Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-04 / 9. szám
Thursday, March 4, 1971 MAGYAR HÍRADÓ V 9. oldal mm a»!! * P»l A iw'^lipr^v * űHOMOKI ERZSEBET LELKI KLINIKÁJA £ SZ. R. JELIGÉRE. — Kedves Erzsébet, gyors válasza idegkimerültségünk gyógyszere lesz. Volt szép lakásom és van jómegjelenésü férjem. Ez utóbbit 50 év körüli szomszédasszonyunk is észrevette, aki a férjével lakik. Az 50 év körüli feleség a lakosában minden éjjel 1 órától 5—6 óráig a ma falunk mellett virraszt és fel-feltörő érzelmeit férjem iránt, ugyancsak tudtunkra adja. Aludni nem tudunk, mert durva kopogástól sem riad viszsza. Emiatt a hálószobánkat üresen hagytuk és a iiving-roomba mentünk éjszakára, bízva abban, hogy' ott jól fogunk aludni. Tévedtünk, mert a living-room fala is szomszédos velük. Angol tudásunk nem kielégítő, mert csak egy éve vagyunk itt. Tanácsát előre köszönve várjuk. VÁLASZ. — Nem kicsinylem le a gondjukat, de szellemes leveléből látom, hogy a humora szerencsére még nem hagyta cserben. Büszke lehet arra, hogy olyan férje van, akiért epekedve virraszt a szomszédasszony. Sajnos azonban a rajongása miatt maguk is kénytelenek virrasztani. Ez ellen csak egy receptet ajánlhatok. Ugylátszik a szomszéd férj mélyenalvó és nem hallja a kopogást. Ne tartsa tréfának amit mondok: ö egyedül kopog, maguk kopogjanak vissza mind a ketten. A hármas kopogásra mégiscsak felébred majd a férj, rájön arra, hogy mit müvei a felesége és ellátja a baját. Azért is jó módszer ez, mert kopogtatáshoz nem kell angol nyelvtudás. Ismétlem a receptet: egy kopogásra két kopogás. Csak bátran és hangosan! * •> AGGÓDÓ. — Kedves Miss Homoki, nem vagyok elfogultan konzervatív, bigott sem vagyok de azért a komputerek terjedése, az atomrobbantás és főként a Hold-utazás mégis gondolkodásba ejt. Nagy a veszély, hogy' a fizika előrehaladásával a fizikai tudósok a saját tudományos nézetüket, az ateizmust, az anyagiasságot fogják bizonyitani, miután ők materialisták és nem hisznek Isten létében, a vallásban. Valamit tenni kellene ez ellen, mielőtt késő lesz. VÁLASZ. — Régebben, egy időben, a természettudományos világ bizonyos köreiben valóban “divatos” volt a materialista felfogás, azonban a nagy fizikusok, akik mai fizikati világképünket kialakították, nem ateisták. Néhány kivétel csak erősiti a szabályt. Megvilágítására példákat említek. Max Planck, a kvantum-elmélet megteremtője ezt irta: “Vallás és tudomány' között nincs ellentmondás”. Idézhetem Albert Einsteint is, aki lefektette a relativitás elméletét: “Hiszek a személyes Istenben. Vallás nélkül az emberiség még ma is barbár állapotban élne. A vallásnak köszönheti az emberiség a haladást”. Sir Arthur Eddington, a modern asztro-fizika megalapítója, századunk egyik legnagyobb természettudósa, 19 nyelvre fordított könyvében nyíltan kifejezi vallásos hitét és hirdeti a szellem felsőbbrendűségét az anyag fölött, még az elektronokban is feltételezi a szellemi természetet. Az amerikai Robert Millikan, aki elsőnek mérte meg az elektron töltését, szó szerint igy ir: “Vizsgálódásaim alapján nyilvánvaló előttem, hogy a vallás és a tudomány az a két nagy erő, amely az emberiséget a magasba elnditette és hogy a kettő egymással rokon.” Az ugyancsak amerikai, Nobel-dijas Arthur Compton, a Compton-hatás felfedezője, mélyen vallásos és a szabadságot Isten akaratának, a vallást pedig a szabadság felé vezető útnak mondja. De nem is hivatkozom több példára. A modern tudomány megvilágította az atomok és a csillagok világát, de ugyanakkor megrendülve vette tudomásul, hogy ebben a kettőben más törvények uralkodnak, mint a mi kis világunkban. Ezért van az, hogy az igazi nagy' fizikusok azt vallják, hogy a hit az igazi tudomány alapja. És azoktól sem féltem a hitet, akik a modern fizika-adta lehetőségeket átviszik a gyakorlatba. Gondoljon csak az amerikai Borman asztronautra, aki a Hold közelében nem materialista elméleteket hirdetett, hanem a Bibliából olvasott fel a televíziós adásban. * * KERESEM A PÁROM. — Kedves Erzsébet, több férfi ismerősöm is van, akik szívesen közelednek hozzám, van köztük több olyan, akivel én is szívesen vagy ok egy ütt, de egyik iránt sem érzek szerelmet. Előfordult az is, hogy kezdtem azt hinni, hogy szerelmes vagyok, azonban amikor közelebbről is megismertem az illető férfit, kihűlt bennem