Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-25 / 12. szám

Thursday, March 25, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 15. oldal ' ÉDES ANYANYELVŰNK! A nyelvem hegyén van . . . Irta: SZOKOLY ENDRE Amit egyszer megtanul az ember, azt soha­sem felejti el — szokták mondani és aranyigaz­ságnak tartják némelyek. Mások, egyáltalán nem kevesebben, meg azt hangoztatják, hogy még ha mindent el is felejthet, a nyelvet, amit anyjától tanult az ember, haláláig nem felejti el. Féligaz­ság ez is, az is. Saját egyéni tapasztalatomból tu­dom ugyanis, hogy idővel egy és más kiesik az ismerettároló agyrekeszekből. Fogalmam sincs, hogy csak egyetlen példát említsek, a gyökvonás­ról. Holott nemcsak egy teljes iskolaéven át, ha­nem még a nyári vakáció alatt is tanulni voltam kénytelen nem is olyan régen, öt évtizednél alig több idővel ezelőtt. Ettől eltekintve mégis értek a matematikához, összeadni, sőt kivonni is tudok. És találkoztam már egy-két tiz-tizenöt évi kül­földi tartózkodás után honfitárssal, aki tökélete­sen “elfelejtett” magyarul. Csak angolul vagy spanyolul volt hajandó csevegni, inkább drága pénzen tolmácsot fogadott, hogy megértethesse magát rokonaival. Pedig uj “anyanyelvét” is hi­básan és rossz kiejtéssel beszélte. Nem is ezekről van most szó. Hiszen az anyanyelvét jóformán senki se felejti el — teljesen. Viszont, nem is rit­kán,' részben. Nemrég Hollandiából látogatott Budapestre egy külföldi magyar barátom. Nem Jaguáron, sem Mercédesen ugyan, de a saját autóján. Az ő sza­vait idézem: — Indulás előtt mondom a feleségemnek, ne telje óvatos leszek, lassan vezetek, hiszen esös­­havís időben néhol az ut nemcsak csúszós, de csupa lögyök. \ ■ azt nem igv mondják” — jegyezte meg •a felségem, mire én: “Engem te ne taníts ma­gya íí!” Az asszony:- “De igenis tanitlak, mert annak semmi ér­telme, hogy lögyök. Helyesen úgy kell monda-LELKI KLINIKA (Folytatás a 9. oldalról) ver. Megtudtam, hogy előttem 10 évig együtt élt egy angol nővel, azt is kisemmizte, attól tartok, hogy én is ugv járok. Várjam, hogy megjavul vagy agyonüt egyszer? VÁLASZ. — Egyiket se várja. Aligha bizhat abban, hogy megjavul. Kutyából nem lesz sza­lonna. Sajnos, a jelek azt mutatják, hogy magára is az angol nő sorsa vár. Feltéve, ha tovább is engedi, hogy igy bánjon magával. Azt nem hi­szem, hogy agyonveri. Egyrészt márcsak azért sem, mert akkor elveszti azt, akiből pénzt csa­pol,. Másrészt márcsak azért sem, mert börtönben ülni nem olyan kényelmes, mint otthon lakni, ahol maga kiszolgálja. Ilyen emberrel szemben csak az erélyes, határozott fellépés használ. Azonnal be­széljen a gyerekeivel, kérje a segítségüket és a védelmüket, mert úgy látom, maga gyenge ahhoz, hogy egyedül bánjon el vele. Menjen a gyerekei­vel ügyvédhez, mert anélkül jogi és anyagi bonyo­dalmakba keveredhet. Az ügyvéd majd megteszi a szükséges lépéseket. Nem ismerem a kanadai törvényeket, de sehol a világon nincs olyan bíró­ság, amelyik ne védené meg a feleséget egy bru­tális férjjel szemben. Ne tűrjön tovább! Üzenetek. 1, V. István (Bethlehem.) A kérde­zett helység Losonctól messze van, Balassagyar­mat mellett: Kétbodony. — 2. Mrs. S.—i. Molnár Ferencnek három felesége volt: Vészi Margit Író­nő, Fedák Sári és Darvas Lili, az özvegye. A leve­lében említett Wanda nem a felesége volt, hanem a titkárnője. ni . . . Na, hogyan is?! Ejnye! A nyelvem hegyén van . . . Mit szólsz mindig közbe! Persze, te vagy az okosabb! Csak éppen nem tudsz magyarul.” Lassan ugyan beláttam, hogy nem lögyök, de a férfi még harminc évi házasság után se enged­jen, különben otthon mindenben alulmarad. Be­vallom, parázs kis családi jelenet keletkezett a szó körül. Ekkor azonban megszólalt eddig töprengő arccal üldögélő, magyarul csak törve beszélő fi­unk, a második generáció: “Mit veszekedtek?! Te, apa rosszul mondod, te, anya, meg sehogy és egyiktek sem tudja, hogy latyak.” Másik kis történetet egy Franciaországban élő honfitárs elbeszélése alapján jegyeztem fel: — Meglátogatott minket amerikai nagynénénk. Egyik délután a televízióban filmet láttak, az volt a cime “Pic”, ami egy madár nevét jelenti. Két napon keresztül azon tanakodtak, hogyan is hív­ják magyarul ezt a madarat. “A nyelvem hegyén van ...” — mondta a feleségem. “Nekem is” — mondta