Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-10 / 10. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELÖ A Budapesti Híradó részletesen leírván az utazás lefolyását, így fejezi be cikkelyét: A pálya, az ausztriai pályákhoz képest rendkívüli munkákat nem mutathat, mert nagy töltések éppen nincsenek ezen a vonalon, a bevágások pedig, jóllehet ezek már kissé nevezetesebbek, mint a töltések, csak könnyen munkálható földdel ásattak, kanyarulatot is csak egyet és pedig igen mérsékeltet vettünk észre, tehát az utazás kellemeire és biztosságára nézve alig lehet kényelmesebb vasutat kívánni; a külső csínnak is oly mértékban van megfelelve mindenkor, hogy e tekintetben Pest város sem maradt az általános csinosságon alul, és igy ámbár e vasúthoz még csak a kapunyitást üdvözöljük, melyen át a nyugat művelsége felé indulunk, ezen ünnepséget mindenesetre oly ünnepnek véljük tekinthetni, melynek emlékét e lapokban letenni annyival inkább szükséges, mennyivel kétes vala kevéssel ezelőtt egész Európa előtt, van-e ebbeli merényleti kísérletünkben egy jóbeli fejleménynek csiráj aj? ___________________________________ — A Magyar Nemzeti Zarándoklat Lour- deaba. A zarándoklat iránt oly mértékben mutatkozik érdeklődés, hogy nem egy, hanem két különvonatra is van kilátás. Lourdesból vett értesítés szerint a X, státió szobrászi része elkészült és a felállítás a jövő hó elején történik meg. A felszentelés ünnepségén több francia zarándoklat vesz részt úgy, hogy nemcsak a magyarok, hanem idegen nemzetbeliek tömege is hozzájárul az ünnep fényéhez. Az énekkar naponta gyakorolja P. Felicián főhercegi udvari pap karnagy v'ézetése alatt a szebbnél-szebb magyar és latin énekeket, a melylyel a franciákat és olaszokat akarja meglepni a rendezőség. Főtiszt. Gaibl Sándor apátkanonok ur (Pozsony, Káptalan-u. 3.) alig győzi felelettel a számos érdeklődőt és kéri a hozzá fordulókat, hogy elégedjenek meg a programmal — miben minden benne van — és ne kívánjanak külön Írásbeli értesítéseket is, hogy munkáját győzhesse. — Mikor a férj léghajózni jár. Sárvárról Írják, hogy hétfőn délután 3 óra tájban egy kis szürke galamb repült be a cukorgyár udvarán, az egyik ház nyitva hagyott ablakán. A póstagalamb lábára bádogsodrony volt erősítve, ezzel a német nyelvű felírással: »Bécs, 4056.« Azonkívül egy cédulán ezek a sorok : »Cs. és kir. katonai léghajózási osztály, Fischamend. Galambposta 2. szám.« A léghajó neve elmosódott a cédulán, a melyre még ez volt Írva : »1500 méternyire a föld felett, délelőtt 11 óra 50 perckor. Küldje ezt a táviratot nőmnek.« A lezárt cédulát felnyitották és azon német gyorsírással a következő üzenetet olvasták a gyár tisztviselői: »Az ut még soká tart. Még 10 zsák ballasztunk van a magasságban. Nemsokára otthon leszek. Csókollak, kedves feleségem. Férjed.