Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-04 / 5. szám
6. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Feb. 4, 1971 A NÜRNBERGI KÉRDÉS Irta: ACZÉL BENŐ A náci háborús bűnösök nürnbergi Ítéletének indokolását újabban sűrűn kezdik emlegetni a vietnami háborúval és főként a mylai-i tömegmészárlással kapcsolatban. Utoljára Telford Taylor tábornok vetette fel a kérdést “Nuremberg and Vietnam’’ cimü könyvében, ami azért érdekes, mert a szerző a nürnbergi tárgyaláson a vád főképviselője volt. A kérdés újból felmerült Charles E. Hutto őrmester hadbirósági tárgyalásán, a mylaii mészárlás egyik bünperében. A nürnbergi vádlottak, mint emlékezetes, szinte kivétel nzlkiil azzal védekeztek, hogy ők parancsra cselekedtek. De az esetek többségében az ítélet indokolása megállapítja: “Az a körülmény, hogy valaki feletteseinek, vagy épen kormányának parancsára követte el tetteit, a nemzetközi törvény értelmében nem mentesiti a felelősségtől, — feltéve, hogy a jót a rossztól megkülönböztetni képes.’’ Hutto őrmester védője hivatkozott arra is, hogy védencét sem értelmi színvonala, sem csekély iskolázottsága nem tette képessé arra, hogy a törvényes parancsot a törvénytelentől megkülönböztesse. És ráadásul idézte a Hirosimára és Nagasakira atombombát ledobó pilóták esetét is, mint akik jól tudták, hogy az áldozatok között lesznek nők és gyermekek is, de akiket senki sem vont felelősségre. Az olvasó érzi, hogy az okoskodás hamis, de nem lévén jogász, nem képes megmagyarázni, hogy a hasonlat a vietnami amerikai atrocitások és a náci tömegirtás között miért sánta, sőt vak is. Taylor tábornok azonban tudta ezt, többek közt azért is, mert a nürnbergi tárgyalás idejében ő volt az, aki azt mondta, mikor megkérdezték, miért nem ülteti a vádlottak padjára Stalint is, Az amerikai munkaügyi minisztérium jelentette nemrégiben: Az elmúlt évben a fogyasztói árindex emelkedése 5.5 százalékos volt. Az év elején a Nixon adminisztráció gazdasági .és pénzügyi szakértők csak 4 százalékos áremelkedésvo számítottak. Portugáliában nemrégiben fejeződött be a népszámlálás, amely azonban aligha lesz pontos. Sokan arról panaszkodtak, hegy a kérdőívek kérdései túlságosan bonyolultak voltak, rom értették meg a kérdéseket, sokan pedig ki sem töltötték a kérdőivet, mert attól tartottak, hogy a kérdőíveket a Népszámlálási Hivatal átadja majd a portugál. titkosrendőrségnek. Willy Brandt, nyugatnémet kancellár, mondotta egv szociáldemokrata gyűlésen: A Szovjetunióval és a keleteurópai szovjet tömbbel való békés együttműködést azért tartom szükségesnek, mert ha az megvalósul, a nyugati és a keleti tömb egyaránt képes ’ősz hadereje létszámát csökkenteni a kontinensen. Edward Kennedy, massachusettsi demokrata szenátor, úgy nyilatkozott: A Demokrata Párt L9'72-es elnökjelöltségét — saját szavai szerint — véglegesen leszámítolta. Anglia Strood nevű városkájában egv Mike Townsend nevű, városi köztisztasági alkalmazottat, aki eddig a szemetet gyűjtötte, utcaseprésre akartak beosztani. Mr. Townsend tiltakozott, ezzel az érveléssel: Az utcaseprés alacsonyrendii munka és a szemétgyűjtés után, számára “megalázó.” aki a tömeges népáttelepitésekkel majd annyi ember halálát okozta, mint Hitler a gázkamrákkal, ezt felelte a kérdezőnek: —- Hozza ide Stalint és őt is a vádlottak padjára ültetjük . . . Hát először is ezért nem alkalmazható a nürnbergi ítélet alapelve á vietnami háborúra. A győztes privileguma meghatározni, mi a bűn és mi az erkölcs. Másodszor kétségtelen elvakultság is összehasonlítani az aránylag embertelen és háborúban oly gyakori mylai incidents a nácik kiirtó táboraival. Vannak saját személyükben nem érintett erkölcsbirák, akik szerint egy gyilkosság “erkölcsi szempontból” ugyanaz, mint milliók kivégzése. De ez nem igaz. Ez olyan mértékben nem igaz, mint az állítani, hogy egy pofon — bármily szempontból is ugyanaz — mint száz pofon. Egy pofon csak sértés, száz pofon azonban halál lehet. De az sem igaz, hogy a parancs jogos, vagy jogtalan voltának megítéléséhez átlagnál magasabb intelligencia, vagy iskolázottság szükséges. Hutton őrmester védője elismerte, hogy védence nem őrült, tehát — az amerikai törvény meghatározása alapján — a jót a rossztól megkülönböztetni képes. így tehát mikor védekezése szerint a civilek meggyilkolására kiadott parancs indokolása a mylai esetben az volt, hogy a kérdéses faluban mindenki kommunista, nem hihette, hogy a meggyilkolt