a néni és hogy tényleg tudják, milyen madárról van szó, elmondták egymásnak tollazata színét és hogy a fán kopácsol, de egyiknek sem jutott eszébe a madár neve. — Harmadnp este vcsorára várva ültünk az asztal körül, feleségem éppen a konyhában tálalt. Egyszerre csak repeső örömmel felkiált a néni: “Megvan ! ! Hallod?! Magyarul úgy hívják, hogy harka!” — A feleségem is örült, hogy végre megtalál­ták a megfelelő szót. Másnap este vacsora közben a nagynéni könnyel szemmel, meghatottan re­­begte: “Tudjátok gyerekek, olyan boldog vagyok, négy évtizede ki nem mondtam és mégis rájöttem, hogy a madár neve harka. Büszke vagyok rá, mi­lyen jól tudok még magyarul!” Mire én, a gonosz: “Ne légy olyan büszke, nem harka, hanem harkály”. — Persze szótárból néztem ki, de kérlek, el ne árulj valahogy! sags­­w —t—— MÁRCIUSI ÉVFORDULÓK Asztalos István iró, a romániai magyar próza egyik legjelentősebb képviselője halálának 11. évfordulója. Cserháti Jenő mérnök, műegyetemi tanár, a Ganz Villamossági Gyár volt igazgatója, az elekt­­ro technikai ipar egyik jeles fejlesztője, Kandó Kálmán munkatársa, 116 esztendeje született. Fráter Lóránd zeneszerző, hegedüvész, közis­mert magyar nóták szerzője 41 esztendeje halt meg. Mező Ferenc sporttörténetiró, irodalomtörté­nész, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt tagja születésének 86. évfordulója. Serly Lajos zeneszerző és karmester, az óbu­dai Kisfaludy Színház megalapítója 116 esztende­je született. Hadik András tábornagy, a Hétéves háború egyik magyar hadvezére halálának 181. évfor­dulója. Paulay Ede, a Nemzeti Színház egykori neves igazgatója és rendezője halálának 77. évfordu­lója. Jávorka Sándor nagy magyar botanikus, aka­démikus, Kossuth-dijas 88 esztendeje született. Thurav Zoltán iró, hirlapiró, a 19. századvégi magyar kritikai realista prózairodalom jelentős képviselője 101 esztendeje született. A Duna Pesten 133 esztendeje törte át a gáta­kat, és a két napig tartó árvíz során 2381 ház dűlt össze. Hild József építész, a budapesti bazilika, az eg­ri székesegyház és az esztergomi bazilika építője halálának 104. évfordulója. Holló László Kossuth-dijas festőművész 84 esztendeje született, Voinovich Géza irodalomtörténész, kritikus és iró 94 esztendeje születet. HASZNOS TANÁCSOK A 19. SZÁZADBÓL Fáy András iró uramnak (a magyar reform­korszak egyik kiemelkedő személyisége volt )van egy 1826-ban megjelen könyvecskéje. “Hasznos házi jegyzetek” a cime. “Szép úgy élni le az éle­tet, hogy az emberiségnek valamit használhat­tunk. ---- Ezen remény élesztett engemet ezen munkámban is” — Írja előszavában Fáy. Magam csak azt fűzöm hozzá, hogy ma már nem lehet meghatottság és vidulás nélkül kézbe venni, pe­dig mindössze 145 esztendő telt el azóta. íme néhány jó tanácsa: A PECSÉTES SZOBÁT KI-SIKÁROLNI Tölts egy rézsa-vizbe egy fél verdung vitriol­­olajat, azt ti., a’mely éget és füstöl. Vékonyan mázolj a vizből a padlóra, s azonnal más tiszta vízzel mosd fel. Fel-szedi a szennyet s ezt a bolha sem szenvedheti. HALAT ELEVENEN MESSZE-FÖLDRE VINNI Tégy a szájába egy jó falat pálinkás kényért t. TÜKRÖT TISZTÍTANI Hints reá gyertya-hamvat s fáin ronggal dór­­gölgesd. A VÉN KAKAST PARÁZSÁ ÉS GYENGÉVÉ IGY TEHETED Tömj gégéjén a hegyibe egy jó kalán irós vajat apródonként, és azután en-szd-el, kergettesd egy vagy két óráig szünetlen, * >y öld meg. Jó pa­rázs húsa lészen. OLCSÓ ÉS HASZNOS FOG-POR Egy szelet fekete kenyeret tégy eleven szénre, s égesd szénné, száríts meg hozzá vagy két zsája levelet, ugyan annyi szegfű-borsot: mindezeket porrá törvén vegyítsd össze, és egy hétben egy­szer dörgöld meg vele kívül belöl fogaidat. KÉZ-POR Végy a Patikában pulverizált büdös-követ, s azt keserű mandulaporral vegyítsd. ORCZA-BŐRT FINOMÍTÓ ÉS SZÉPÍTŐ POMÁDÉ Végy spermacétit, mandula-olajat, szarvaszsirt (Hirschfett) és kámfort, mindegyikből négy ga­ras árut, olvaszd öszve s esténként le-fekvés előtt kenokedj vele. NYAKAT, MEJJET FEJÉRITENI Tégy büdös-kő-virágot, mintegy négy krajczár árut egy meszszely fejér eczetbe. Ezt három nap érleld (digeráld) napon vagy kemenczén, s mo­sakodjál vele. HA FEJÉR SZEMÉLYNEK A VARRÁS KÖZBEN KEZE IZZAD Tartson gyakran zöld leveli-békát a kezében. Közreadja: Krúdy Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom