Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-09 / 2. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 getóelemi csapást, ennek az évnek tavaszán a legnagyobb erélylyel kell védekezniök. Ezt rendeli a földraivelésügyi miniszter az 1894. évi XII. törvénycikk értelmében. Elrendeli, hogy minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbb azonban március végéig a gyümölcsfák kártékony hernyóit kiirtani. A galagonya-pille és a sárga farkú pillangó már március végéig annyira elszéled, hogy a fán megmaradó hernyófészkek leszedésével a gazda célt nem ér, tehát az Írást már ennek a hónapnak a végén el kell kezdeni. Az irás kötelezettsége nemcsak a gyümölcsfák imént jelzett kártékony hernyóira, hanem a cserebogarak, a marokkói sáska, a vértetü, a darazsak, a cukor- és takarmányrépapusztitó bogarak irtására is vonatkozik. Minthogy pedig a felsorolt és kötelezőleg irtandó káros rovarok elleni védekezésének csak akkor lehet sikeres eredménye, ha az irtás alaposan, lelkiismeretesen és egyesült erővel haj tátik végre, különös kötelességévé kell tenni az elöljáróknak, hogy az irtási munkálatok ellenőrzését teljes szigorral foganatosítsák és a mulasztókat a törvény szigora szerint büntessék. A föld- mivelésügyi miniszter a közvagyon védelme érdekében felhívta a vármegyék főispánjait, hogy rendeletének végrehajtását figyelemmel kisérjék; mulasztás esetében a hibás községi tisztviselőkkel szemben a megtorlás szigorú alkalmazásról gondoskodjanak. Furcsa felelet. — Hallom, hogy lemegy a marhahús ára? — Nem tesz semmit. Én azért téged annyira becsüllek, mint azelőtt! Tanácsadó. Arusitható-e a kénes gyufa? Több szövetkezetünknek erre vonatkozó kérdezősködésre ezúton is tudatjuk, hogy a kénesgyufából az a mennyiség, amelyik a múlt évről, vagy még korábbról maradt vissza, nyugodtan árusítható. A kénesgyufa árusítása későbbre sincs eltiltva csupán a folyó év elejétől fogva nem szabad a kénes gyufát foszforral készíteni. A foszfor nélkül készített kénesgyufa minősége azonban nem rosszabb az előző években foszforral készítettnél s igy a minőség tekintetében sem merülhet fel panaszra ok. A gépügynökkel kötött vétel fölbontása. A Kúria legutóbbi döntvénye kimondja, hogy a gépügynökkel kötött vétel mindaddig semmis, mig az ügynök be nem küldötte cégéhez s ezen időpont előtt attól vissza lehet lépni. Kisgazdáknál különben is a kötlevélben megjelölt gépekre nézve a megrendelés gyűjtése csak akkor hatályos, ha a kötlevelet az elöljáróság hitelesíti. A kötlevél hitelesítése nélkül az abban foglalt jogügylet általában hatálytalan. A községi állatistálló költsége. Rendkívül fontos elvi határozatot hozott legutóbb a belügyminiszter, mely a közbirtokosságokat s általában a falusi gazdaközönséget nagyon érdekli. A minisztérium ugyanis kimondta, hogy az apaállatok istállójának építési költségeit a község nem háríthatja át az állattenyésztő gazdákra, hanem azokat a község köteles viselni. Háziasszony. A konyhakertről. Konyhakertet nem lehet akárhol berendezni, legjobb napos helyen, lehetőleg közel a kúthoz, mert a konyhakert véleményeit gyakran kell öntöznünk. A konyhakert talajának is elsőrendűnek kell lennie, mert a zöldségfélék rendesen nagyon buján nőnek s nagyon jó, kövér földet igényelnek. A konyhakertet feltétlenül el kell keríteni, kerítés nélkül ne is csináljunk konyhakertet, mert az aprójószág mindent tönkre tesz és nem látjuk fáradságunk gyümölcsét. A kerítés ne legyen deszkából, ez nem is jó, mert nagy árnyékot vet a veteményre és annak fejlődését késlelteti. Legjobb a sodrony- kerítés, vagy ha az nincsen, a ritka sövény is megfelel. A konyhakertet ágyakra osztjuk és ezek között vannak az utak. A kertek egyik sarkában helyet kell hagyni a trágyának. A konyhakert trágyázása múlhatatlanul szükséges, mert a zöldségfélék nagyon sok táplálóanyagot szívnak a talajból, amelyeket okvetlen pótolnunk kell, ha a következő évben is jó termést akarunk. Az istállótrágyán kívül célszerű egy kis műtrágyát is kiszórni, mert ez nagyon fokozza a zöldségtermelést és a földnek a termő- képességét is visszaadja. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy milyen zöldségfélét termesszünk. Ez azért fontos, mert ha helyes sorrendben ültetjük a veteményfélékét, háromszor, sőt négyszer is arathatunk egy és ugyanazon a területen. Fontos továbbá az is, hogy tulkorán vagy tulkésőn ne ültessük, mert vagy fagy érheti, vagy pedig nagyon későn kapunk termést ami különösen akkor számit, ha eladásra termelünk, mert hiszen minél előbb jelenünk meg egyik-másik termésükkel, annál jobb árat kapunk. Az ültetésnél arra kell vigyázni, hogy a magot túl mélyre ne ültessük, mert akkor megfullad és nem kel ki; ha pedig túl sekélyen ültetjük el, erősebb eső kimossa és igy szintén kárba vész. Hogy milyen veteményféléket célszerű ültetni, az attól függ, hogy melyik fajtára van szükségünk; ha pedig értékesíteni akarjuk, azt a fajtát termesszük, amelyet legjobban keresnek és amelyből hasznunk van, de amely földünkön legjobban terem. Mihelyt a mag kikelt, vagy a palánta fejlődni kezd, annak a a gondozásáról sem szabad megfeledkeznünk. A fiatal zöldségfélének egyik főkelléke a viz, azért gyakran öntöznünk kell és pedig száraz időben naponta kétszer, még pedig reggel és estefelé; déli órákban nem jó a növényeket öntözni. Gyomlálni is annyiszor kell, ahányszor csak gaz nőtt. A zöldség- és veteményféléket korán tavasszal ültetjük, még pedig akkor, ha már a fagytól nem kell félnünk. Az első vetemény a saláta, eközzé- hagymát lehet ültetni; amikor a salátát kivágjuk, a hagyma is már szépen megnőtt. A petrezselyem és sárgarépa közé vörösrépát, tormát, kelkáposztát vagy fejkáposztát lehet ültetni; a sárgarépát vagy fejkáposztát lehet ültetni; a sárgarépát és petrezselymet május végén és júniusban már kiáshatjuk és a közzéje ültetett vetemény tovább fejlődhetik. A ke-
