Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-06-08 / 15. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELO Gazdák világfa. Vetések állása. — A földmivelésügyi miniszter hivatalos jelentése. — Május hó második felében az idő nagyobbára hűvös és csapadékban igen gazdag volt. Csak a hó 25—26-án kezdtek megszűnni azok a nagy kiterjedésű zivataros esők, melyek országszerte bőséges nedvességgel látták el a talajt. A hőmérséklet május hó 25-ig általában alacsonyabb volt a normálisnál, de lényegesebb hősülye- dés csak az északi és keleti magas hegyvidéken volt néhány éjjelen át észlelhető. Május hó 25-től kezdve — az esőzések és szelek megszűntével — melegebbre fordult az idő s azóta országszerte száraz, meleg, napok járnak. A négy fő kalászosról beérkezett minősítési becslések szerint az ősziek gyengébbek, mint a tavasziak. A búza és rozs az ország nagy részében ugyanis csak közepesnek mondható. A folyó évi bevetett terület pontos adatai még nem állanak rendelkezésünkre. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az őszi hosszantartó esőzések és a korán beköszöntött téli fagyok as őszi kalászosok idejekorán való elvetését nagy mértékben megnehezítették, sőt részben lehetetlenné is teték, a kedvező tavaszi időjárás pedig a tavaszi kalászosok vetésére igen alkalmas volt — akkor becslés utján megközelítőleg megállapítható, hogy a búza és rozs területe a múlt évihez képest csökkent, az árpa és zab területe pedig emelkedett. r>? Országos kukoricavásár Budapesten. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület még tavaly elhatározta, hogy a földmivelésügyi kormány támogatásával országos kukorica kiállítást rendez Budapesten. A kiállítást 1914. február hónapjában tartják meg acélból, hogy azon egyrészt a Magyarországon termelt valamennyi kukoricaféleséget, másrészt pedig, hogy a hazai fajták összehasonlító termési kísérletét, a magyarországi és amerikai termesztési eljárások eredményeit, továbbá a trágyázási és mü- trágyázási kísérleteket, valamint a kukoricatermesztés jövedelmezőségét a házi és feles, illetve harmados művelés mellett bemutassák. Kétségtelen, hogy a Magyarországon első Ízben rendezendő országos kukoricakiállitás a legnagyobbb érdeklődést fogja felkeltetni és ezért a gazda közönség tömeges részvételére számit a rendezőbizottság. Az előkészítő munkálatokat, Jeszenszky Pál királyi tanácsos, ügyvezető titkár intézi s bővebb felvilágosításért, valamint a szükséges nyomtatványokért az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalához kell fordulni. A szegedi paprika termelés fejlesztése. A földmivelésügyi minisztériumban értekezlet volt a szegedi paprikatermelés fejlesztése érdekében. Az értekezlet a termelés hanyatlásának okait a következőkben állapította meg. Hiányzik a rendszeres öntözési berendezés. A termés nem elég intenzív. Már a talajelőkészités kifogástalan, de hiányzik a trágya és a mély talajmivelés. A termelők a palánta nevelésben sincsenek okszerűen kitanitva és a kiültetés idejét elmulasztják. Végül megállapitotta az értekezlet azt is, hogy a szegedi paprikafajta a sok termelő kezén degenerálódott. Ezek folytán a fölmive- lésügyi miniszter a termelés fokozása és az észlelt hiányok megszüntetésére elrendelte, hogy két paprikatermelő mintatelepet rendezzenek be Szeged határában. Egyiken a kézből való öntözéssel termelnek paprikát. A másik mintatelepen rendszeres öntöző mü szolgája a termelést. Hogy megfelelő palántákat kaphasson a termelő közönség, a szegedi közönség bevonásával minta-palántanevelő telepet állítanak fel, honnan az első évben ingyen fognak a termelők palántát kapni. Hogy megfelelő paprikafajtát termeljenek a szegediek és hogy a további minőség- csökkenését megakadályozzák, a paprika magvak termelését állami kezelésbe veszik és a kellő körültekintéssel kiválasztott magvakat a telep bocsátja a közönség rendelkezésére. Tanácsadó. Vigyázzunk a peronosporára. A Szőlőkisér- leti Állomás tudtul adja, hogy Erdélyben általában, valamint Bihar vármegyében és a tőle északra és északkeletre eső vidékeken annyira kedvezett az időjárás a peronosporának, hogy mihelyt az idő felmelegedik, tartam lehet az első olajfoltok megjelenésétől. Az intézet arra kéri a szőlősgazdákat, hogy azonnal küldjenek neki peronosporás levelet vagy fürtöt, mihelyt a baj akár csak a legcsekélyebb nyomokban mutatkozik is, még akkor is, ha a gazda netán maga felismerné a betegséget és tisztában van a védekezés módjával. Mindenki, aki levelezőlapon hozzáfordul, díjtalanul küld az Intézet (Budapest, If., Debrői-ut 15.) védekező útmutatást és hivatalos válaszborítékot. A takarmányrépának a többi takarmánynövénnyel szemben sok előnye van, tudniillik több emészthető tápanyagot szolgáltat holdanként már középtermés mellett is. így például rendes visszonyok között másfélszer annyit, mint a rendes babtermés és 3, 4-szer annyit, mint a hereszéna. Németországban jóság tekintetében a következő sorrendet állapították meg a répafajtáknál: legjobb az eckendorfi, azután jön az oberndorfi, leutevitzi, stieghorsti és friedrichsverti répa. Az utolsó, mint az eckendorfi és oberndorfi fajták keresztezéséből származott s a két rendszer előnyeit magában egyesitő fajta nagy elterjedésnek örvend. A kalászosok megdülés elleni védekezéséről. Ha megdüléstől kell félnünk, akkor tavasszal kell még vetéseinken segíteni, ez történhetik sarlózás, vagy ha a talaj elég száraz, birkáknak legeltetése által. Egyben megjegyezzük, hogy ilyen legeltetést csak felületesen szabad végrehajtani. Azonban a sarlózásnál jóval egyszerűbb, a legeltetésnél meg kisebb rizikóval jár és biztosabb védelem a megdülés ellen a nálunk csak kevésbé ismert és alkalmazott, a buja vetésnek hengerezése és pedig nehéz hengerrel a bokrosodás befejezésekor és a szárbaindulás elején; ugyanis ezen eljárás mellett a legújabb hajtások fognak a hengertől legtöbbet szenvedni és igy a gyengébbek utolérhetik és a vetés kiegyenlítettebb lesz.
