Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-31 / 13. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 3 ■ B VASÁRNAP, an Ä rózsa eredete. A rózsaágat egyszer bárányka rágicsálta, Csak kedvtöltésre tette, megsérteni nem kívánta. A rózsaág ezért a báránytól büntetéskép Kis gyapjucskát lecsípett, maradt neki elég még. A kis gyapjút az ág most erősen tartogatta, És jött a csalogány és fészkét rakni óhajtá. Szólt: Add nekem a gyapjút és kis fészkem, ha kész lesz, Majd eljövök s hálából dalolgatok te néked. Megkapta, elvivé és amint eljött, dalára Örömtől és gyönyörtől rózsa termett az ágra. Riickert után : Csicsáky Imre. * Nem mese... de valóság — a szerencséről. Furcsa öreg ur jött a faluba. Csak nem régen telepedett le, már is elnevezték, sőt csúfolták: »bótos«-nak. »Cakumpaknak.« Zsugorinak. Aki egy- egy gombot is felvesz az utszélről. Egy fonalat se hagy ott. A vasdarabokat gyűjti. A papirosokat is összeszedi. A mire más ember rá se’ hederit. Felrúgja. Tovább dobja. Hársfavirágot szed. Bodzát gyűjt. És ki tudja el is sorolni, csak nagyjából is, miből van összegyűjtve az ő botja. Egész magazin. Egy hatalmas raktára van már. Először nevették. Gúnyolták. Aztán odafordult a dolog, hogy ha valamit a faluban nem lehetett kapni, sőt pénzért venni sem: csak a furcsa öreghez fordultak. Ott kaptak ám mindent. — A mit még a városban se igen találhattak. És az öreg mosolygott, a kezét dörzsölte, mikor házára jártak, mintha kereskedőház lenne. De adott. Szívesen adott. Szeget, mást és mindent. Hanem mikor aztán úgy felgyűlt a sok mindenféle apróság, lim-lom a házában, hogy nem birt vele: gondolt egyet. Megtanítom ezeket az embereket, mondotta magában — a gyűjtésre. Az előrelátásra. A gondosságra. Hogy vegyék észre: — Még egy szalmaszál is drága, becses lehet a maga idejében. Miért, mert ezek az emberek nem látnak tovább az orruknál. A mával törődnek. A holnapra nem gondolnak. Azért bánnak úgy el a kis dolgokkal, mert nem jöttek rá, hogy kis dolgokból épül, van — az élet. Szétszórt tehát egy nagy szekérre való holmit a falu utcáin, utain. Gondolván: — Hogy fogják ezt kapdosni. Hogy fogják gyűjteni. Csalódott... A holmi ott hevert napokig az utcák porában. Alig nyúlt hozzá valaki. Azokhoz a kidobott apróságokhoz. Semmikhez. Hanem aztán . . . Mikor megest jöttek hozzá, már mint az öreghez szegért, ezért azért, holmi egyetmáshoz, hát jól az orruk alá dörzsölt. — Léhák, gondatlanok, élhetetlenek vagytok. Ott hever most is az utszélen, a mit kértek. De nektek nem kell. Pedig tudjátok meg, igy vagytok a szerencsétekkel is. Az sem repül sült galambként a szátokba. Lassan kell azt összegyűjteni. De ti napról-napra engeditek, hogy elröppenjen. Azért vagytok tehetetlen, szegény emberek. Mester. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság közgyűlése. Legnagyobb hazai biztositó intézetünk, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság e hó 16-án tartotta Gróf Csekonics Endre v. b. t. tanácsos elnöklete alatt ezidei közgyűlését, melyen a főúri világ és a pénzügyi kiválóságok nagy számmal vettek részt. Elnök a közgyűlés határozat- képességének megállapítása után meleg részvéttel emlékezik meg gróf Zichy Nándor és Szende Károly igazgatósági tagok elhunytáról és érdemeiket ezen közgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. Az igazgatóság jelentését ormodi Ormódy Vilmos főrend, vezérigazgató terjesztette elő, mely szerint annak dacára, hogy' a lefolyt év üzleti eredményét a nagymérvű tűzkárok igen erősen befolyásolták, mégis a társaság ötvennégy éves fennállásának tartalma alatt a legjobb évi eredményt mutatta. Az évi mérleg 5.267.8882 korona 88 fillér tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság indítványozza, hogy a jutalékok levonása és különféle tartalékalapok dotálása után 3.200.000 kor. osztalékul fizettessék ki, részvényenként 800 korona, mely összeg a részvényeseknek julius elseje helyett márc. hó 18-től kezdve fizettetik ki, a társaság főpénztáránál. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette, az igazgatóság indítványait elfogadta és a felment- vényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak, megadta és Bókay János részvényes indítványára az elnöknek, ormódi Ormódy Vilmos vezér- igazgatónak, a kormányzótanácsnak, a választmánynak, a felügyelő-bizottság és a tisztikarnak jegyző- könyvi köszönetét szavazott az elért fényes eredményért. Jóváhagyta tovább a közgyűlés az igazgatóság és a választmány közös elhatározásából kifolyólag a közhasznú és jótékonysági intézetek számára megszavazott adakozásokat, melyek az eddigi adakozásokat jóval felülmúlják. A választmányba dr. Gaál Jenőt, gróf Széchenyi Pált, gróf Wenckheim Dénest és gróf Zichy Aladárt választották meg. A társaság igazgatósága Hajduska Albert vezértitkárt aligazgatóvá nevezte ki. A világ legnagyobb templomai. Legnagyobb befogadóképessége a föld összes templomai között a római Szent Péter templomnak van. 54,000 hivő találhat benne helyet. Utána a milánói katedrális következik, melyben 37,000 - ember számára van hely. A kölni dóm 30,000 a londoni Szent Pál templom és a bolognai székesegyház 25,000 embert fogad be. A törökök legnagyobb temploma a konstantinápolyi Aja Sophia 23,000 ember számára épült. A lateráni Szent János temploma ugyanannyi embert fogad be. A bécsi Szent István templom és a pizzái dóm 12,000 embert képes befogadni, mig a velencei Szent Márkus templomba csak 7000 ember fér.
