Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-09 / 2. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Utón a béke. — Nyugalom a Balkánon. — Vájjon? — kérdezi millió és millió ember, a kik már annyiszor csalódtak a béke reményében. Most azonban már csakugyan nyugalom, békesség indul arra, azokra az utakra, a honnan hosszú időn keresztül vihar, szomorú öldöklések és európai orkánok hírei vagy félemletes fellegei gyülekeztek. Oroszország 380 ezer katonát szabadságolt. A leszerelések Ausztria-Magyarország és Oroszország részéről a galíciai határon — megkezdődtek. Illetőleg folyamatban vannak. Most aztán bármi fordulatot vegyen a balkáni háború, az a fordulat a balkáni népek belső ügye lesz. A nagyhatalmak dolga csak az lesz, hogy ez a belső ügy is mentői előbb dűlőre jusson. # Törökország lemond Drinápolyról. Sorsát a hatalmakra bízza. És okosan teszi. Mert a nagyhatalmak közül Oroszország, Francia és Angolország mintegy 120 millió mohamedán fölött uralkodik a világrészeken. Van jó dolga különösen Angliának, hogy különösen Indiában a 80 millió mohamedánt maga ellen ne haragítsa. Sőt lekötelezze. Kéz kezet mos tehát, ha a nevezett hatalmak Törökországgal szőrmentén bánnak el. # A Balkánon egyébként most csendesség, nyugalom van. Hiszen a háború folytatása nem biztatja a bulgárokat sem újabb haszonnal. Még dicsőséggel sem. A maga erejéből már mit sem tehet. Szerbiától sem várhat sokat. A szerb nem a bulgároknak harcol, de a maga határát akarja kiszélesíteni. Szerbia igényei duzzadnak. Szerb és bulgár most már farkas szemet néznek egymással. Bulgária különben most már belátja, hogy neki a béke jobban kell, mint akármilyen dicsőséges háború. Krónikás. A legnépesebb városok. Hamburg lakóinak a száma ebben az évben lépte át az egy milliót. Egy német lap ebből az. alkalomból összer állította a milliós városok sorrendjét. A felvett számokba a külvárosok lakóit is betudták és alapul az 1910-iki népszámlálás adatait vették. A zárjelben lévő számok a népesség valószínű állását mutatják 1913. január 1-én. A legnagyobb város még mindig London 6,500.000 (6 700.000) lakossal. A többi városok igy következnek : Newyork 5,200.000 (5,700.000), Páris 3,950.000 (4,100.000), Berlin 3,600.000 (3,800.000), Chicago 2.500.000 (2,600.000), Bécs 2,030.000 (2,100 000), Pétervár 1.800.000 (2,000.000), Filadelfia 1,650.000 (1,700.000), Buenos- Aires 1,400.000 (1,600.000), Moszkva 1,480.000 (1,600.000), Hamburg 1,170.000 (1,220.000), Liverpool 1,030.000 (1,070.000), és Budapest 1,020.000 (1,100.000) lakossal. Ázsiában a következők a legnagyobb városok : Tokio 2,250 000, Hankau 1,500.000, Osaka 1,300.000, Kanton 1,200.000, Kalkutta 1,200.000, Peking 1,200 000 és Bombay 1,000.000 lakossal. Tehát 21 milliós városunk van a földön, köztük 9 Európában, 3 pedig Északamerikában. A valószínűségi számítások alapján 1920-ban már nem London, hanem Newyork lesz a legnépesebb város. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a földön mintegy négyszáz 100.000 lakosnál nagyobb város van és ezeknek majdnem a fele Európában. Gazdák világfa. Miként pótoljuk az elmaradt őszi vetéseket ? Tavaszi búza. — Járóbúza. — Tavaszi rozs. A múlt évi ősz a folytonos esőzés miatt oly kedvezőtlen volt a szántásra, vetésre, hogy nagyon sok gazda nem tudta őszi gabonáját elvetni. Ezeket az üresen maradt földeket nem lehet mind zabbal és árpával bevetni, mert igy búzában, rozsban nagy hiány lenue, minden valószínűség szerint tehát sokan szándékoznak tavaszi búzát vagy rozsot vetni. A tavaszi búzát a gazda nem nagyon szereti, mert amint a közmondás tartja: tavasz búza — ravasz búza. Termése bizonytalan, kevesebbet és gyengébb minőségűt terem, mint az őszi. De hát a szegény ember vízzel főz. Ha rá vagyunk utalva, mégis csak ezt kell vetni. A tavaszi búza a jó erőben levő vályog és középkötött agyagtalajt szereti. Legjobb elővete- ménye a kapás, mely meg volt trágyázva. Közvetlen alája istálótrágyát nem szabad adni, de a műtrágya iránt igen hálás. Kataszteri holdanként gépvetésnél 110—150 liter, szórt vetésnél 120 -170 liter vetőmag szükséges, tehát sűrűbben kell vetni, mint az őszi búzát. Vetési ideje március—április. Van a búzának egy fajtája, mely akár ősszel, akár tavasszal vethető, ez a járóbúza. Ezt a torontáli gazdák dicsérik, mert a rozsda nem bántja. A tavaszi rozs is gyengébb, mint az őszi rozs. Ezt már nem is nagyon ajánlhatjuk, mert ritkán terem jól. Március—áprilisban kell vetni. Ugyanannyi vetőmag kell belőle, mint a tavaszi búzából. Tekintettel arra, hogy elmaradt őszi vetések pótlására elegendő vetőmagnak való tavaszi búza és járóbúza a gazdáknak nem áll rendelkezésükre, a földmivelésügyi miniszter ur intézkedett, hogy mindkettőből a szükséges mennyiség beszereztessék és azt a gazdának kedvezményes árért átadják. Mindkét fajta búzamag ára métermázsánként zsákostul 28 korona és a megrendelt magot a legközelebbi vasútállomásig ingyen szállítják. A megrendelés a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, (Budapest, V., Alkotmány-utca 31. szám.) küldendő. Egy-egy gazda 100 métermázsánál többet nem rendelhet. A megrendeléseket, mig a készlet tart, a rendelések beérkezésének sorrendje szerint intézik el. Akinek tehát tavaszi búza, vagy járóbúzamagra van szüksége, igyekezzék a megrendeléssel. István gazda. * A tavaszi hernyóirtás. Talán egy esztendőben se volt a tavaszi kötelező hernyóirtás szigorú keresztülvitele annyira szükséges és elmulaszlhatat- lan, mint ennek az évnek tavaszán. Ismeretes dolog, hogy a múlt esztendőben, különösen az Alföldön a galagonya özöndék sok milliárd számra lepte el a földet, egyes vidékeken sürü raja még az eget is eltakarta. A kártékony gyümölcs pusztító rajzásásának jó idő kedvezett, s valószínűleg sok helyen a peték jól ki is keltek. így, ha esztendőkre nem akar a gazda magára zúdítani folytonos, termését fenye~
