikor néhány napra Varsóba repültem át, az autóbusz már visz is, egy kis faluba. Amelynek neve “Zelazowa Wola.” Arról hires, hogy itt született: Chopin. S e minden egyebet feleségessé tévő bejelentésen túl, csak csendet, zenét, megnyugvást kívánván, rájövök; a dolog nem olyan egyszerű. Elvégre, nem “szép zenét” irt ö csupán'. Hanem: jót! Értékmérő ez minden művészi alkotásra. Mert az ilyenekben benne van az igazság keresésének lángja is. S most, amikor a múzeumnak nyilvánitott szülői ház-nál leszállók, s előttem a lengyel parasztok gumiabroncsra átváltott egylovas szekerükkel elporoszíkálnak, és a nyár melegében is, a mazowi síkság édes-bánatos szele fut át a tájon, mielőtt még belépnék bölcsőjének színhelyére, megértem e “jó zene” nagyságát, értelmét. Amelynek birtokában világhírt szerzett a sors, “kompozeur”-jének. Gyönyörű parkok, ösvények, bukszusok és évszázados fák között lépdelünk. Amelyek nemegyikének koronája alatt, még ama napfényre kitett bölcső is ringott. Chopiné! Csend van. Szépség és béke. Amely talál a muzsikájához. És mégis, alatta csupa történelem, porosz-orosz, ujtporosz-osztirák-vsvéd stb. viszonylatban. Merthát Lengyelország történelme s benne ez a kis hely is, úgy egybe véve és az aki itt született, itt járt, itt alkotott, nem is tehetett mást, mint amit tett. — Miben? Iráni Zoltán — A zongorában . . . — És bánatosan lázongó szivében . . . Minden szerelem, udvarlás, széptevés zuhatagán túl is. Elvégre Párisból érkeztek ide szülei valamikor, és ő maga rövid húsz év után visszament oda. De a lényeg éppen ebben a rövid idő-fejezetben volt. Már ami az emberi érzést és a szabadságot illeti. Sóhajtanak a fák, és alattuk hallgat a tavi rózsákba sürüsködő tó vize. Lépteinknek szinte visszhangja van, a nyári csendben. De nem sokáig. Mert ime, meglepő, további autók érkeznek, és lassan rájövünk, hogy e különben máskor múzeumi csendességet, most nyugati és keleti turisták látogatása, beszéde, nyelve teszi “zajossá.” Köztük magyaroké is. így, ilyen jóleső érzéssel érjük el a zsindelyfedelü házat. Amelynek négy-öt szobájában legalább egy-egy gondosan elhelyezett bútordarab mutatja híven, az akkori élet és JUHÁSZ FERENC AUGUSZTUS Te táltosok, háborúk anyja, vérrel és násszal habzó arany-kanna, te mámorok véres lova, zokogás fehér tébolya, zöld nősténykapu, virágzó asszony-kaptár, te lángoló mindenség-oltár, vak csillagtehén, tüz-ökör, kék kanca-bálvánv, égő* gyertyakoronás csillag-bárány, te csődör-viditó, te nagy csillag-átok, te csillag-okádó, rádkiáltok: vér vérnek jajja ne legyen, ember emberhúst ne egyen, vad embercsontot ne rágjon, szivünkön tojását madár ne költse! Add, hogy sorsát a Mindenség betöltse! És áldassék méhednek gyümölcse Augusztus, Tüz-Asszony, Énekek Földje, Ős-Vigasztalásom. Ős-Megmaradásom! Chopin személyéhez fűződő érdekességét. , Az előszoba. Amelynek egyik okmánya elárulja, hogy “eme ingatlan” Skarbek gróf valamikori tulajdonát képezte. S itt lakott a lengyel Szopa Miklós, aki később, 1740- ben, nevét Chopin-ra változtatta. Majd a könyvtárszoba. Melynek könyvei közt Racine szinháztudományi értekezését találjuk. A falon pedig egykori rajz hirdeti, amikor Sobieszki János hadait a kereszténység védelmében utjának indítja, a török ellen. A következő szoba Chopin édesanyjáé. A zsiráfnyaku ódon zongorával. Amely ellentétben a maival, a falon felfelé, függőlegesen nyúlt el. S csak a billentyűk álltak ki belőle, vízszintesen. Mert bizony ő is “zongoráit” néha, a grófurék “mindenese.” Aztán szobákon át, ahol Napoleon, a Reichstadti herceg és a kedvenc grófnék és nem grófnék képei díszítik a falakat, sokatmondó jelentéssel a múltra, végre belépünk abba a legfontosabba, amelyből ma is, minden vasárnap szárnyrakél a Chopin-muzsika. Európai hirü zongoraművészek szereplése nyomán. A közönség pedig hallgatja elbűvölően. A tornácra tömörülve. Az ősi fák alatt, a zenei élményt, a lényeget . . . Igen, a szobában előtérben Chopin zongorája, a falon háttérből az emléktábla 1810 febr. 22- ét hirdeti, születése dátumát. A zongora felett pedig, a “Polonaise” első kézirata kapja meg és inti áhítatra a látogatót. Egyszerűség jelzi a múzeumot. És hűség, a tényékhez. De lám, mi történik. Már nem törődve a további látnivalókkal, és azzal hogy Chopin rajzolni és festeni is tudott, a többi látogatókkal együtt kimegyünk az ősi kertbe. Az ott elhelyezett szobrához. Amely nagyon hasonlít az Ady-világgal szembeni öklelődés mozdulataival ismeretes szobrához. És akkor mi történik? A legkedvesebb, amely történhetik a látogatók szivében. Egyszerre a múzeumból emberi ház lesz! Egyszerre csak a le és felsétálók, a padonülők, innen-onnan feltörő beszédéből és énekléséből a múltból hirtelen jelen lesz... Magyar hangfoszlányok is fognak körül. Egyfelől idősebb, másfelől fiatalabb nemzedékből. Énekelnek. Asszonyok, leányok, és turistatársaik. Az egyik hangfoszlány az 191Okörüli időből bizonyítja a nagy zeneszerző emlékére irt könnyű dalocskában, hogy “vigyázni kell és nem hinni oly könnyedén, elvégre Chopin sokat szeretett”, — a másik évjárat pedig fújja egy későbbi Chopinra irt keringő népszerű dallamát: “Száz éve tán, több is talán” . . . Önkéntelenül tör fel a séta, a parkban őgyelgés közben az igazság: — Mit számit száz, vagy ezer év annak, aki Chopin volt történetesen? S aki a világna kadta azt, mi az emberiség lényege. — Dalolni, szenvedni, élni, küzködni, szeretni. És e magyar hangfoszlányokon túl, tudjuk mi, az ő szülőházát felkeresők, hogy ugyanígy van más látogatók és más népek hangfoszlányaival. Ha ide elvetődnek. —,“Polonaise”, “Mazurka”, “egy ember”! — nézek az egyik korán lehulló gesztenyefa levelére. Aztán kimegyünk a bűvös parkból. Egy fényképet hozok emlékül innen. Óceánon túl a viszszatérő táskámban. Mintegy jelezve, nyári kabátomban, zongorájánál, hogy “pincérként’ is szívesen kiszolgálnám a “Szellemet”. Mely kis népek nagy igazságában Chopin billen tyülejtésében nyer örökérvényű életértelmet. UJ CATERING A FERIHEGYEN BUDAPEST — A repülőtéri vendéglátás egyik, a hagyományos vendéglátóipari szolgáltatásoktól eltérő, de igen fontos része a catering tevékenység. A catering angol szó, vendéglátást jelent, ami a repülés gyakorlatában magában foglalja a légi utas ellátását étellel-itallal, ajándéktárgyakkal, újsággal. A repülőgépen utazó talán nem is gondol arra, hogy a stewardess által felszolgált ételek és italok elkészítése és öszszeállitása fáradságos, jól szervezett munkát kiván, amelynek alapja a korszerű cateringüzem. A Ferihegyi repülőtéren átadták rendeltetésének a Pannónia Szálloda és- Vendéglátóipari Vállalat és a MALÉV közösen létesitett uj cateringüzemét. Az uj utasvendéglátó 16 légitársaság napi tizezer utasának ellátására képes. Beruházási költsége több mint 16 millió forint volt. A catering Mosolyogjunk ÉJSZAKAI VICC Éjszaka van, 2 óra elmúlt. Egy lokálban vagyunk. Már közeleg a záróra. Az egyik vendég több mint egy órája udvarol a bárhölgynek, aki valami oknál fogva szomorú. Minél többet iszik, annál roszszabb a kedve. Egyszer csak megszólal: — A férfiak — nekem elhiheti — állatok. — Ezt nem értem. Ha igy vélekedik rólunk, miért dolgozik bárban? — Tudja ‘ Isten. Talán azért — feleli a bárnő — mert mindig is szerettem az állatokat ... * * * ■, ! KEZDŐ HÁZIASSZONY A fiatalasszony először megy piacra a nászút végeztével. Krumplit vásárol. . — Kicsit, vagy nagyot tetszik? — kérdi az eladó. — Nem is tudom — válaszol a fiatalasszony — egy olyan férfinek lesz, aki 42. számú ruhát visel ... , AJÁNDÉK Születésnapja van az aszszonynak. Egy nappal előbb megkérdi a férje: — Milyen ajándékot akarsz, drágám? Válólevélen kívül minek örülnél a legjobban?? napi 40!— 60 gép ellátása esetén 40—60, egyenként 80— 120 személyes “házon kívüli rendezvényt” bonyolít le, amelynek során a vendégek a szendvicstől az ötfogásos teljes italsorral felszolgált menüig minden fajta gasztronómiai variációt megkaphatnak, figyelembe véve, hogy az utas lehet néhány-hóttapos bébi vagy vegetáriánus is. VASI EK0LÓGIA SZOMBATHELY — Szombathely levegőjének szennyeződése ellen harcot indítottak a városban. A megyeszékhelyen jelenleg több mint 500 ezer négyzetméter a parkterület, kétszer akkora, mint tiz évvel ezelőtt, és az idén több mint 400 ezer facsemetét ültettek el a város északi és nyugati részén. Az erdők, zöldövezetek előnyösen befolyásolják a város levegőjének tisztaságát. A városi; tanács felülvizsgálta 62 üzem telephelyét is, és határozatot hozott arra, hogy fokozatosan a város határába települjenek át. -