az érzés. Lehet, hogy nagyon válogatós vagyok, vagy' talán nem normális, hogy nem ismerem az igazi szerelem érzését és emiatt sohasem fogom megtalálni az igazi párom? VÁLASZ. — Sose aggódjon. Majd megjön az igazi. Nem kell siettetni a dolgot. A mély érzést nélkülöző, erőltetett szerelmi játék többnyire rosszul végződik. Jobb idején abbahagyni. A szerelemhez nem elég az, hogy valaki csak szerelmesnek higy'je magát. Szerelemhez szerelem kell, márpedig az nem felületes, hanem mély érzés. ART BUCHWALD: AMI MEGRENDÍTŐ Tannamé asszony belépett Dr. Federman orvosi rendelőjébe és helyet foglalt. A képzett pszicho-analitikus megkérdezte: “Mi lenne a panasza, Mrs. Tanner?” — Nem tudom, hogy magyarázzam meg magának, doktor ur. De úgy tűnik, hogy már semmi nem rendit meg. — S ez miért baj, Mrs. Tanner? — Nem tudom. Középosztálybeli családban nevelkedtem, jó leány-középiskolába jártam, vasárnaponként a templomot látogattam, tiszteletreméltó férfihoz mentem férjhez és azt hittem, igen könnyen megrendülök. Az utóbbi időben azonban eluralkodott rajtam a közömbösség és már semmi rém hat rám. — Hát akkor tegyünk néhány próbát — mondta Dr. Federman. Behúzta rendelője ablakának íüggön.yét és a vetítőgépéhez állt. — Most a falra vetitek néhány képet magának, Tannerné asszony és arra kérem, mondja meg, hogyan reagál rájuk. Az első kép egy férfit és egy nőt ábrázolt, mindkettőt meztelenül, az ágyban, amint szerelmeskedtek. — Mit lát, Mrs. Tanner? — Egy férfit és egy nőt. — Csak? — Meg egy ágyat. Dr. Federman jegyzeteket készített. Azán egy újság focimét mutatta, amely vasag betűkkel adea hírül, hogy az ország létfenntartási költségei 7 százalékkal emelkedtek. — Mit érez e hir olvastán, Mrs. Tanner? A nő a vállát vonogatta: “Mi ebben az újdonság?” Dr. Federman újabb képet vetített. Detroitban készült, a gyárkéményekből feketén füstölgött a nehéz korom, az egész várost piszkos barna takaróval boritva. “Ez Detroit” — mondta Dr. Federman és Mrs. Tanner reagálását figyelte. — Nem viccel? Azt hittem, Philadelphia — felelte az asszony. A következő képen egy' kerítés volt látható, amelyre trágár szavakat írtak krétával. — Ez megrendíti önt? — kérdezte Dr. Federman. — Ugyan kérem! A Szerelmi történet cimü legutóbbi amerikai filmsikerben Ali McGraw, a női főszereplő hangosan is használta ezeket a szavakat. Az utolsó kép szakállas egyetemistákat ábrázolt, amint meztelen felsőtestü diáklányokkal üldögéltek egy kollégiumi hálószobában és kábítószert szívtak. Mrs. Tanner felemelkedett a székéből. — Erre miért reagált igy? — kérdezte izgatotatn az orvos. — Egy pillanatig azt hittem, hogy a fiam, George is rajta van a képen. Dr. Federman ismét széthúzta a függönyt és visszaült Íróasztalához. “Mrs. Tanner, a maga betegsége rendkívül elterjedt, orvosilag “megrendithetetlenségnek” nevezik. Elvesztette a megrendülési képességét.” — S ez hogyan gyógyítható? — kiáltotta Mrs. Tanner. — Ne olvasson újságot, ne hallgasson rádiót, ne nézzen televíziós és három hónapig ne járjon moziba. Ezek után van esélye, hogy ha nem is teljesen, de részlegesen visszatér a megrendülési képessége. — Megpróbálom doktor ur, de kétlem, hogy használ. — Akkor kérek hatvan dollárt — mondta Dr. Federman. — HATVAN DOLLÁRT? — sikoltott fel Mrs. Tanner — hát ez felháborító! Dr. Federman mosolygott: — Na látja? A maga “megnem rendülési” kóresete mégsem reménytelen! CSEPRŐAPRÖ 1 (Folytatás a 8-ik oldalról.) R-égész a vállalatnál. Örökké áskálódik. * * * | Kegydij. Kegyeskednek adni, kegyeskednek fölvenni. * * * j Páva. A népdal Pegazusa. •fc •}• j Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel. — Miért léptél kettőt? — Mert nincs kardom. j * * * ] Több akart lenni másoknál. Meghízott. * * * . * Addig járt a korsó a kútra, hogy végül egészen megizmosodtak a lábai. * * * I Korán kelt, aranyat lelt. Aranyásó volt. * * * Skót iskolában. —• Mennyi hétszer hét? — Tizenkettő. * * * Mentökérdés. — Ki volt Mátyás idejében a király? I» * * | Tanórán hallottuk. 1 Minden vízbe mártott test annyit nyom, amenynyit elmerül. A százlábúnak kilencvenhét lába van. Az anyag nem vész el, csak megsemmisül. Napóleon halála után a szigetet szentté avatták. Mária Teréziának olyan sok gyereke volt, hogy némelyikről nem is tudta, ki az any'ja. Az alumíniumot magy'ar ezüstből készítik. Papp Zoltánt
