Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-02 / 1. szám
TÉLI ESTÉK 5 búza vagy rozs termelésbe csak bizonyos vidékeken, a fentebb ismertetett feltételek mellett tanácsos bele menni. Nem neki való talajviszonyok között, avagy a talajnak nem a fentebb irt módon való előkészítése esetén, ne nyúljunk a tavaszi búzához vagy rozshoz, hanem termesszünk inkább árpát vagy zabot, ahol pedig a munkásviszonyok megengedik, termesszünk több tengerit, amelyet — különösen ha megtrágyázzuk talajunkat, s lókapa segélyével 5-6- szor megkapáljuk azt — nemcsak hogy búzával íel- éi’ő, avagy azt meg is haladó jövedelmet biztosítunk, de pusztítjuk talajukból a gyomot s a következő őszi búzára a legkitűnőbben előkészítjük földünket. — ácsy. Ezek csak... — Nagysád! engedje meg, hogy gratuláljak szép fehér fogaihoz. — Oh kérem ezek csak a hétköznapiak. Látná csak azokat, melyeket vasárnaponként szoktam berakni. Háziasszony. A több kotló elültetéséről. Minden gazdasszony arra törekszik, hogy mentül több csirkéje legyen. Ezt pedig úgy érik el, ha egyszerre egyidőben több kotló-tyuk alá tesznek tojást. Ezt ugyan minden ember nem teheti meg. mert hiszen vannak sokan tenyésztőink között, kik tiz- tizenöt tyúknál többet nem tarthatnak, ezek közül pedig egyszerre, egyidőben nem igen kotlik el több tyuk. De másrészt vannak tenyésztőink, kik ezen számnál sokkal több tyúkot tarthatnak, melyek közül egyidőben mégis csak elkotlik több tyuk, ha mindjárt egy pár napot is kell várni egyik-másik után. Az utóbbi tenyésztők saját maguk érdekében jól teszik, ha egyszerre, egy időben több kotlót ültetnek el. Mi ennek az előnye ? Először is az, hogy a költetés nyolcadnapján megvizsgáljuk a tojásokat és a melyek terméketlenek, azokat a fészkekből eltávolítjuk; igy aztán a megmaradt tojásokat az ülő tyuk közt elosztjuk és a tojás nélkül maradt tyúkot vagy tyúkokat friss tojásokra ültethetjük. így például, ha öt tyúkot egyen- kint tizenöt tojásra ültetünk meg, akkor, ha a vizsgálat után 15 tojás terméketlennek bizonyult, egy kotló üresen, tojás nélkül maradt, mert a többi tojást a négy kotló alá helyeztük; tehát az üresen maradt kotló alá friss tojásokat tehetünk, mi már is tiz- tizenöt csirkeszaporulatot jelent, vagyis tiz-tizenöt csirkével több lesz, mintha nem ültettünk volna egyidőben több kotlót. A tojást hogyan vizsgáljuk ? Egyszerűen úgy, hogy a költető kosarat, vagy ládát este a szobába visszük és ott gyertyafénynél megvizsgáljuk a tojásokat. A tojást a balkéz hüvelye és mutatóujja közzé vesszük, a többi ujjak pedig a mutatóujj mellé sorakoznak; a jobb kéz meg a gyertyafényt eltakarja. Már most igy tartva a tojást, keresztül nézünk rajta. Ha valóságos átlátszó, akkor terméktelen, ha pedig sötét, akkor megkezdődött benne az élet. így folytatjuk ezt egy időben mind a többi fészkekkel is. A terméketlen tojásokat kidobjuk, a termékenyeket pedig a kotlók alá osztjuk, melyek azokat egyidőben kiköltik, az üresen maradt kotló, vagy kotlók alá friss tojásokat rakunk. De még más előnye is van a több kotlónak egyszerre való ültetésének, vagyis ha egy időben költenek. Mikor a csirkék kikelnek, akkor azokat vezetés végett a tyúkok közt lehet elosztani és igy a csirkék nélkül maradt kotlókat vagy még egyszer azonnal elültetnek — ha nem vagyunk az állatvédő-egylet tagjai — vagy pedig szabadon bo- csájtjuk és akkor sokkal korábban kezdenek tojni, mintha csirkéket vezetnek. * A tojás eltartására használt folyadékok közül a leghasználatosabb a mészviz, amely igen kényelmes, de igen rossz mód a tojás védésére; a mészvizben tartott tojás igen kellemetlen mészizt kap, úgy, hogy az, aki a friss vagy a jól védett tojáshoz szokott, alig tudja megenni a meszes tojást. A kellemetlen iz úgy keletkezik, hogy a tojásban levő folyadék és a mészoldat egyes részei a tojáshártyán keresztül kicserélődnek, miáltal a tojásba mész hatol be. Ennek elkerülésére ajánlották, hogy a mészoldathoz annyi konyhasót tegyenek, hogy a mész- és sóoldatok keverékének fajsulya olyan nagy legyen mint a tojásban levő folyadéké. Jó folyadék még a glycerin, még pedig a kereskedésbeli glycerin egyenlő vízzel higitva, továbbá a vizüveg, mely utóbbinak hig oldata szintén behatol a tojás belsejébe, a tojás fehérjét és sárgáját zselatinossá és szaruszerüvé teszi, anélkül, hogy a tojás élvezhető- ségét megmásítaná. Igen egyszerű eljárás a tojás elhelyezése porszerü anyagba, minő például a korpa, só, tiszta száraz homok, hamu, fürészpor. Káros oldala, hogy sok helyet kíván s hogy a száraz anyagban elhelyezett tojás izének frissesége hosszabb fekvése után csökken, mivel a tojás nedvessége gyorsan a száraz védő anyagba hatol be. A tavaszi állatösszeirás elrendelése. A köztenyésztésre szolgáló apaállatok szükséges számának kiderítése és a közös legelők túlterhelésének meggátlása érdekében a földmivelésügyi miniszter az 1894. évi XII. t.-c. 23. szakaszában előirt éven- kinti tavaszi állatösszeirásnak folyó évben való végrehajtása iránt körrendeletét intézett a törvény- hatóságokhoz. A körrendelet szerint a haszonállatok (szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, sertés, juh és kecske) minden községben, törvényhatósági és rendezett tanácsú városban, a folyó évben is a közös legelőkre való kihajtás előtt, de legkésőbb március hónap végéig faj, kor és ivar szerint összeirandók. Az összeírást teljesítő közegeket utasították, hogy a közönséget meggyőzően világosítsák fel, hogy ez az összeírás nem szolgál adókivetés céljaira s csupán az állatenyésztéssel foglalkozó gazdaközönség érdekében történik, mert az államnak a tenyészapaálla- tok beszerzése és a közős legelők gyarapítása és javítása, valamint az állattenyésztés támogatása körüli egyéb intézkedései csak úgy vezethetnének sikerre, ha az állatlétszámról és az állattenyésztés évenkinti fejlődésviszonyairól pontos és megbízható adatok állanak rendelkezésre.