Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-04 / 9. szám
ÍO. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, March" 4. 1971 EGÉSZSÉGES BETEGEK Az orvosi tanácsadók és egyéb egészségügyi szervezetek annyiféle ellentétes tanáccsal jönnek és intelmekkel ijesztgetnek, hogy már enni se merünk. A legjobb falatnál rádöbbenünk, hogy ezt nem szabadna ennünk, mert különben ... Egyik nap azt olvasom, hogy a kövérek előbb kapnak szívrohamot mint a soványak, a másik nap jön a cáfolat: a soványakat előbb üti meg a guta, mint a kövéreket, mert a sovány embernek nagyobb eshetősége van a veszedelmes érdugaszolót, a cholosterölt gyűjteni, mivel az érfal nem ellenálló stb. Minden ilyen okoskodás beleütközik az individuális állapotba. Lehet általánosítani többféle vonalon, de az ember szervezete annyira egyéni és különféle ráhatások raktára, hogy az általánosítás veszélyes. A kísérleti állatok egyikének meg se kottyan a beadott méreg, a másik azonnal felfordul tőle. És itt a hiba, hogy arról “dumálnak” amelyik állat belepusztult a kísérletezésbe. Az ember ellenálló képessége nem egyforma s ezt az előnyös állapotot még eddig semmiféle therápiai csoda nem tudja megállapítani. Éppen ezért amikor a testi szervezetről beszélünk, a lélek — mondjuk úgy: a hitetleneknek, hogy az agy — is fontos szerepet játszik, hogy vele foglalkozva, megtalálják a betegség inditó okát. Sokszer halljuk, hogy valakinek a férje, vagy a felesége meghalt s a bánattól csakhamar elpusztult. Nem a bánat, vagyis a lélek betegsége pusztította el, hanem a lélek betegségéből keletkező különböző szervi elváltozás::'.?. Ehhez nem kell nagy tudomány, ha az ember gondolkozik és önmagát figyelve rájön, ha valami bántja, előbb jön az étvágytalanság, nem tud enni s a szervezet rejtelmes utjain szokatlan jelenségeket érzünk. Egy orvos barátom mesélte, hogy egy influenzában szenvedő fiatalaszszonyt kezelt. Az asszony állapota nemhogy javult, hanem napról, napra rosszabbodott. Az orvos már tüdőgyulladásra gondolt. — Meg akarok halni, — nyögte a beteg — nincs értelme az életemnek. A férjem minden útjába akadt nővel megcsal, — hát élet ez? Irta: Ruby Erzsébet Ha meghalok, nem szenvedek többé. Az orvos elmondta a beteg asszony panaszát a férjnek, ki megdöbbenve hallotta nagy bűnét. Nem tudta, hogy az asszony minden szerelmi kalandjáról tud. Könnyezve kért bocsánatot a beteg aszszonytól és esküvel Ígérte, hogy ezentúl hii férje lesz. Két nap múlva eltűnt a beteg láza és gyors gyógyulás után boldogan éltek. A helytelen étkezéstől lassú, de biztos betegségek jelien tloeznek. Ha felismerjük az okot, a rendes és egészséges étkezéssel vissza kényszerítjük a bajt ismeretlen útjára s nemhogy meggyógyulunk, hanem egészségesebbek leszünk, mint előtte. E'gy megtörtént példával jövök : Egyik barátnőm, az 1948- as nagy kivándorláskor előbb Olaszországba jutott és ott várta, hogy Amerikába jöhessen. Az olaszok olajjal főznek . . . Barátnőm is olasz ételeket -evett. Fél év után kimondhatatlan rosszuliét fogta elő, a gyomra émelygett, szédülései voltak, alattomos kis lázakkal. Elment egy hires orvos professzorhoz, aki alapos vizsgálat és kikérdezések után kijelentette, hogy a hölgy olasz nemzeti beteg-ségben szenved: olajmérgezésben. Az olaszok nem egészségi szempontból főznek olajjal, ez már ősi hagyomány, mivel Olaszországban több az olajbogyó-fa, mint a sertés. A professzor kijelentette, hogy az olaj nyers állapotban gyógyszer a gyomortól kezdve, az epehólyagon át a béJtraktusig. De csak nyersen! Az olaj, amikor átforrósodik, hozzá még serceg is, mint a forró állatizsir, elemeire bomlik, előnyös hatóanyagai eltűnnek s valami, eddig felderíthetett ért mérgező anyaggá válva, beteggé teszi a szervezetet. Az orvosprofesszor szerint a földkerekség összes nemzetiségei közt legrövidebb életű az olasz. — Kutya harapást a szőrével! — mondta a professzor. —Figyeljen ide: Annyi nyers olajat egyen, amennyit csak tud. Vagyis, hideg salátát nyers olajjal. Csömörlésig fogyassza az olajos salátákat! És ezentúl sertészsirral, csirkezsirral, vagy vajjal főzzön, de módjával, éppen hogy egy személyes ebédhez, egy lapos evőkanál zsírt használjon. Barátnőm követte a professzor utasításait és négy hét múlva egészséges lett, mint a makk. Azóta csak hideg zöldsaláitákra használja az olajat. E sorok Írója, magam is követtem azokat a füllel hallott és nyomtatásban! olvasott tanácsokat s olajjal főztem. Olajban rántottam ki a csirkét, olajban hervasztottam meg a pörköltbe való hagymát. Néhány év óta nem jól éreztem magam. Olyan megnevezhetetlen bággyadtság vett elő, hogy egy poharat alig tudtam felemelni. Étkezés után fél órával émelygett a gyomrom és közben epehólyaggyulladást kaptam. Barátnőm elbeszélése után sertés- és csirkezsirral, ha szükség volt vajjal főztem s a gyomrom rendbejött, szédüléseim nincsennek s a kínzó idegesség is, ami indokolatlan félelemtől eredt, — elmúltak. De azért olajjal készítem a salátákat. Hát igy állunk a “mit sza,bad s mit nem szabad enni” intelmekkel! Egy másik eset az érelmeszesedésről : Szécskay György, az elhunyt amerikai magyar költő, a budapesti Petőfi Társaság koszorús tagja 82 éves (korában agyvérzés következtében meghalt. Valahányszor New Yorkba jött Szécskay, meglátogatni Lenke leányát, férjezett Braun Gézánét, mindig meglátogatott engem. Ha megkínáltam valamivel, sohasem fogadott el semmit, csak egy csésze kávét, vajas piritóssal. Ha vacsora közben jött, akkor is csak egy csésze kávét fogadott el. A következő látogatásakor péntek lévén, halat sütöttem lerakót: krumplival. A tojásos, tejfeles vajas krumplit elfogadta, de a halból nem evett. Akkor mondta el nekem, hogy nem egészségi okból, hanem érzelmi alapon nem eszik húst. Negyven éves korában két barátjával meglátogatta a világhírű chicagói vágóhidat és húsfeldolgozó üzemet. A véres mészáros munka megrendítette. Látta a levágásra halálfélelmét; a vérszagtól vesztüket érezve, keservesen bőgtek; bőgésiik embersirásba csuklóit. De hát a teremtés koronája: az ember fogazata növény- és husevésre van teremtve, — nincs kegyelem ! A munkások térdenfelüli hosszú gumicsizmában bokáig jártak a vérben. A megölt állat felhasitott elejéből gőzölögve ömlöttek ki a belek, a hatalmas rengő máj s akkor Szécskayt szánalommal vegyes vad undor fogta el s attól kezdve semmiféle húst nem evett. 45 évig vegetáriánus volt s ennek ellenére mégis általános érelmeszesedést kapott s ez okozta hirtelen halálát. Halál ellen nincs orvosság! Az ésszerű prevenciós élet se menti meg az embert, legfeljebb, egy-két évet kap a Gondviselés kegyelméből! A szemmel és műszerekkel kimutatott betegségekről tudják az orvosok és érzi a beteg, hogy van érelmeszesedés, de ez ideig nem tudják, hogy mitől van és miért lett? A rák, vagyis ahogyan elődeink hívták: a rákfene keletkezése is homályos és gyógyítása negativ. A szívbaj ? Ez aztán kimondottan individuális betegség-, mivel az egyik ember azért kapja meg, mert kövér, a -másik azért mert sovány, a harmadik pedig mert lelki emóciókban éli életét, s a többi; a túlzott dohányzás; főleg az érelmeszesedés, amely tulaj dor.kép nem betegség, hanem biológiai folyamat. Bele kell nyugodnunk, mert mást úgy se tehetünk, hogy a vasakaratu lélek beleágyazva a gyorsan múlandó és romlandó testbe, — sem képes a természet törvényeit megváltoztatni. Az ember, a parányi, porszem, a múlandó féreg már a Holdon mászkál, de az örök ellenség; a parányi baktérium végez vele ... Csupán a szelleme marad meg, felszabadulva a testből, beleömlik az ismeretlen mindenségbe, mint vízcsepp az Óceánba! Benjámin László: AZTÁN Eló'bb fülelve éjszakázom Előbb a barlangból kimászom Előbb a vadat leteriteni Előbb a telket bekerítem Előbb kivágom az akácost Előbb végigfutom a várost Előbb a villamost kivárom Előbb az őserdőt bejárom Előbb a rubrikát kitöltőm Előbb felhajtom a kölcsönt Előbb a kályhákat begyújtom Előbb a dühöket kifújom Előbb az éhest megkínálom Előbb a csapot megcsinálom Előbb megváltom a világot Előbb eltartom a családot Előbb a zsákokat behordom Előbb a titkokat megoldom Előbb az egészet kibírom Aztán a verset is megírom NEVESSÜNK RECEPT Egy idősebb ember panaszkodik, hogy újabban rendkívül feledékeny. E‘z nem vezet jóra, valami nagy baj lehet vele. Elmegy az orvoshoz, megvizsgáltatja magát. A végén megkérdezi: — Van remény? — Persze. — Mit tetszik ajánlani nekem, hogy ne legyek ilyen feledékeny? — Egy noteszt. UJ BOROZÓ — Hogy tetszett az uj borozó?? ‘ ... -— Be nem teszem a lábam oda töbet! — Miért nem? — A bor túl fiatal, a koesmárosné pedig túl öreg! jószívűség — Hogy mondhatod azt, hogy a feleséged jószívű aszszony? Hiszen magam láttam, hogy seprűvel szokott verni! — Az igaz, de soha nem a nyelével! Szemüveget rendel a komputer A Californiai Egyetem (Berkeley) szemészeti klinikáján k o m p u terprogramot dolgoztak ki, amelynek segítségével mentesítik a szemorvost a szemüvegrendeléstől. A beteg előtt lejátszanak egy hangszalagot különböző, a látás élességére vonatkozó kérdésekkel. A beteg a kérdésre az “igen” vagy “nem” jelzésű billentyű lenyomásával válaszol. A válaszok alapján a komputer utasítására sorban megjelennek a szükséges látótesztek, és a beteg a felismert jeleket a komputernek jelenti. A gyűjtött adatok alapján a komputer egy készüléket vezérel, amely a beteg számára fölirja a szükséges szemüveget.
