Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-19 / 33. szám
Thursday, August 19, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 7. oldal A Jang-Ce-Kiangtól a Dunáig Irta: SÁGI PÁL Sok viz folyik le még a Dunán, azaz a Potomacon és a Jang-Ce-Kiangon, amig Nixon elnök elindul Kínába, az eredmények tekintetében nagyon kétséges kirándulásra. A pingpong külpolitikusok, akiknek minden tetszik, ami balratolódásnak Ígérkezik, mindenesetre már előre tapsolnak hozzá, holott még az elnök is óvatosságot ajánl. “Arccal Vörös Kina felé” — ez a jelszó. Sajtó, rádió, televízió mind Kina irányába tereli az amerikaiak figyelmét. Ázsia felé, Vörös Kina felé, mely az Egyesült Államok és a Szovjetunió mellé most már elismerten felsorakozott harmadik szuperhatalomnak. Kina a divatos, pedig nemcsak Ázsia van a világon. A világméretekben szabott történelem kerekei lassan forognak, de hiába a kínai divat, most valami forr, valami érik, ami előbb-utóbb kiformálja a három szuperhatalom háromszögébe zárt világ sorsát, benne a mi sorsunkat, az óhazai magyarokét és az évtizedek viharaiban külföldre szakadt magyarokét egyaránt. Uj szuperhatalom van születőbenEurópa. Szóvirágok helyett a tények beszélnek. A kezdet az volt, hogy néhány európai ország létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget. Eredmény: szén és acéltermelésük pár év alatt 75 százalékkal, egész ipari termelésük 58 százalékkal emelkedett. Utána az Európai Közös Piac megteremtése következett. Tagjai jelenleg: Franciaország, Nyugat-Németország, Belgium, Olaszország, Hollandia és Luxemburg. Működésére csak két kis öszszehasonlitás. Egyik: Amerikában tragikus munkanélküliség van, Nyugat-Németország, az Európai Közös Piac vezető állama, 2 millió munkást “importált” külföldről. A németek és a franciák — lehet benne hálátlanság — máris szembe mertek szállni a dollárral. A hat országnak 190 millió lakosa van. Küszöbön áll Anglia, Norvégia, Dánia és Írország csatlakozása is. A közösség létszáma ezzel 260 millióra emelkedik. Vagyis 20 millióval több lesz, mint Oroszországé és 56 millióval több, mint az Egyesült Államoké. Gigantikus belső, közösen szervezett gazdasági piac. Nem is szólva arról, hogy az Európai Közös Piac országai már most is betörtek Amerika hagyományos piacaira: Dél- Amerikába és a Közel-Keletre. A gazdasági összefogó szerv mellett a politikai összefogás szervezete, az Európa Tanács is fejlődőben van. A vasfüggöny és a Pireneusok között elterülő országok sorából 18 ország már tagja az Európa Tanácsnak. Köztük a kultúrában, iparban, gazdaságban legfejlettebbek. Ez a 18 ország 320 milliós lakosságot képvisel. Néhány várható csatlakozással 350 millióra emelkedik a szám. Az E'urópa Mozgalom célja Európa összefogása. Még sok akadályt kell átugrania, amig eljut odáig, hogy sor kerüljön valamiféle európai konfederációra. Különösen a védelmi közösség létrehozása okoz nehézségeket. De előbb-utóbb kialakul a szorosabb együttműködés külpolitikai téren is. Európának akkor nem kell rettegnie attól, hogy a washingtoni mindenáron-galambok Európában állomásozó, amugysem túlságosan erős amerikai csapatok kivonását követelik. Az Egyesült Államok csak jól járna az egységes Európával. Gazdaságilag ugyan nagy versenytársat kap, de biztonságérzete növekedne, ha a szuperhatalmak háromszögét négyszög váltaná fel. Nem vitás, hogy az uj szuperhatalom Amerika mellé áll. Amerikának nem kellene hintáznia két ázsiai világhatalom, Kina és a Szovjetunió között. A Szovjetunió is Ázsiának számit, mert hiába terül egy része Európában, az állam mégiscsak az “szocializmus” cimszó alá bujtatott barbár ázsiai doktrína árnyékával nehezedik rá Európára és Amerikára egyaránt. Ha meglesz a 350 milliós egységes Európa, akkor majd sor kerülhet arra, amiről mostanában csak üres szócséplés folyik. Sor kerülhet az igazi európai biztonsági konferenciára, amivel akkor erős és egységes európai államcsoport ül tárgyalóasztalhoz az európaiakkal létrehozott és erőszakkal összetartott Varsói Paktummal. Nem utolsó sorban azért, mert az oroszoknak félszemmel nemcsak a hátukban álló kínai “szocialista testvérre” hanem az ázsiai nyomás alól európai támogatással felszabadult Amerikára is kell pislogniok. Európai külpolitikai körökben most közkézen forog egy német nyelven, frissen megjelent könyv. Nem vitás, hogy a washingtoni külügyminisztériumban is éppen úgy olvassák, mint a moszkvai Kremlben. A cime: Weltmacht Európa, azaz Európa Világhatalom. Gróf Coudenhove-Kalergi Richárd irta, aki annakidején megalapította a Páneurópai Uniót. Coudenhove-Kalergi mozgalma akkor túllőtt a célon: Európát egyetlen szövetséges állammá akarta alakítani, amelyben az egyes országok feladják függetlenségüket, önkormányzatukat. Az európai országok akkor sem voltak hajlandók belemenni, most sem hajlandók. Az uj Európa Mozgalom nem is akar egyetlen országot csinálni Európából, hanem egyetlen szövetségbe tömöríteni Európát, ami reális lehetőség. Coudenhove-Kalergi könyvének egyik fejezete eddig ismeretlen fogalmat kreál, ami magyar vonatkozásban is érdekes. Azt írja, hogy második Európa is van. Zwischen-Európa, azaz Közbeeső Európa a neve. Ebben az Európában, a Finnországtól az Adriáig terjedő másfélmillió négyzetkilométernyi területen 125 milliónyi nép él, 9 országban. Kulturálisan Európához tartozik, politikai tekintetben azonban egyetlen kivétellel, a Szovjetunióhoz. A kilenc ország közül háromnak különleges a helyzete. Finnországé szuverén demokrata köztársaság, de külpolitikáját, magatartását a szovjet szomszédság határozza meg. Jugoszlávia kommunista rendszerű ország. Tito függetlenítette Moszkvától, a lakosság többsége azonban orthodox vallásu, szláv nyelvű, nemzetileg oroszbarát, de nem szovjetbarát, a kommunista eszme, amit a Szovjetunió képvisel, távol áll tőle. Albánia Kina Földközi-tengeri, európai bázisa. Vezetői Kina mellé álltak, a kis ország népe azonban semmi közösséget nem érez sem az oroszokkal, sem a kínaiakkal, csak hallgat. A másik hat ország szerinte orosz csatlós. Beállítottságuk Európa szempontjából egymástól eltérő. A magyarok feltétlenül európaiak. Le is akarták rázni az orosz igát, de a Vörös Hadsereg megakadályozta és azóta kénytelenek az adott helyzethez igazodni — írja Coudenhove-Kalergi. Csehszlovákia és Lengyelország népei európaiak, szláv nyelven beszélnek, de nem ruszofilok. A románokat a latin nyelv Európához, az orthodox hit Oroszországhoz fűzi. Hivatalosan nem beszélnek róla, de nehezen nyelik le, hogy a Szovjetunió elvette tőlük Besszarábiát, akárcsak Csehszlovákiától a Kárpát-alját. A nyelvet és a vallást tekintve a bolgárok állnak legközelebb az oroszokhoz. Száz éven át beléjük nevelték, hogy Oroszország, a “nagy testvér” szabadította fel őket a mohamedán török uralom alól és éppen úgy, mint a magyarok a Habsburgokat, a bolgár nép is idegennek tartotta a bolgár trónon ülő Koburgokat. Kelet-Németország Európa szerves része. Oroszbarátságnak még csak nyoma sem fedezhető fel. A nagyon vékony kommunista réteg mellett, furcsa módon, az oroszokkal csak a lapuló, egykori nácik szimpatizálnak, mert elvakultan gyűlölik a Nyugatot, amely leverte a hitleri birodalmat. Mindebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy “Közbeeső Európa” magyarán megmondva a Jaltában orosz érdekszférába utalt népek, elenyésző kisebbség kivételével, európainak tartják magukat és szembeszállnak a számukra ázsiai izü oroszokkal. Márpedig ezt a nagyobb vonzóerőt a Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen ki vül, amikor kénytelen lesz komolyan tárgyalni a 350 milliós tömbbel. Ez a tömb, európai lévén, természetesen többet törődik a Közbeeső Európa népeinek jövőjével, mint a két kommunista világhatalom között ma hintázásra kényszerült Amerika, amely most inkább a Jang-Ce-Kiang, mint a Duna felé tekint. ILLYÉS GYULA: Vendéghölgy a kastélyparkban — Diákköri emlék — Az ikra, a lazac, a rák reggelire, t a r t i n e - ra kenve, nem táplálták ezek se benne csak a megye-hire bánatát. A gyenge lúd mellehusa, a jérce szárnya ebédre, a gyümölcs-saláta, ezek is mit? A mélabut. Mind nehezebben sétált, nyögött uzsonna és vacsora között e szerelemben. Tündér világ. Megtestesülten egy kövérre nőtt szép Bánat, a nótákból ismert Bus Gerlice járkál a diszkért Kalitka-rudjai mögött! A béresnék könnyein át. G-ö-R-B-E T Ü-K-Ö-R HOLLYWOODBAN: A világsztár némi huzavona után elválik világszép feleségétől, s néhány hét múlva véletlenül öszefutnak a filmgyár büfféjében. A színész nagyon kedves akar lenni az asszonyhoz, meghívja egy italra és élénken érdeklődik, hogy alakulnak a dolgai. Boldogan újságolja az elvált feleség: — Minden rendben van. Rövidesen mama leszek. — Mama? — ámuldozik a színész. — No, ez elég gyorsan ment. Részleteket kérek. — A te mamád. Ugyanis az édesapádhoz megyek feleségül.. . * * * IGAZI FÉRJ — Szivem, — mondja a feleség a férjnek —, voltam az orvosnál, aki szerint baj van az idegeimmel. Azt mondja, el kell mennem két-három hétre Hawaiiba vagy Svájcba. Mit válasszak? — Egy másik orvost . . . * * * AUTÓBALESET UTÁN — Hol vagytok? — A 206-osban. — Ez cella, vagy kórházi szoba száma ? * * * így vagy úgy — Doktor ur, állandóan zaklatott, ideges vagyok és álmatlanságban szenvedek. — Javaslom, menjen férjhez. — De hiszen már férjnél vagyok . . . — Akkor javaslom, váljon el. P it SÁGI PÁL
