Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-13 / 19. szám

Thursday, May 13, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 15. oldal KÁROS SZENVEDÉLYEINK: ALKOHOL ES AZ ALKOTÁS Az, hogy az alkohol pozitívan hat az eredeti alkotó munkára, egyike az alkoholkérdés körül kialakult tévedésnek. Nagy művészek sokszor kénytelenek elkábitani magukat, hogy kifejezzék mondanivalójukat. Ezek az emberek azonban idő előtt elégnek, nem nyújthatják mindazt, ami tehetségükben rejlik. Az irodalom- és a művészettörténet több olyan tehetséges irót és művészt tart számon, akik fiatalon pusztultak el az alkohol miatt. Ezzel szem­ben sok a tehetségtelen epigon, aki gyengeségét, tehetetlenségét alkohollal igyekszik erősíteni, il­letve feledtetni. Hiba volna az alkohol stimuláló szerepét az iro­dalomban teljesen elvetni, amint hiba az is, ha nélkülözhetetlennek minősítjük. Aki azonban is­meri az alkohol hatását, az tudja, hogy a bénító hatása nagyobb a stimuláló hatásánál. Igaz, hogy kismértékben fogyasztva megszabadítja az egyént komplexusaitól, és a túlzott önkritikától. A baj azonban ott van, hogy az ember könnyen i’ászokik az alkoholra, és ez alkotómunkájának és szemé­lyiségének integráns részévé válik. Ami eddig kis­mértékben serkentő volt, az később bénitóra for­dul, s akadályozza a további munkát. Mire az iró vagy művész erre rájön, rendszerint már késő, mert a szenvedély rabjává válik. Előttünk Sergej Jesenyin, Edgar Alan Poe, Baudelaire, Faulkner, Hemingway, Schiller stb. tragikus sorsa. SZÁZ ÉVE SZÜLETETT: ÁCHIM ANDRÁS Tekintélyét a parasztság körében annak kö­szönhette, hogy szülővárosában, Békéscsabán, már egészen fiatalon kiállt a népjogok védelmé­ben, a zsellérek, cselédek, napszámosok mellé, amikor sérelmeik, megaláztatásuk, elnyomottsá­­guk ellen lázadoztak. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett szociáldemokraták parlamenti kép­viselőül választották aztán minthogy program­jukkal elégedetlen volt, kivált közülük és Szoci­alista Parasztpártot, majd paraszt hetilapot alapí­tott. Hívei többször is képviselővé választották, de a hatalmasok elérték, hogy mentelmi jogát fel­függesszék, izgatásért, lázitásért perbefogják. Küzdelmeire akkor már tizezrek figyeltek, köztük Ady Endre és mások, a kor haladó nagyjai kö­zül. 1908 nyarán Áchim és hívei szakszervezeti pa­raszt-kongresszust hívtak össze. Áchim András pártja Dózsa György szobrát állította a kong­resszus emelvényére, az ezer holdon fölüli nagy­birtokok, hitbizományok, papi földek parcellázá­sát, kisbérletesitését követelte; a szociális hely­zet javításáért szállt síkra. Áchimnak, aki lán­goló szavú szónok volt, a birtokos parasztság kö­rében is voltak hívei. 1910 elején alakult meg gróf Khuen-Héderváry kormánya, elődeitől némiképpen eltérő taktikát alkalmazott: noha a nagytőkét és a nagybirtokot képviselte, választójogot, szociális reformokat ígért a parasztoknak. Áchim Andrásék jóhisze­műen hittek a kormánynak, s noha helyi szerve­zeteiket harcba vezették a reakciósok, a korrupt hivatalnokok, a népelnyomó hatóságok ellen nép­szerűségük a forradalmasodó parasztrétegek so raiban csökkent. Alig múlt negyvenesztendős, amikor küzdelem­ben gazdag életének vége szakadt. Áchim András egyike történelmünk ama kiemelkedő személyi­ségeinek, akiknek példája ösztönzésül és bátorítá­sul hatott a későbbi korokra is, nevük jelképpé vált. Száz évvel ezelőtt, 1871. március 15-én szü­leit. Goethe Eckermannal folytatott beszélgetésében megengedi ugyan, hogy a bornak serkentő ereje van, de hozzáteszi, hogy ez a tartalom rovására történik. Schiller szerint a bor nem talál fel sem­mit. Petőfi páratlan szépségű versekben dicsőítet­te a bort, pedig a költő mértékletessége ismere­tes. Van Vleuten elmeorvos 115 Íróhoz intézett kér­désére 108-tól azt a választ kapta, hogy ők munka alatt kerülik az alkoholt. Edison kijelentette, hogy ő semminemű szeszes italt nem iszik, és azt találja, hogy alkohollal elbutitott aggyal nem produkálhatna semmit. Ugyancsak Edison hasonlata: “Az emberi agy­ba alkoholt vinni annyi, mintha egy motor csap­ágyába homokot szórunk. Mindkettő megbénítja a teljesítőképességet.” Ivó Andric Nobel-dijas jugoszláv iró irta: Aki pálinkával gyógyítja bánatát, az nem gyó­gyul meg, hanem meghal a pálinkától.” Ugyanak­kor az iró nem látja reménytelennek a helyzetet, hisz abban, hogy az idők és az emberek megja­vulnak. Sok művész elismeri, hogy a szeszes ital fo­gyasztása rossz szokás, nem ad inspirációt, de fokozza az alkotás örömét. Igaz, az alkohol emó­ciót ad, de ez az emóció feszültséget, tétovaságot, megszakításokat és nekirugaszkodásokat okoz, és nem biztosit egyenletes, termékeny munkát. Persze alkoholhatás alatt is lehet szellemi mun­kát végezni, esetleg maradandót is alkotni. De a művész kiválóbbat alkotna, és huzamosabb ideig dolgozhatna alkohol hatása nélkül. Dr. Marék Antal MÁJUSI ÉVFORDULÓK Achim L. András, a parasztság nagybirtok-el­lenes antifeudális harcának kiemelkedő képvise­lője, a Magyarországi (Alföldi) Parasztpárt meg­alapítója 60 esztendeje halt meg. Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a pesti artézi kutak feltárója 150 esztendeje született. Hell Miksa csillagász, aki a magyarországi csil­lagvizsgáló intézetek berendezését tervezte, 251 esztendeje született. Beke József hidépitőmérnök halálának 31. év­fordulója. Szacsvay Sándor, az első magyar politikai új­ságíró, szerkesztő halálának 156. évfordulója. Báthy Anna Kossuth-dijas operaénekesnő 9 esztendeje halt meg. Feketeházy János mérnök, a szegedi Tiszahid és a budapesti Szabadsághid tervezője 129 esz­tendeje született. Holló Barnabás szobrászművész születésének 105. évfordulója. Balázs Béla költő, iró, filmesztéta 22 esztendeje halt meg. Irinyi János kémikus, a foszforos gyufa ma­gyar feltalálója 154 esztendeje született. Klapka György,, az 1848—49-es magyar forra­dalom és szabadságharc honvédtábornoka, emlék­­iratiró halálának 79. évfordulója. Goldmark Károly zeneszerző, a Sába királynője alkotója, a századvég népszerű komponistája 141 esztendeje született. Mészöly Géza festőművész, a balatoni és tiszai tájak kitűnő ábrázolója 127 esztendeje született. VILÁGUNK ISTEN KAPUJA Babilon ősi neve előbb Din-dur, utóbb Tin-tir: az élet berke. Később Ka-Dinger-nek, Isten kapu­jának nevezték. Ebből származott — sémi nyelv­re forditva — az általános használt Bábilu (Báb­­kapu, ilu — isten). A város legrégibb felirata Szargon király idejéből, i. e. 3800-ból való. Ba­bilont — a monda szerint — Ur-Nina, a mezopotá­miai Lagasz város állam főpapja és királya fele­sége, Szemirámisz kérésére épittettet. Legfőbb ékessége — a régi világ hét csodája közül egy — Szemirámisz királyné függőkertje volt. A függőkertek egyáltalán nem csüngtek, alul­ról szemlélve azonban olyan látszatot keltettek, mintha a magasból függtek volna. A kertek agyagtéglákból emelt, magas, gulaszerü építmé­nyek voltak. Fölfelé lépcsőzetesen haladó, keske­­nyedő felületekkel, amelyeket vastagon beborítot­tak termőtalajjal. Ebbe ültették a virágokat, a díszcserjéket, a fákat. A gigászi, gulaszerü épít­mény minden szintjén tarka, dús növényzet pom­pázott. Ámulatba ejtette az ókorban oda vetődött idegeneket, akik világgá vitték a nagyszerű ker­tek hírét. (Kevesen tudják: Magyarországon Má­tyás királynak Visegrádon 1480-ban Európa-szer­­te csodált függőkert-szerü palotakertje volt.) Napjainkban Babilon romjai az Eufrátesz folyó mindkét partján, Bagdadtól délre, 12 négyzetkilo­méternyi területen találhatók. Nevezetes marad­ványa a 192 méter magas, hétemeletes, úgyne­vezett Bábeltorony, a Marduk főisten tiszteletére emelt templom-csoport. A romokat francia és an­gol kezdeményezésre 1899-től 1917-ig tárták fel. A tervezett újjáépítés költségeit 25 millió dollár­ra becsülik. Az iraki kormány a munkákhoz az. UNESCO-tól és a Gulbekian-alapitványtól szeret­ne anyagi hozzájárulást kapni. A modern Babi­lont idegenforgalmi látványosságnak szánják. MAGYARORSZÁGI BOLDOG HEKTOR Pannónia virágos kertjének április virágai kö­zött egy homéroszi név is szerepel: Boldog Rek­tor. Remete Szent Pál magyar fiainak Szent Je­romosról elnevezett nagyváradi kolostorában élt és halt meg 1333 táján mint a kolostor perjele. Szentségének hire messze földre elhatolt. A kró­nika megjegyzi róla: “A mennyei dolgok szem­léletébe merülve Jézus lábainál üldögélt.” Lát­ta Mesterét. Mások csak átszellemült arcát lát­ták. Rendkívüli erő sugárzott belőle: gyógyító erő. A betegek tódultak hozzá és “minden orvos­ság nélkül gyógyította őket” — irta P. Orosz Fe­renc Synopsisában (1747), hangsúlyozva, hogy a régi képeken boldogként ábrázolták. GONDOLATOK Nem tudom, miért háborodunk fel annyira, ha valaki agyafúrtságával károkat okoz. Még több bajt lehet okozni butasággal. * * * Ahogy nézem a fiatalokat, erősödik bennem a meggyőződés: az embernek rendszeresen törődnie kell a külsejével, azaz külsejének rendszeres el­hanyagolásával. * :» * Önzetlenül vállal bármilyen munkát, csak jól fizessék meg. v * * * Furcsa ember. Senkit sem ócsárol, akit nem ismer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom