Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-06-01 / 14. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELÖ Az idei rózsalány. Jó néhány esztendővel ezelőtt Karátsonyi Guidó gróf negyvenezer koronás alapítványt tett arra a célra, hogy a kamatokból minden esztendőben hozományt adjanak egyszer Solymár másszor Piliscsaba vagy Pilisvörösvár legerényesebb hajadonának. Az idén Vörösvárra került a sor és a bizottság Schön Terézt, Pilisinger János szabó menyasszonyát találta méltónak az ezerkétszáz koronára. Az ünnep reggel féltiz órakor kezdődött, a mikor bandérium ment a rózsaanyáért, Almásy László országgyűlési képviselő feleségéért és nagy mozsárdurrogtatás és éljenkiáltások közben kisérték a községházára, a hol már várakozott az uj pár. Almásy Lászlóné óriás rózsabokrétával lepte meg őket. Ezután a polgári esküvőt tartotta meg Eckhardt Géza körjegyző. A polgári esküvő után a násznép és a vendégek a templomba vonultak Itt Angély Márton esperesplébános végezte az egyházi esketést. A templomból a lakodalmas menet a templom előtt lévő terebélyes tölgyfához vonult, a hol Almásy Sándor főszolgabíró átadta a menyasszonynak az ezerkétszáz koronát. A szertartások után megkezdődött a nászlakoma és a mulatság. Az urakat Karátsonyi Jenő gróf vendégelte meg. Ebéd után az egész társaság átvonult az uj pár nászházába. Az urak egymásután táncoltak a fiatal asszonynyal lehúzták a cipőjét és kiváltották. Viharos napok. A múlt esztendő s az idei tavasz zavaros időjárása bizonyosan sok kellemetlenséget okozott a természettudósoknak. A tudományom időjóslás éppen a pusztító nagy viharokat nem találta el. Érdemes dolog tehát figyelemmel kisérni azokat az időjósokat is, akik csupán természeti ismeretből mondanak időjőslásokat. Ilyen időjós többek között Kalmár Elek, a lőcsei főgimnázium igazgatója, aki különösen a viharos napokról szokott idöjóslást mondani s tavaly is mint más években már januárban jegyzékbe foglalta azokat a napokat, melyeken vihar volt várható s ilyen jegyzéket készített az év elején a folyó évre is. A múlt esztendőre 27 viharos napot jelzett Kalmár s ezekből tizenhárom napot, a kritikus napokat, a múlt év elején közölte ismerőseivel. Kiderült azután, hogy 2—3 napos eltorlódással, ami a hirtelen kerekedő időváltozásnál természetszerű, tényleg beváltak jóslatai. így vihart jelzett 1912. január 4-ikére és 5—7-ig csakugyan szokatlanul erős szelek jártak Európában. A február 2-ára jelzett viharos nap elkövetkezett 5-én, mikor majdnem egész Európában viharos szelek voltak. így vált be Kalmár időjóslása a többi közt március 11-én a jelzett 13-ika helyett, április 9-én 10-ike helyett, május 13-án, mikor az erdélyi tornádó volt, a 15-ére jósolt nagy viharban, julius két utolsó napján, julius 29-ikén. — A folyó évre viharosoknak jósolt napok közül megjött a vihar például január 4-én (a jóslat 3-ikára szólt), január 7, 26. és 31. napjain (a jóslat szerint január 8, 24. és 30. napjain), február 4-én, mikor több napig tartó vihar dúlt Skandinávia felett, 12-én, mikor ötnapos bóra kerekedett az Adrián; április 9-től 13-ig, mely utóbbi napon volt a hóvihar Európaszerte és május első felének is több napján. Viharosnak jelzi Kalmár Elek az 1913. év további folyamán junius 4, 12. és 22-ikét, julius 7, 16, 20 vagy 24 és 29-ikét, augusztus 5, 16, 25 és 29-ikét, szeptember 9, 12, 23 és 27-ikét, október 2, 10, 18 és 29-ikét, november 1, 6 vagy 12. 18. és 26-ikát, december 4, 16, 23. és 29-ikét. Tehát ezeken a napokon vagy közelükben, 2—3 napos eltéréssel vihar várható Kalmár szerint. — Meglátjuk, hogy idöjóslása beválik-e úgy, mint eddig beválott. Tanácsadó. Akiknek katona fiuk van, hazakérhetik aratásra. Figyelmeztetjük mindazon tényleges katonai szolgálatban álló katonák szüleit, illetve hozzátartozóit, akik fiukat az aratási időre szabadságolni óhajtják, hogy értesítsék haladéktalanul katona fiukat, hogy azok az aratási időre szadadságidő engedélyezése iránt parancsnokságuknál kihallgatáson (rappor- ton) jelentkezzenek az aratási idő megkezdése előtt legalább egy hónappal. Az általános szabadságolási határidő három hétre terjed. Az állami bolgár kertészeti telepre 120 munkást vettek fel, akiket gyakorlatilag ki fognak képezni. Ha ezeket elbocsátják újabb munkáscsapatot vesznek fel, akiket szintén kitanitanak. Az a terv, hogy a telepen kiképzett bolgár kertészeket hozzá segítik városok mellett egy két holdas telep berendezéséhez és igy jó kenyérkeresethez. Egyelőre azonban Kislétényben nem vesznek föl ilyen munkásokat. Gyümölcsfeldolgozó gépek kiosztása. A gyümölcsértékesítés előmozdítására a földmivelésügyi miniszteriem ingyen gyümölcsfeldolgozó gépeket kölcsönöz a községeknek, egyesületeknek Szövetkezeteknek, ha igazolják, hogy a termelők gyümölcseiket friss állapotban nem tudják eladni. A cidermalmokat, almaborsajtókat, amerikai vándoraszalókat és szeszfőző készülékeket julius 10-ig kell kérelmezni. A gépek szállítási költségeit az érdekeltek fizetik. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek azon vidékek, hol a gyümölcsnek friss állapotban való értékesítése nehéz és tömegtermés várható. Hernyóirtás. Meszelőnyélnek végét kettéhasit- juk, a hasadékba azután egy darab kénszalagot illesztünk, aminőt a boroshordók kénezésénél szoktunk használni. Ezt a kénszalagot meggyujtjuk s a hernyófészek alá tartjuk, mire hangos sistergés közben lehullanak a megdöglött hernyók a fáról. Ezzel az eljárással egy ember egymaga képes egy nap alatt egy egész kertet a kártékony féregtől megszabadítani akkor is, ha csupa nagy fa van benne. Aki ellicitálja a távirópóznákat. Münchenből írják : Eredeti furfanggal csalta lépre egy iparlovag Münchernbach gazdáit. Egy kifogástalanul öltözött ur jelent meg a faluban, aki kijelentette, hogy a bajor forgalmi igazgatóság nevében jön és az a feladata, hogy a környéken levő összes táviró-és távbeszélő-póznákat elárverezze, mivel Újakkal fogják pótolni, a melyeket úgy kell majd elhelyezni, hogy a gyümölcsfák fejlődését ne akadályozzák. A faluból és a környékbeli falvakból számosán jelenlek tue az »árverésen«, amelyen a vásárolt póznák vételárát egész összegében előre kellett kifizetni azon Ígéret fejében, hogy kinek-kinek háza elé fogják szállítani a póznákat. A pénzzel azután az ismeretlen ur eg3rszerüen odébb állott és a jó münchernbachiak csak nagykésőn tértek észre, hogy rászedte őket a furfangos csaló. Arra már nem emlékszik. — Ejnye ! ejnye ! Mariska! Miért nem vigyázol magadra 7 Mikor volt az én ruhám olyan maszatos, mint a tied, a kezeim olyan piszkosak ? — Nem emlékezem én már arra, mikor mama olyan kicsi volt, mint én !