« A cukorgyár udvarias tisztviselői a táviratot nyomban Bécsbe küldték, hogy megvigasztalják a szerelmes lég- hajóstiszt feleségét, a szerelmi póstát hozó galambot pedig kalitkába zárva eljuttatták Fischamendbe, a léghajós osztályra. Fura eset. András bácsi, fuvaros gazda, jól betörölközött az utszéli csárdában és elaludt. Ezalatt ellopták a két gebét. Mikor aztán álmából felébredt és látta a valóságot, igy kiáltott fel mámorában: — Euné! Én vagyok-e én ? Ha én vagyok: akkor ellopták a »Kökényt«, meg a »Rózsit«, ha pedig nem én vagyok: akkor találtam az országúton egy rossz szekeret, meg két hámot! ■ ■ mi VJSA3? iá agg) ejjj sara Szemle. Nincsen béke. — A világ: legnagyobb sztrájkja. — Az olasz-török háború. Izgalmas és aggasztó jelenségek folynak a mi politikai életünkben, az országgyűlésen egyaránt. A várva-várt béke helyeit sajnálatos viharok zugnak az országgyűlésen melyek úgyszólván megdöbbentik a haza polgárait. Ez a valóság, melyről be kell számolnia, mint nemzeti jelenségről annak az újságnak is, melynek a politika nem kenyere. A katonai ügyben nagy aggályok merülnek fel magas katonai körökben az országgyűlés ily irányú határozatával szemben, mely határozatokhoz a miniszterelnök is hozzájárult. Most tehát az a kérdés, a válság azért oly súlyos, hogy mennyiben sikerül ezt az aggályt eloszlatni és a katonai kérdésben megállapodásra és egyetértésre jutni. Eunek a lázas kérdésnek elintézése a hét végére várható. A Házban pedig felfordulás van, a munka szünetel és ki tudja mit rejt csak a legközelebbi jövendő is. * A világ legnaggobb »sztrájk-«ja, a nagy angol sztrájk is nehéz fellegeket hajt a látóhatárra. Az angol bányamunkások tudvalevőleg óriási bérhábo- ruba keveredtek, a mely bérháboruban most már egy millió háromszázezer ember vesz részt. A szénbányászok bérháboruja veszedelemmel fenyegeti a vasúti és más ezer és ezer üzemnek fentartását és ezzel megzavarja nem csak a kereskedelmi, de az egész társadalom békés, munkás életét. Az iparágakban százezer munkás vesztette el kenyerét. S ha sikerül is valamelyes béremelést kierőszakolni, ezt a sikert rengeteg munkás könnye és kenyere fogja megérezni A munkás-családokban imádkoznak a harc szerencsés kimeneteléért és csöndes lefolyásáért. Az angol miniszterelnök egy hatalmas küldöttség előtt kijelentette, hogy a kormány mindent elkövet. melyszerint rendezhesse a bérminiumot az összes angol munkásokra nézve. * Az olasz-török háború sem nyújt reményt a békekötésre. Sem az olasz, sem a török komolyan nem mutat hajlandóságot a békés kiegyezésre. Pedig mind a kettőnek oka van reá. A talián nagyon is érzi, hogy a tripoliszi háborúval oly merész vállalkozásba ugrott, honnann sebek és veszteségek nélkül alig fog kimenekülni. Ép bőrrel semmi esetre sem. A török meg éppen. Azért csak makacskodnak. Olaszország most sorra veszi az európai török kikötőket. De Török ország is résen van. Erősen készülődik, hogy meglepetés ne érje. A nagy hatalmak most már nem is sürgetik a békét, mert látjuk, hogy Törökország semmi hajlandóságot nem mutat erre. * — Az egri érsek segéd-püspökét, Szmrecsányi Lajos felszentelt püspököt a pápa jóváhagyásával király ö felsége az érsek koadjatorává nevezte ki. — Ez annyit teszen, hogy — bár az agg érsek még mindig fiatal lélekkel és csudás elevenséggel ül az egri érseki székben — de halála esetén minden ujjabb kinevezés nélkül Szmrecsányi püspök leszen utódja. A segéd-püspök nagy műveltségű, tevékeny, Isten szive szerint való főpap, a ki Samassa érseknek ma is jobb keze és legméltőbb utóda leszen. A segéd-püspök ur a mi kis lapunknak másfél évtized óta nemcsak olvasója, de igazán jótevője is. Működésünket nem csak figyelemmel kiséri, de rajta van, hogy lapunk jobb magyar család tüzhetyére eljuthasson.
