Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-31 / 13. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELO tudni fogjátok, hogy ez a nép soha úgy, soha jobban, mint ma átölelve tartja Krisztust. Mert neki nincs igazsága, nincs jövendője, nincs jelene csak Krisztussal. Fővárosi nők — a kath. sajtóért, tisztességes újságokért. Azon szomorú rombolással szemben, mit a szennyes, üzleteket kövéritő sajtó ma a családokban, a közéletben szinte hihetetlen merészséggel végbe visz — a fővárosi kath. nők is sorompóba állottak. A kath. Sajtóegyesület fővárosi hölgybizottságának védő és terjesztő akciója, munkássága nagyjelentőségű és tiszteletre méltó. És példát adó abban, hogy itt e téren ezt a munkásságot, ezt a védő szerepet nem csak a kath. nőknek kell kézbe venni, gondos munkába fogni, hanem minden nőnek, a kiben van még érzés, tisztelet, lélek az iránt, a mi illik és nem illik, a mi különösen a nő, a család, az ifjúság előtt kell hogy szent és tiszta legyen. A mai sajtó egyrésze különösen a női tisztességre, a női becsületre, szeméremre és magasztos hivatásának betöltésére utazik. Ezt a nagy, tiszteletre méltó hivatást szennyezi, hurcolja piszokba, a piacra, a színpadra, a könyvvásárra. Itt az ideje tehát, hogy a nőket maguk a nők védelmezzék meg s azok állják útját a szenyiratoknak és újságoknak családokban és közéletben egyaránt. Szövetkezeti becsület. A szövetkezeti becsület első és fő követelménye az, hogy minden szövetkezeti tag, de első sorban minden szövetkezeti vezető teljesítse azokat a kötelességeit, amelyeket az alapszabály és az ügyviteli szabály ir elő. A szövetkezeti becsület kívánja azt is, hogy a szövetkezet igazgatói ne várjanak nagyobb előnyt a szövetkezettől, mint amilyen előnyökben részesülhet bármelyik tag. A szövetkezeti vezetőket a tagok bizalma és becsülése ültette a tisztségükbe, ezzel tehát visszaélni nem szabad. A szövetkezet vezetői tisztségüket ne az önön javukra aknázzák ki, hanem töltsék be azt úgy, hogy abból minden egyes tagnak gyarapodjék az anyagi és erkölcsi jóvolta. Ragaszkodni kell tehát szigorúan az alapszabályok minden egyes rendelkezéséhez s minden vezetőnek éber figyelemmel kell őrt állania, hogy az alapszabályokat első sorban maguk a vezetők, másodsorban pedig minden egyes tag a legszigorúbban betartsa. A szövetkezeti becsület kívánja meg azt is, hogy a tagok hitelbe ne vásároljanak. A vezetők semmiesetre se tűrjék el tehát a hitelezést s legfeljebb harminc napra adjon a szövetkezet hitelképes egyéneknek és kikerülhetetlen esetekben hitelbe. A szövetkezeti becsület azonban okvetlenül megkívánja, hogy a szövetkezet vezetői közül senki se vegyen igénybe hitelt, mert ha a vezetők mennek elől rossz ?példával, akkor ez könnyen rosszra csábíthatja a többi tagokat is. A szövetkezeti becsület követeli meg, hogy minden szövetkezeti vezető úgy vigyázzon a gondjaira bízott szövetkezetre, mint a tulajdon édes gyermekére. A gondos szülőnek a szeme mindig ott van a gyermekén s az a gyermek, akire a szülői szerető gonddal vigyáznak, nem is fogja a kezét- lábát törni, nem fog vízbe fűlni. Azért van egy-egy szövetkezetnek több vezetője, hogy egymás között felosszák a munkát s ebből a munkából kiki azt a részt vállalja magára, amelyik hajlamainak legjobban megfelel. A szövetkezeti becsület kívánta meg azt is, hogy a szövetkezet vezetői sohase rettenjenek visz- sza a szövetkezet érdekeiért síkra szállni. Ezer és ezer ellensége van még ma is a szövetkezeti ügynek. Zaklatják a hatóságok, áskálódnak ellene a szatócsok, pedig a szövetkezetek az igaz ügyért munkálkodnak, az érdekükben tehát bátran felemelheti szavát minden becsületes ember. A szövetkezeti becsület kívánja meg azt is, hogy úgy a vezetők, mint a tagok ápolják egymás között az összetartást. A szövetkezetek e közös munka szeretetét honosították meg a falvakban, a szövetkezetek a közérdek előmozdításán fáradoznak, a közös munka úgy lesz hatékonyabb, ha minél nagyobb bennünk az összetartás, a közös érdekeket is csak úgy ápolhatjuk sikeresen, ha megvan bennünk a szeretet, az összetartás. A szövetkezeti becsület megköveteli végül a központ intézkedéseinek tiszteletben tartását. A család minden egyes tagja köteles magát alávetni a közös érdekeket szolgáló intézkedéseknek. Csak ott lehet boldogulásról, ott lehet előmenetelről szó, ahol a család egyes tagjai nem a saját önző érdeküket tartják szem előtt, hanem a közös érdekeket s épen ezért, ha talán ideig-óráig kellemetlen is a családfőnek valamely rendelkezése, alá kell annak magát vetni minden egyes családtagnak, mert hiszen nem egyeseknek, hanem az egésznek a boldogulásáról van mindig szó s közös erővel, egyetértéssel mindig közelebb jutunk a végcélhoz, mintha utaink szerte ágaznak, mintha mindenki a saját esze után megy. G. Sz. A honvédség fejlesztése. — A honvédséget még ebben az esztendőben újjászervezik. A honvéd kerületek a hadtestterületekkel, a honvéd hadkiegészítők pedig a hadseregével lesznek azonosak. Ezek az intézkedések megkövetelik, hogy egy kerületi parancsnokság megszűnjék és az eddigi 28 kerület helyett 74 honvédkiegészitő kerületi parancsnokságot állítsanak fel; 4 gyalogezredet állítanak újra fel és az összes 32 ezred mindegyike három zászlóaljat alakit. Ennek az uj beosztásnak megfelelően, a gyalogság 8 gyaloghadosztályt, egyenként 2 gyalogdandárral fog felölelni. A gyalogezredek két gépfegyverosztályt kapnak. — A kivonuló század állománya a pótkeret zászlóalj tökéletesítése folytán és a 28 emberből álló munkáscsoportnak ezredenkénti szervezése által nyer megerősítést. A belső szolgálat számára 869 rangnélküli havidíjas állást szerveznek, amelyekből 148-at altiszt tölt be. A továbbszolgáló altisztek száma 3324 lesz. A lovasságnál 2 lovashadosztályt állítanak fel. A már régen tervezett honvédtüzérség felállítását ez év októberében 4—4 ütegből álló két tüzérezreddel kezdik meg. A honvédség e szaporítása alkalmából azok a városok, amelyekben még nincs katonaság, most tegyenek lépéseket, hogy honvédséget kapjanak.
