Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-31 / 13. szám
XV. évfolyam. Szatmár, 1912 március 31. 13-ik szám. k&elöb Sísmesztú és, kiadótelaíimös : BOOM f Ál’All 4 korona. 2 1 Egész évre . Fél évre . . Negyed évre áré legjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMAR, Arany János-utca 17. szám. Virág* vasárs&ap. (M—r ) Virág, zöldélő lorübok, hozsánnák, örvendő, kitörő hangok: a népszerűségnek, az eszmék diadalának, a győzelemnek jelvényei. A világ Megváltója is, isteni nagy lelkében hozva-hordozva az emberiséget íelráző eszméit, tanításait: virágok zápora, zöldelő lombok meghajtása és népszerűségének színes, hangos jelei közt vonul be hazájának középpontjába. A szivébe. Ki gondolta volna, ki hinné ő rajta kívül, hogy ez a nagy ünnepi zaj, ez a trium- fus, ez a hatalmasan megnyilvánuló lelkesedés rövid idő múlva kálváriává fog változni. Hogy virágfűzér helyett — töviskoronát adnak fejére. Hozsanna helyett a halált, a keresztre feszilést ordítja feléje az a tömeg. Élet helyett halálát követeli. De még milyen halálát. ... És úgy következett. A diadalmenet után gyászos kálváriának útja. Trónoló szék helyett — véres keresztfa, keresztre feszités. Megváltónk ez életképében, történetében él, hal és újra feltámad az Igazság. A kereszténység. Az egyház. A földön élő Megváltó, a kereszténység, a tőle képviselt Világeszme, tan és életrendszer az idők folyamában élt és él diadalokat. Az emberiség vezetője lön. Dajkálásában, a nemzetek fentartásában, oltalmazásában őt is, az ő útját is sokszor virágokkal hintik be. Hozsánnának hangjaival kisérik, Magasztalják. Átkarolják. Lábainál örömkönyeket sirnak. De aztán éppen úgy jött az Igazságnak kálváriás útja. Jön a keresztrefeszitésnek, az elpusztításnak őrjöngő gondolata és követelése. És miként a Megváltó nyugodtan, homlokán az isteni lönségnek és égi sugárnak teljével haladt azon a nehéz utón, a kálvária lépcsőjén . . . úgy halad a vándorló száza- : j, dóknak, az őrjöngő eszméknek, a hullámzó világnézeteknek lépcsőjén a kereszténység, a megszentelt és kikristályozott világfelfogás., az állandó, a tüneményes csillaga a népeknek és nemzeteknek: az Igazság is. Feltámad mint Krisztus! Összetöri a bilincseket, elhengergeti az ellenségnek nagy köveit és kiszáll szenvedésének koporsójából, éppen, mint Krisztus A halált élet követi. A megaláztatást — dicsőség. Az elnyomatást a népek és nemzetek epedő, felzokogó kiengesztelése. Nem féltem az Igazságot, Nem féltem a keresztény Világnézet győzedelmes útjait. Még ott sem féltem, hol lálszólag . . ellankadt. Az ellenségnek billincseiben van. A nép lelkében hordozza ezt az igazságot. A nép keresztény akar és tud lenni. Ez a magyar nép. A népet meg lehet csalni. A nép csalódik is. De annak a népnek leikébe van vésve az érzék, a vágy, a törekvés, a megértés — a keresztény igazságok iránt. Ez a nép feltámad Krisztusban! Ez a magyar nép. És mikor ti, ennek az Igazságnak ellenségei azt hiszitek . .. hogy ez a nép eltávozott a kereszténységnek forrásaitól, elszakadt Krisztustól .. . lássátok és tudjátok, látni és
