Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-03 / 9. szám
MAGYAR FÓLDMIVELŐ D A csóka hasznos állat a gazdaságban. A csókát általánosságban mint a mezőgazdaságra kártékony állatot ismerik. — Haszonhajlása azonban a rovarok, de különösen a cserebogár pajorjainak irtása révén, kártételét meghaladja. A cukorrépa vetésében oly nagymennyiségben lépett fel a pajor, hogy a vetések egy részét teljes elpusztítással fenyegette. Csakhamar megjött azonban a csóka és kisebb-nagyobb csoportokban megszállta a pajorlepte részeket. Két-három csőrvágás a beteg répa tövéhez és a csóka begyébe kerül a gyökérrágó pajor, mely további útjában sok répatövet kipusztitott volna. Megfigyelések szerint a csókák a pajor 80—90 százalékát elpusztították és tényleg, a répavetések mind kiheverték a pajorokozta kárt. Dolguk végezte után a mezőgazdaság e hasznos vándormunkásai szépen tovább vándoroltak. Jó gazda csak az lehet, aki maga is dolgozik. Az Isten szeme nem alszik. A lúdtojások kelesztése. A ludtojásokat mesterségesen nem igen kelesztjük ki, csakis természetes utón. Az olyan keltőgépek, melybe ludtojásokat lehet elhelyezni, nagyobbnak vagyis legalább keltő- űrjének kellene még egyszer olyan magasnak lenni, mint annak, melyet tyuk- és kacsatojások keltésére használunk. Ilyen gépeket a gyakorlatban látni nem igen lehet. Kacsa és ludtojásokat egy és ugyanazon gépben is lehetne ke.eszteni, mig lúd- és tyúktojásokat együtt keleszteni lehetetlen. Mert a lúdtojások több víztartalmat párolognak ki, mint a tyúktojások és ezeket tovább tartó ideig kellene szellőztetni. A tyúktojásokat a keltés 19-ik napjáig mindennap meg kell forgatni, mig a ludtojásokat a 24-ik napig kell forgatni A ludtojásokat legjobb hidakkal, kacsákkal és pulykákkal keltetni.Ha a pulykát keltésre erőszakoljuk, minden időben használható kotlónak. * A fiatal libákat többféle módon lehet jó eredménnyel etetni. Igen jól bevált a következő eljárás, A fiatal libáknak az első két napon nincsen szükségük eledelre, csakis sok melegre. Első eledelül áztatott fehér kenyeret, melyből a vizet jól kinyomtuk, adunk és ehhez egy kevés finomra aprított keményre főtt tojást keverünk. A negyedik naptól ezen eledelhez finomra vágott csalánt vagy oroszlánfogat adhatunk. Az állatok előtt lapos edényben mindig legyen állott (nem hideg) viz. Öt-hat nap múlva meleg napos időben a kis libák a mezőre hajtatnak és itt szorgalmasan csipkedik a fiatal fűvet. Ezen eledel a legtermészetesebb és legjobban megfelel. Ezen időtől fogva nem kell nekik több lojást adni. Az első három héten a kis libákat nagyon meg kell óvni a hideg, nedvesség és a forró napsugarak elől. Később a szabad levegőn legjobban fejlődnek és ekkor csak délben és este kell őket etetni. Zúzott, főtt burgonyát, forrázott buzakorpát és árpa, vagy zabdarát jól elkeverve kapnak ilyenkor, később este is szemestakarmány adható. ii mi njsAd? m m eaa üSNt sara Szemle. Béke, — Elpusztult község. Végre valahára, hosszú tétovázás — röpdesés után bejutott a béke galambja a magyar törvényhozás termébe: a parlamentbe is. Az az csak az történt, hogy a Kossulh-párt, tehát az ellenzéknek egyik hatalmasabb fele megnyugszik a kormány kijelentéseiben, a véderőt illetőleg és igy eláll az obstrukciótól, a törvényhozás munkájának meg- akasztásától. Ezt az örvendetes eseményt Apponyi Albert gróf fényes, szinte kábító, de minden bizonnyal történeti jelentőségű beszéd kíséretében jelentette be a hét elején és az országház nyílt ülésén. A beszéd óriási hatást tett, nagy örömöt okozott. Szinte fellélegzett az országgyűlés. Az ellenzéknek, a Justh-pártnak most tehát elszigetelten, magára maradva kell határozni: folytassa, felvegye-e a harcot, az agyonbeszélő kerékkötőt egymaga vagy mit tegyen. A jelek odamutatnak és a fővárosi újságok arról híreinek, hogy a Justh-párt elkeseredetten harcol tovább és hiszi, hogy egymaga fogja megakadályozni a törvényhozás munkáját. A hir valóra vált. így lesz-e, jó lesz e igy? vagy egyáltalán mit kelljen ítélni erről — az a politikusok dolga. Mi csak mint az idők és események tanúi, krónikásai társadalmi, a lelkek megfigyeléséből vont ítélettel mondjuk, hogy a magyar nemzeti társadalom kebelében, a közvélemény egészében általános az óhaj a béke után és igy országos az öröm, hogy a parlament már úgy, ahogy mégis az egymást megértéséhez jutott. A mit Apponyi Albert beszédében mondott: — Erőszakos eszközökkel lehet pillanatnyi eredményeket elérni, a gyümölcsöt éretlenül leszakítani. De e gyümölcsökön rajta van az erőszakos siker átka. Majd: — Az Isten szent szerelmére, gondoljunk hazánkra és teljesítsük eszméink iránt kötelességünket úgy, hogy a hazának vele ne ártsunk. Körülbelül a nemzet nagy többségének a felfogása, a hangulata ez. Ezt csupán mint társadalmi jelenséget konstatálni jogunk van. * Az árvíz elmúlt, legalább nagyrészt és egyelőre, de a pusztulás, a rombolás képei csak most mere- deznek az ország elé. Különösen a szatmármegyei Panyola község romjai hirdetik ezt. Elpusztult 147 lakóház. Tehát csaknem az egész község, mert a többi 89 lakóház és 72 melléképület is összerongálódott. Elpusztult igen sok állat, sertés, szárnyas. A kárt csaknem 400 ezer koronára becsülik. A nép felsegitésének munkája megindult. — Egy alispán emberséges javaslata. Nagybecskerekről Írják: Jankó Ágoston, Torontál vármegye alispánja, a szegényügy rendezésére vonatkozó szabályrendeletet terjesztett a megyei közgyűlés elé, amely ezt a szociális és társadalmi intézményt nagy tetszéssel magáévá tette. A szabályrendelet kimondatni kívánja, hogy a vármegyében illetőséggel biró elhagyott, munkaképtelen aggok és szegények állandó gondozásáról, valamint esetleges rossz termés vagy egyéb elemi csapások által időnként Ínségbe jutott emberek ideiglenes ellátásáról a vármegye közönsége a szociális fejlődésnek és a humanizmus követelményeinek megfelelő módon gondoskodni óhajt, amiért Háziasszony.
