Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-10 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO 7 — Egy közhasznú takarékpénztár. Fáynak és a takarékpénztári eszme többi régi apostolának az volt a törekvése, hogy a takarékpénztárak a takarékosság előmozdításával a közjólétet emeljék. Mióta az első takarék- pénztárak, a brassói és a Pesti Hazai megalakultak, sok viz folyt le a Dunán. A takarékpénztárak sem a közjólélet tekintik cél gyanánt, hanem nyerészkednek, amennyire csak lehet. Annál nagyobb elismeréssel kell szólni egy ritka kivételről, a Marosvásárhelyi Köszhasznu Takarékpénztárról, amely számokkal is kifejezi, hogy csakugyan a közjólétet szolgálja. A derék intézetnek, mely 15 ezer korona tiszta nyereségből 3527 koronát fordít az idén is közjóléti célokra, szóval majdnem ugyanannyit, mint amennyit részvényesei közt oszt ki, Tólhfalusi József református lelkész az ügyvezető igazgatója. Őt illeti az elismerés, hogy a takarékpénztár igazán altruista szellemben működik. — Dr. Várady püspök parcelláz. Győrből Írják: Dr. Várady L. Árpád győri megyés püspök értesítette Fertőrákos község elöljáróságát, hogy hajlandó ottani uradalmának egy részét a községi gazdáknak kisebb parcellákban bérbe adni. Az értesítés érthető nagy örömet keltett a lakosságban és ez intézkedés hirdeti dr. Várady püspök nemes szociális gondolkodását. — Szerkesztőnk Beregszászon. Lapunk szerkesztője március 10-én vasárnap, mint a szatmári E. M. Irodalmi-Kör kiküldötte Beregszászban szabad-előadást fog tartani. Előadásának tárgya : »A kereszténység és a nőkérdés.« — Dohányzacskót ajándékozott a királynak. Jászberényből Írják: Szívós Péter Jánosné, egy szegény jászberényi asszony a királyt egy emlékként őrzött dohányzacskóval ajándékozta meg a múltkoriban és az ajándékhoz csatolt levelében, tekintettel nagy családjára és szegénységére, némi segélyezésért esedezett. A jelek arra mutatnak, hogy a király méltányolni fogja az ajándékozó szegény napszámosasszony sorsát, mert a minap a bécsi kabinetirodától leirat érkezett a kérőlevél mellékelésével a város polgármesteréhez, melyben Szívós Jánosné vagyoni viszonyairól és érdemességéről kérnek hatósági értesítést. — Kegyelmes és méltóságos községi bírák. Wald ausztriai községben a legutóbbi községi választásokon gróf Haugwitz Károly valóságos belső titkos tanácsos, nagy- birtokost választották meg községi bírónak. A gróf már régebben viseli a bírói tisztséget, de csak most nem rég lett kegyelmes ur. Az érdekes esettel kapcsolatban megemlítjük, hogy nálunk Magyarországon is van néhány magas társadalmi állásban levő községi biró. így például Vasvö- rösvárott gróf Erdődy Tamás, a kit múlt hónapban választottak meg s a legújabb méltóságos biró ur egy nyugalmazott ezredes, Pusztaszentlőrinc bírája. Szepeshely községe pedig már ősidők óta kanonokot választ birájának. — Agglegényadó egy magyar faluban. Nagyperkáta község képviselőtestületének a minap tartott ülésén Vass Mihály jómódú gazdálkodó fölszólalt s hosszabb beszéd keretében azt az indítványt telte, hogy a község adóztassa meg az ottlakó agglegényeket. Nagyperkátát. mint a gyermekek faluját ismerik vármegyeszerte. Több mint kétszáz gyermek van oda kihelyezve az állami gyermek- menedékhelyről. Ennek a hatása alatt tette hozzá Vass Mihály az indítványt s hozzáfűzte, hogy az agglegényadóból befolyt összeget fordítsák a gyermekek nevelésére. A községi