Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-01 / 13. szám
Thursday, April 1, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 15. old*). ' LEGENDA VAGY VALÓSÁG? SZÍ. ISTVÁN KIRÁLY SÍRJA István kisebb és nagyobb legendája — mindkét írás szentté avatása idején készült — sajnos, csak életének főbb cselekedeteiről ad számot. Szentté avatásának történetét, exhumálását egyedül-'Hartvik'-fehérvári püspök 1112—1116 között Kálmán király megrendelésére írott munkája sorólja el. A irásmü egyik legfontosabb mondata: In medio domus. Vagyis Hartvik szerint István a templom közepén helyezték él, fehér márvány szarkofágban, és ebben nyugodott 45 esztendő át, az 1083-as. szentté avatásig» ‘Érdekes, á. kutató szamára meglepő fordulat: az exhumálás, egyházi nevén az. elevatio, és az oltárra emelés, vagyis a translatio, leírásánál a püspök már nem tesz említést a fehér márvány szarkofágról. Ehelyett 'hatalmas, a templom padlójából kiemelkedő kőlapról ir. A legenda szerint'a súlyos követ az első próbálkozáskor nem tudták elvonni a sir szájáról. Ekkor egy apáca azt sugalmazta László királynak: csak akkor mozdíthatják el a zárókövet, ha a fogva- tartott Salamon király börtönének ajtaját is megnyitják. A király szabadon engedte Salamont, háromnapos országos böjtöt rendelt el, és ekkor — a szentté avatás első csodája — a kőlap szinte önmagától felemelkedett, majd a sírból különleges, finom illat szállott fel. Ám, a szerzetesek nem láthatták meg a tetemet, mert Szent István sirkamráját viz borította. László király utasítására ezüstkancsókkal merték a vizet, de az nem apadt. A király visszaöntette az ezüstkannák tartalmát, de a viz szintje — csodálatosan—: ezután is változatlan maradt. A kiemelés szent munkájával megbízott'papok — folytatja Hartvik püspök — először István gyűrűjét és jobb kezét keresték, majd . összeszedték a csontokat, fehér gyolcsba takarták, és. a Szűz Mária oltárára emelték. Az ország minden részéből idesereglő betegek pedig a szent csontok láttán visszanyerték egészségüket. — Hartvik müvét később jogi iratként fogadta ei á róhíai szentszék. A müveit, racionális gondolkodású férfiú tudta, hogy all. században még nem feltétlenül szükséges csoda ahhoz, hogy valakit szentté avassanak. Ezért is jegyzi meg, hogy István halála és szentté avatása között semmilyen csoda sem történt; életében is szentként tisztelték. A sirkamra felnyitását 29 évvel az események után fogalmaz-RIMES ÉS RÉMES SOROK SZENVEDÉLY A nő előtt térdel, esdve néz az égre: — Szerelmem mondj igent, hadd válljunk el végre! TRÓJÁBAN — Van valami elvámolni való? — Semmi. Csak ez a faló. ta meg, szemtanuk elbeszélése alapján, úgy tűnik, hitelesen. A szertartás csak a sirkamrát körülálló szerzetesek láthatták, a többiek a homályos, tömjénfüstös, gyertyáktól sejtelmesen megvilágított bazilikában csupán egymástól, szájról-szájra suttogva kapták a hireket. A csodákat könnyen megfejthetjük: a kő elmozdításához, a nagy nemzeti eseményhez jeles cselekedet, amnesztia kellett; egy szent, természetesen csak “kellemes' illatot” áraszhatott holtában is; a sirkamrából a közlekedő edények törvénye szerint nem apadhatott , ki a viz. A kutató szerint közvetve ezzel tudjuk rekonstruálni az eltemetés módját, és ezzel együtt a szarkofág lehetőségét elvetni. A gyűrűvel ékített jobbról — irodalmi műhelyfogás!