csecsemők is kommunisták voltak. Maradna a védőnek az az érvelése, hogy Hiro-Egy nagy asztal áll a szobámban, dédnagyanyámé egykoron, — most családom ül körülötte, jóbarát, testvér vágj rokon. Dolgozunk, olvasunk vagy játszunk s szivem döbbenten földobog, valami erő tartja fogva, valami furcsa fenj' lobog körülöttem. Az idő megállt, visszanézek, színváltozás, forgószinpad uj szereplőkkel, egy árny világról látomás: jönnek az ősök, — lépnek? szállnak? ismerik egymást! csöndesen széket húznak az enyém mellé s beszélgetnek, de nem velem, engem mintha nem is látnának, csak néznek — halottak — vakon, titkos delej feléjük vonzza tekintetem és szólítom imboljgó árnyuk. Néni felelnek, apám, anjám is hallgatag néznek rcúm. Kezem kinyújtom s szétfoszlik minden. Hült szavak, holt suttogás cseng a fülemben, néma hangok foszlánjai, s árnj vendégeim szétrebbenek, mint az ébredő álmai. simára és Nagasakira atombombát ledobó pilóták is háborús bűnösök voltak, ha szigorúan értelmezik a nürnbergi ítéletben kifejezett alapelvet. Az okoskodás hamisságát azonban világosan mutatja, hogy a Varsót, Rotterdamot, Covontryt elpusztító német pilóták egyikét sem állították bíróság elé. A nürnbergi alapelv lényege nem jogászi nyelven kifejezve nyilván hogjr, katonának lenni és katonai parancsot teljesíteni kötelesség, még akkor is, ha a parancs Hitlertől származik, aki Németország törvényes feje, vagy mondjuk “Fiihrere” volt. De a Führer sem adhat ki parancsot arra,; hogj- a katona hóhér legyen. Ilyen parancsnak senki sem köteles engedelmeskedni, sőt mint a mylai-i esetben kiderült, nem is kénytelenség. Volt, aki megtagadta hogy csecsemőket öljön, mert kommunisták és az illetőnek semmi baja sem történt. Nem is történhetett, mert eleve nem volt valószínű, hogj- a parancsot adó tiszt hadbíróság elé vigye, mivel nem vállalkozott fegyvertelen embereket és nőket, gyermekeket ölni. A katona nagj'on jól tudja, hogj- csak harcolni köteles, de kivégzésben résztvenni nem. Azokat, akik halálos hadbírói ítéleteket hajtanak végre, önként jelentkezőkből válogatják össze és nem vezénylik ki. S ha kivezénylik, sem lehet eldönteni, hogy a levegőbe lőtt-e, vágj' az elitéltre. A hóhér mindig önkéntes, tehát parancsra nem hivatkozhatik. Ez a nürnbergi kérdés lényege. TÖRTÉNELEM PONGYOLÁBAN A zsarnok és kegyetlen Borgia pápa; VI. Sándor szemrehányást tett a Velencei Köztársaság szentszéki követének, és kemény szavakkal illette a Velencei Signoriát, amely rendelkezéseivel szinte kisajátította az Adriai-tengei-te — Szeretném látni — mondotta gúnyosan a pápa —, hol van az a törvbényszakasz, amely Velencének kizárólagos jogot biztosit az, Adriára...! A lagunaváros követe mélyen meghajolt a pápa előtt és diplomatikus ravaszkodással így felelt: — Ha Szentséged olyan jóságos lepne és megmutattatná magának azt a törvényszakaszt, amely az Egyházi Államot a pápa uralma alá helyezi, akkor közvetlen utána nyilván ott találná Velence fennhatóságának beiktatását is az Adriai-tengerre. • * # ❖ Agészilaosz spártai király, apró termete és sántasága ellenére, az ókor egyik legkiválóbb hadvezére és 41 esztendőn keresztül, 84 éves koráig, városállamának uralkodója, védelmezője és erősítője volt. Hosszú, küzdelmes életének egyik fontos tapasztalatáról számol be az a párbeszéd, amelyet élemedett. korában folj'tatott híveivel. A sokat próbált katonát és államférfiut megkérdezték, hogy véleménye szerint a bátorság és az igazság erényei közül melyik az előbbre való? Spárta kiráh-a igj' felelet: — Ha minden ember igazságos lenne, akkor nem lenne többé szükség bátorságra. * íj: II. Abd Ul-Hamid, a századforduló önkényuralmáról hírhedt török szultánja, akit 1909-ben az ifjutörökök forradalma taszított le trónjáról, anynyira félt a merényletektől, hogy minden éjszaka palotájának másik szobájában aludt. De még az idegen országbéli uralkodók ellen elkövetett merényletekről sem akart hallani, és ezért elrendelte, hogy a sajtó semmi ilyen jellegű eseményről hirt nem adhat. Abd Ul-Hamid uralkodásának első évtizedében, 1881-ben, egy terrorista narodnyik szervezet tagjai meggyilkolták II. Sándor orosz cárt. A török hírlapok, a szultán parancsa értelmében, arról számoltak be, hogy a cár őfelsége természetes halállal halt el. Ám a cenzor szórakozott volt, és elnézte a közleményt követő félmondatot, amely viszont igv hangzott: — a szörnyűséges esemény egész Európában általános felháborodást kel-ACZÉL BENŐ