képviselőtestület, egy agglegény kivételével nagy lelkesedéssel elfogadta az indítványt, mely jóváhagyás végett a legközelebbi vármegyei közgyűlés elé kerül. — Miért nem boldogul a munkás. Szegedről jelentik : A szegedi kávéházakban napirenden vannak a különféle hazárdjátékok. A rendőrség olykor razziát tart a hazárdjátékosokra, mely vállalkozása rendszerint meglepő eredménynyel járt. A közel-mult napokban a város legforgalmasabb helyén, a Gizella-téren levő Balaton-kávéházban lepleztek le polgári ruhás rendőrök egy huszonegyes kompániát. Csupa szegény munkásember ülte körül a zöld asztalt és a mikor fényes nappal, déli 12 órakor a rendőrök lefoglalták a bankot, hálálkodva ismerték be, hogy már két napja egyfolytában játszanak és örülnek, hogy végre ebben megakadályozták őket. A lüdögyuladásról. Télen nagyobb óvatossággal vigyáz minden ember az egészségére. A tüdőgyula- dás is azok közé a betegségek közé tartozik, amelyben télen és tavasz elején több ember betegszik meg, mint nyáron és ősszel. Bár minden ember megbetegedhetik tüdőgyuladásban, az orvosok azt tapasztalták, hogy férfiak és fiuk gyakrabban esnek bele, mint asszonyok és leányok. A tüdőgyuladás ismertetőjelei rendszerint hirtelen szoktak mutatkozni. A beteget eleinte kirázza a hideg, azután meg forróság fut rajta végig; elkezd szárazon és izgatottan köhögni, lélegzetvételkor az orrlyukai kitágulnak és az oldala tájékán szúrást érez. A forró láztól a tüdőgyuladásos beteg ajka ki- cserepedik és valahányszor köhögnie kell, mindany- nyiszor nagy fájdalmat érez. A tildőgyuladásba szenvedő beteg nem törődik semmivel, nem érdeklődik semmi iránt, nem kíván enni, mert nincs étvágya. Az ötödik vagy hetedik, ritkább a kilencedik, tizen- egygyedik esetleg a tizenharmadik napon változik a beteg állapota súlyosra. Kimerült lesz, hideg verejték gyöngyözik a homlokán és elgyöngül. Ha a beteg elalszik, a gyógyulás jele az, hogy föl ébredéskor elég jól érzi magát és nincs láza. A tüdőgyuladás különösen akkor válik veszedelmessé, ha szivgyöngeség jár vele. Ez különösen a sokat ivó embereknél szokott gyakrabban előfordulni. Ezenkívül a pálinkaivók, ha tüdőgyuladásba esnek, mindjárt a betegségnek elsőnapjaiban félrebeszélnek, fölriadnak és hol egeret meg patkányt, hol meg fekete bogarat látnak képzeletükben és állapotuk sokkal súlyosabb,mint azoké, akik szeszes italokat nem ittak. A tüdőgyuladástól a rendes életmóddal és a gondos óvatossággal védhetjük meg magunkat. Téli időben és hideg szellős napokon vigyázzunk arra, hogy a ruházatunk mindig az időjárásnak megfelelő legyen. Fölhevült állapotban izzadó testtel ne igyunk túlságosan hideg vizet, se sört, bort vagy pálinkát. Nyirkos hidegben mellünkéi, nyakunkat, amelyen keresztül ez a betegség legjobban hozzánk férkőzik, tartsuk mindig jó melegen. * Csuklás ellen. A csuklás legtöbször hüléstől, tul- hideg táplálék élvezetétől vagy nedves helyen való fekvéstől ered. Ilyenkor legjobb cukrot bevenni s valami forrót inni. Erős csuklás esetében jéglabdacsokat lehet bevenni és hideg borogatást alkalmazni a gyomorra. Egész bizonyosan nem tudja. — Te Marci — kérdi a vendég ur a bérestől — hány éves ez az ökör 7 — Egész bizonyosan nem tudom — felelt Marci, de annyit tudok, hogy apám lehetne. * Felvilágosítás. Egy ur megszólítja a szőlőpásztort: — Mire való ez a kunyhó itt hé — a szólővégében ? — Hát kérem alássan, én alszom itt, mikor a szőlőt őrzöm. Egészség-ügy.
