Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-28 / 4. szám

6. oldal MAGYAR HÍRADÓ Becs magyar emlékei: Mátyás és Széchenyi Irta: KLAMÁR GYULA Az osztrák fővárosban számtalan emléke talál­ható a magyar múltnak. Hogy a legrégebbin kezd­jem: 1490-ben Bécs püspöke a magyar származá­sú Nagy lőcsei Orbán volt, aki Mátyás király uralkodása alatt került ebbe a díszes pozícióba. Most lesz a tavasszal 480 eszten­deje, hogy Mátyás király várat­lanul, hatalma és dicsősége tel­jében elhunyt. Állítólag meg­mérgezték . . , Erről soha sem­­mifé’e dokumentum nem került elő, legfeljebb egy negatívum árulkodhat arról a nagy ellen­szenvről, amely a magyar ki­rályt Becsben körülvette: noha hat esztendeig in­tézte a bécsi Burgból a hatalmas magyar biroda­lom sorsát, a Burg falain hiába keresnök ennek bármiféle emlékét. Mátyást a Szent István Dóm­ban ravatalozták fél és a gyászmisét az elhunyt Eltmáx Gyula lelkiüdvéért Nagy-lőcsei Orbán mondotta — aki­nek valószínűleg ez lehetett az utolsó szereplése a bécsi dómban . . . Bécs belvárosában, a Becker­­strasse, a Gutenberg-platz és a Sonnenfelsgasse sarkán álló hatalmas palota helyén lévő egykori házban is lakott a magyar király* erről már.egy aligalig látható kis emléktábla tanúskodott a Becker-strasséi oldal kapuja fölött, nehezen ész­revehető helyen. A másik nagy* magyar: Széchenyi István és Bécs kapcsolata közismert: Széchenyi Becsben, a Herrengasse 5. számú házban született 1791-ben, tehát kereken 180 esztendővel eiolőtt. Sokáig nem tudták, melyik bécsi házban született a “leg­nagyobb magyar”: egyes feltevések szerint az George S. McGovern szenátor (D-S.D.). aki nemrégiben jelentette be, hogy 1972-ben pályáz­­mi fog a Demokrata Párt elnökjelöltségére, rész­ben körvonalazta külpolitikai programját, amely­nek egyik pontja: Amerikának el kell ismernie kommunista Kínát. McGovern fantáziának és sú­lyos tévedésnek nevezte a kommunista Kínával kapcsolatos amerikai külpolitikát, amelynek lé­nyege annak a feltételezése, hogy a pekingi re­zsim csak “ideiglenesen” van hatalmon Kíná­ban. Egyiptomban a következő tanévtől kezdve, négy egyetemen uj tantárgyat vezetnek be. Az uj tan­tárgy neve: A Nemzetközi cionizmus. Ugandának ismét elefánt-problémája van. Egy cambridgei (Anglia) zoológus, akitől az ugandai kormány szakvéleményt kért, azt ajánlotta: Az elkövetkező négy év alatt összesen 4000 elefán­tot ki kell irtani a Murchison Fall Nemzeti Park­ban. Az angol tudós a következővel indokolta ja­vaslatát: Az elefántok a nemzeti parkokban az erdősített részleteket letapossák és kiirtják, ez­által viszont önmaguk és egy'b vadállatok szük­séges, természetes körny*ezetét semmisitik rr.og. Santiagoból (Chile) jelentik: Chile uj francia­országi nagykövete Pablo Neruda, az Ismert kom­munista költő, lett. Ez az első eset, hogy kiderült: Nerudának politikai ambíciói (illetőleg, diplomá­ciai ambíciói) is vannak. Lawrence Jacobsen, a nevadai képviselőház el­nöke, megtiltotta, hogy a képviselőnők a képvi­selőházi üléseken bokáig érő szoknyában, vagy pantallóban jelenjenek meg. Mr. Jacobsen vi­szont nem tiltotta meg az apró szoknyában való megjelenést s ez a körülmény a férfi-képviselők általános helyeslésével 'találkozón. un. Augarten-palotában látta meg a napvilágot, amelyet II. Lipót engedett volna át Széchenyi Fe­rencnek és családjának. Később kiderült, hogy a szóbeszéden kívül hivatalos adatok is tanúskod­nak Széchenyi István születésének helyéről, még­pedig a Szent Mihály plébánia hivatalos anya­könyve, amelyből világosan kideríthető, hogy Szé­chenyi a Herrengasse 5 sz. házban látta meg a napvilágot. Ez az un. Brassican-ház volt, és a házak számozása kezdetén a Belváros 18. számú háza volt. A Brassican-ház később nyerte a Her­rengasse 5. elnevezést, amikor már a Wilczek grófok tulajdonába került. Brassican Lajos maga is hires ember volt, a bácsi egyetem jogi profesz­­szora és fiával együtt Rudolf császár kedvelt em­bere. A házban Rudolf is többizben megfordult. Az utolsó Brassican-sarj 1728-ban hunyt el, és a házat — amely Bécs legrégibb utcájában állott — a Lembruchcsalád szerezte meg, tőlük bérelte Széchenyi édesapja méghozzá 17S8-tól kezdve megszakítás nélkül 1815-ig. Széchenyi tehát fia­talságát ebben a házban, a császár lakásától, a Burgtól