- -- azért ir részletesen, hogy utalhasson a később előkerült jobb kézre. Ha valóban “csoda” történt, akkor az , a betegek gyógyulása volt. Illetve, az lett volna, ha nem lenne kézenfekvő, hogy iv/f első magyar szent király szentté avatása tömegpszichózist váltott ki, és az extatikus közérzetet fogták fel gyógyulásnak. De a szentté avatás ezekén túlmenően, valóban döntő lépés volt az immár keresztény tradiciókra támaszkodó magyarság nemzeti öntudatának formálásában. S vajon kié lehet a sokáig István koporsójának tartott, életfa motívummal diszitett szarkofág? A feltevés szerint talán István király faragtatta Géza fejedelem számára. — Hartvik elbeszéléséből bizonyosnak tűnik, hogy a honalapítót kőlapokkal bélelt földsírba helyezték, és az eresztékeken át viz szivárgott a sirkamrába. — A -bazilika az akkori Belváros legmélyebb pontján épült, ahol hallatlanul magasan ál a talajvíz. Dr, Kralovánszky Alán 1970-es ásatásai során, találkozott egymással legenda és valóság. Az egykori bazilika közepén 6x6 méteres, 1.5 méter vastag,ragu falakkal ellátott alapépítmény tárult fel, amelyhez egy faragott, kváderkövékből készitett, 1.80 méteres mélyedés, kriptarészlet csatlakozik. A leírásból és az ásatás tudományos tényétből arra lehet következtetni, hogy 10:38-ban itt helyezték örök nyugalomra István királyt, itt állott síremléke, oltára. Ma már item tudni, beboltozták-e a kriptát. Ha igen, a sir fölött á llott. az oltár, ha nem boltozták be, akkor egy nagyobb, sátortetős lefedésit baldachint emeltek e helyen. . — És mi történt a király hamvaival? — Csontokat hiába is keresnénk. Úgy tűnik, feldarabolták, szétosztogatták. Hiszen a kereszténység szokása szerint oltáron, csak akkor lehetett misét bemutatni, há szent ereklye is • volt a birtokukban. Azt bizonyosán tudjuk, hogy amikor IV. Béla a tatárok elől menekült, a bazilika kincseivel együtt, István még meglevő csontjait is magával vitte. Az is bizonyított tény, hogy Nagy Lajos Aachenbe is küldött egy díszes ereklyét, István csontjaival. S amikor 1440-ban Ulászlót megkoronázták, Szent István fejekerekiyetartó koronáját tették a fejére. Esztergomban, Fe- , hérvárott és Zágrábban is őriznek Szent István erpklyetartókat. Ma már ezeket, sajnos, nem lehet azonosítani. Az írásos források szerint Szent István titán Kálmánt, Vak Bélát, II, Gézát, III. Lászlót, Károly Róbertét, Nagy Lajost, Albertet, Mátyás ki-LELKI KLINIKA (Folytatás a 9-ik oldalról) M. — Kedves Miss Homoki, ismerőseim között van egy Rákóczy nevű férfi, aki a fejedelem rokonit. altitól a családból van. Szeretném tudni, hogy igaz lehet-e ez, jogosan viseli ezt a nevet? Kiváncsi vagyok arra is, hogy hány ilyen nevű fejedelem volt és i-vel vagy ipszilonnal írták a nevüket ? ■ VÁLASZ. — A Nagy Fejedelemnek 4 őse viselte az erdélyi fejedelem cimte. Rákóczy Zsigmond, I. Rákóczy György és II. Rákóczy György ipszilonnal írták a nevüket. A negyedik, vagyis I. Rákóczi Ferenc már “i” betűt használt. Az ő fia volt II. Rákóczi Ferenc, a Nagy Fejedelem. Neki két fia volt, György és József. Józsefnek, az idősebbnek egyetlen lánygyermeke volt, Jozefa Charlota, aki mint apáca halt meg. Györgynek a fiatalabbnak is csak egyetlen lánya volt, ez már pici korában meghalt. Nem vagyok hivatásos családfa-kutató, de eszerint a Rákóczi és felsővadász! Rákóczy családnak ez az ága kihalt. Az ismerősük talán valami másik ágból származik. A Rákóczy név Magyarországon úgynevezett védett név. Ez azt jelenti, hogy senki sem változtathatja a nevét Rákóczyra. Az is lehet, hogy valaki, amikor megkapja az amerikai állampolgárságot, megváltoztatja a nevét és felveszi a Rákóczy nevet. ‘Ebben az esetben, vagyis, ha elfogadják az uj nevet, akkor jogosan viseli, mivel az amerikai hatóságokat rom kötelezi a név védettségié. % * ROSE. — Kedves Homoki Erzsébet, az történt velem, hogy vitatkoztunk és összevesztem a férjemmel. Bántott a dolog és elmeséltem az ő legjobb barát jának és az én nővéremnek. Ok ketten jóakaratból közbeléptek és beszéltek vele. A férjem emiatt még jobban megharagudott rám. Pedig ők csak szerétéiből tették, én is csak jót akar tam és az nem bűn. hogy hozzánk közelállóknak beszéltem a dologról. VÁLASZ. — Nincs teljesen igaza. A házasság nem szinház, ahová nézöket-hallgatókat hívunk . meg. Házasság, amelyben sohasem akad nézeteltérés vagy ö.sszeszólalkozás: ritka mint a fehér holló. De ha nem fajul folytonos civakodássá, akkor csak olyan mint a futó zápor. Semmi szükség" sem volt arra. hogy barátoktól, rokonoktól kérjen hozzá esernyőt. Nem jó, ha a házastársi nézeteltérésbe beleártják magukat a rokonok és barátok. akiket semmi sem tesz harciasabbá, mint a békítőóhaja. Ilyenkor családi-baráti csődület fejlődik, ki. Ez abban különbözik az utcai csődülettől, hogy az utcai tömeg könnyebben szétoszlatható, mert nem tártja össze rokoni és baráti kötelék. Most már csak egyet tehet: közvetítők nélkül, önmaga kössön békét a férjével. Az ilyesmihez nem kell ENSK-bizottság, sem Biztonsági Tanács. A legfontosabb az, hogy ne várja amig ő közeledik, hanem maga tegye meg az első lépést. Múzeumba való példány az a nő, aki egy kis asszonyi diplomáciával nem tudja helyreállítani a házi békét. * * * Üzenetek. — 1. Tudomány. Összetéveszti az atommal. A sejt a legkisebb biológiai egység, az állati és növényi testek elemi részecskéje, amely nélkül á természetben nincs életjelenség. ----- 2. MRS. .1. Us. Amit kérdez,' nem regény. A legtöbb hiteles életrajzból is kiderül, hogy Napóleontmindkét felesége megcsalta. Josephine az egyip-EGY MŰVÉSZRŐL . . Szereti, á tapsot ■- !*', meg a snapshot. UNALOM lt. Így mélázott magában beste: • — Délben férjhez mentem. Mit csinálok este? rályt, Ulászlót, II. Lajost és Zápolya Jánost helyezték örök nyugalomra a bazilikában. Sajnos, mindebből csak néhány, dísztelen, mészkőből és vörös ‘márványból készült sírkő és siremléktövedék maradt meg. A koronákat, az aranygyűrűket, a drágaköveket Mátyás- király halála , után széthordták. Talán egyszer Fehérvárott más kincsek is előbukkanak, talán rejtegetnek még titkot a bazilika romjai. Harangozó Márta tömi hadjárat idején egy fiatal huszártisztté? Második felesége,; Mária Lujza Habsburg főhercegnő, II. Ferenc lánya,, ntáf Napoleon életében barátságban állt tőuclvarmesterével Neipperg Ádám gróffal'. A császár halála után morgánatikus házasságot kötött vele. Ebből származó Vilmos nevű fiuk Montenuovo névvel hercegi ran.got kapo.tfe -Elmek a leszármazottja volt később Ferenc József főszertartásmestere, akit a levélben említ..