néhány száz méternyi távolságban töl­tötte. Ha ma az ember végigsétál az utcán és kö­rülnéz a környékén, úgyszólván ugyanazt a ké­pet látja, amelyet annak idején a fiatal Széche­nyi látott, annyira nem változott errefelé sem­mi, vagy ha igen, akkor nagyon kevés . . . (Hogy egyebet ne mondjak: az utcát 1531-tól kezdve nevezik Herrengassenak, azelőtt 1775től Hoeh­­strasse, még élőbb, a rómaiak korában pedig “Strata alta” volt a neve.) Persze, Széchenyi r.em minden idejét töltötte Becsben, nyaranta Ma­gyarországon, a családi birtokon szórakozott, ott ismerte meg magyar véreit és, ott kötelezte, el magát a magyarság felemelkedése érdekében folytatott szívós harcra, amelyet többé sohasem szűnt meg vezetni egészen elborulásáig. Széchenyi — mint tudjuk — B ácsben is hunyt el, pontosabban Döblingben. Ezt a helyet — ahol ma is magán-elmeklinika áll — a magyarság már korábban megjelölte emléktáblával, de a szüle­tés helye ma is jelöletlen. Itt lenne az ideje, hogy méltó emléktáblát állítsunk a “legnagyobb ma­gyarnak.” Annyi mindenre adakozunk sajnos sokszor nem is méltó célokra, hogy bőven kitelve egy ilyen emléktáblára való is a tehetősebbek erszényéből. Ha az ember arra jár a Herrengasse 5 felé, szinte szégyenkezve süti le a szemét: a palota jeltelen, az arra sétálók nem is sejtik, hogy milyen nagy lángelme látta meg az egyik szobá­jában a napvilágot! Hogy az idegenek nem tud­ják, az még hagyján, hiszen Széchenyi “a soha nem ismétlődő mirákul um”, ahogyan.Szekfü Gyu­la irta róla, csakis a miénk, magyaroké volt, — de hogy a magyarok is közönyösen sétálnak el ab­lakai alatt, az egy kissé már a nemzeti becsület­be vág. Helyes volna a nagylelkűen kiállított csekkeket egyszer-egyszer nemesebb célokra is adományozni: a legnagyobb magyar születési he­lyének megjelölésére. Ne csak tragikus halálának helyén álljon emlékeztető: még inkább ott, ahol bölcsője ringott ... FARSANGI FÁNK Csak mi nevezzük farsangi fánknak, a nemzet­közi étlapon Beignet Maria Antonette néven sze­repel. Karnevál volt egyszer Parisban — így a történet —, a királ.vné álruhában megszökött a bálozók közül. Egy mézeskalácsom mester felesége nagy kosárból egyszerű paraszti fánkot árult. Vett belőle a királyné. Annyira Ízlett neki, hogy’ megvásárolta az egész kosarat. Karnevál után a palotájába rendelte, és cukrászának elmondotta • vele a fánk készítési módját, majd gazdagon még­Thursday, Jan. 28, 1971 ajándékozta a mézeskalácsos feleségét. így vo­nult be a gasztronómia történetébe a már régóta ismert paraszti sütemény Beignet Maria Anto­nette néven. De milyen is legyen az a lehe’etkönnyü far­sangi fánk?? Az Inyes mester szerint “színe le­gyen aranysárga, derekán szabályos körben fe­hér singulus vonuljon, amelyet köznyelven ranft­­linák is neveznek és forrón tálalják elénk. Már javában az asztalnál ülünk, mikor sütni kezdik. Mihelyt elkészült belőle egy kisebb tálra való, adjuk be, a sütést pedig abba ne hagyjuk, mert biztosan szükség lesz az u.iabb szállítmányokra is”. (kőbányai) FURULYANÓTA Senkim a világon, Se fiam. se lányom. Se kertem, se fácskám: Csak egy furulyácskám. Gyenge fűzfa ága, Csendes a nótája, Hallja, aki hallja, Nem váltom aranyra. ügy sírom a szélbe. Mintha szívhez érne, Úgy hullik a sírba. Mintha messze szállna. Utamat így járom Végig a világon. Lábom már megállna. Mintha nem is fájna: Se fám, se virágom, Se fiam, se lány om. Se házam, se telkem, Csak egy árva lelkem; Isten furulyája. Mind azt íujdogálja: Csak még egyet lépek, S holnap hazaérek. Rumi Érzésbe! Szilánkok SZÜLŐSZERETET-- Szegény* öreg atyám egyetlen támasza a bot — mondta egv-ember elérzékenyülten. SZERELMI PÁRBESZÉD — Szeretsz? — Szeretlek. — Meddig? , — Amíg lélegzeni tudok ... — S aztán mái- nem ? HÁZASSÁG 1971 A forró éjszakákat hideg nappalok- követték. — Nálunk munkamegosztás van — mondta egy férj. — Én a kiadásokat számolom,, a feleségem a bevételeket . . . ÁDÁMRÖL ÉS ÉVÁRÓL Az Isten is egymásnak teremtette őket. SZERELEM — IDŐSZÁMÍTÁS ELŐTT 2000-BEN A fiú igy szólt a lányhoz: — Borzasztó . . . Már hosszú órák óta várok rád . . . - * A lány megigazította fügefalevelet ‘és igy vála­szolt: — Öltözködtem . . . KIRÁLYÉINÁL — Ne rázd a fejed, fiacskám, mert leesik a ko­ronád ... *, garabonciás

Next

/
Oldalképek
Tartalom