Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-03 / 9. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ezen célnak megfelelő állandó és átmeneti intézmények létesítését rendeli el. Állandó jellegű intézmények volnának a menházak és a menházban el nem helyezhető szegények rendszeres segélyezése, az időnként fölmerülő Ínség enyhítésére a népkonyhák, melegedő és inségmunkák szolgálnának. Az alispán szabályrendelete elrendeli, hogy minden 6000-nél több lakosú községben menház létesítendő. Minden városnak és községnek szükség esetén népkonyhákat kell felállítani, melegedőket télen létesíteni, városokban és nagyobb községekben pedig télen kőzmühelyeket felállítani. Minden községnek gondoskodnia kell arról is, hogy a téli időre minden községben legyen olyan közmunka, amelyet Ínségesekkel lehet végeztetni. Minden város és község köteles szegényalapot létesíteni és annak javára évenként 1 százalékos pótadót kivetni. — A király ő felsége egészségi állapotáról újabban ismét kacsák röpkédnek az újságok szerkesztéségében. A király pedig egészséges, jól érzi magát és lelki- ismeretesen viszi óriási gondokkal járó uralkodói kötelességét. — Szerkesztőnk Nagymajtényban. A nagy- majtényiak (Szatmár vm) szerkesztőnket a mai napra (márc 3-án, szabad-előadás tartására kérték fel. Az előadás tárgya : »A sajtó, (könyvek, újságok) — és a nép.« Az előadást a nagy és virágzó község élénk érdeklődéssel kiséri. — Mégis csak szükséges a vallás. A japán iskolákban eddig nem tanították a vallástant, hanem csak az erkölcstant. Tokanami, a belügyminiszter helyettese kijelentette, hogy az erkölcstan nem képes az emberek lelkében az erkölcsi eszméket elegendőképpen megerősíteni s ezért az állam és a társadalom békéjének fejlődésének biztosítására szükség van a vallástauitásra. Mit szólnak ehhez a vallás- tanitásnak ellenségei. Hivatalosan megállapittatott az erkölcstan tanításának elégtelensége. Tokanami a budha, a sintó pogány vallásból és a kereszténységből egy vallás csinálását javasolja s ezt mint japán államvallást szándékozik taníttatni. Ez már szerencsétlen gondolat tőle. Vagy el kell fogadnia a kereszténységet, vagy pedig ismét egy tökéletlen emberi alkotást kell a népre erőszakolnia, amelyről szintén ki fog derülni, hogy elégtelen és rossz. — Mi a foglalkozása ? A beregi (verhovinli) kazárt-zsidót kérdezték a törvényszéki tárgyaláson: — Mi a foglalkozása ? — Hamis tanú vagyok ... mondotta önfeledten. Hát ezen az adomán nevetünk, mosolygunk és aztán tovább nem gondolkodunk. Pedig komoly — igaz dolog ám ez, szives olvasóm. Valóság, hogy ott a hamis tanuzás életkereset, foglalkozás. íme ide szögezzük a következő esetet: — Munkácsról jelentik: Stern Jankel és Stern Ábrahám szolyvai lakosokat, akik nemrég különböző visszaélések miatt nyolc havi börtönt ültek, a beregszászi kir. törvényszék vizsgálóbirája ötven rendbeli uzsora, okirathami- sitás, hamis tanuzás és hamis tanuzásra való felbujtás miatt előzetes letartóztatásba helyezte. — Az aranyparaszt. Aradról jelentik: Báró Mikoss András a földbirtokos a minap eladta Temesrékás melletti 1300 holdas birtokát Nindermayer Ferenc eleki földbirtokosnak és sertéskereskedőnek, egymillió kétszázezer koronáért. Jellemző szorgalmas és szerény németjeinkre hogy a vevő, aki még mindig csizmában és kék mándliban jár, bár fiai tartalékos huszárhadnagyok, a magas vételárat egyszerre és készpénzben fizette ki az eladónak. — Öt ember a hullámsirban. Borzasztó tragédiáról tesz jelentést egy székesfehérvári tudósitás : A Duna túlsó partján levő Tas községben dolgoztak Kukucska Lajos, Gsepet András, Barna Mihály, Szabó János és Mihály rácalmási lakosok és szombat este heti keresményükkel egy rozzant csónakon hazafelé igyekeztek. Amidőn a megáradt Duna közepére értek, a csónak, mely nem bírta el az öt embert, fölborult és mind az öten a vízben lelték halálukat. A parton állók hallották a segitségkiáltást, de mire csónakba kaptak, a munkások már elmerültek. Négynek a holttestét már megtalálták, csak Szabó Mihály holttestét nem tudták kifogni. A katasztrófát, mint sokan állítják, az okozta, hogy a munkások a tasi korcsmában sokat ittak és részegen szállottak csónakba. — Letartóztatott uzsorás. A pacsai csendőrség (Szatmár vm) letartóztatta Friedmann Sámuel szatócsot, aki a faluban megszorult embereknek rendkívül magas kamatláb mellett adott kisebb kölcsönöket. Az uzsorást Lu,pp Lászlóné jelentette fel s elmondta, hogy harminc korona után két hónapra tizennégy korona kamatot szedett tőle. A feljelentéshez a faluból még többen jelentkeztek, igy Naguj Demeter is, aki azt állítja, hogy húsz koronáért, amelyet két hétre kért kölcsön, ötven koronát fizettetett vissza az uzsorás. — Rémes szerencsétlenség a zajló Dunán. Pancsováról jelentik: Rémes katasztrófa történt a zajló Dunán Pancsova és Zimony között a Bernabo-féle vándorcirkusztársulattal. A társulat Zimonyból Pancsovára tutajon akart áthurcolkodni. A társulat összes személyzetét, állatait és fölszereléseit három nagy, rozoga tutajra rakták és nekivágtak a Dunának, amelyen óriási jégtáblák úsztak. Egy nagyobb jégtorlódás éppen akkor indult meg. mikor a három tutaj nagy fáradsággal közelébe érkezett. Az első tutajt a fölszabadult hatalmas jégtáblák felborították, a rajta lévő emberek, állatok és fölszerelés vízbe estek. A vízbe esett emberek kétségbeesett segélykiáltásaira a másik tutajon lévő emberek társaik segítségére siettek, de az egyre sűrűbben rohanó jégtáblák ezt a két tutajt is felforditották. Rettenetes küzdelem fejlődött ki ekkor a jeges hullámokban. Az emberek a jégtáblákba tulajok szélébe kapaszkodva igyekeztek menekülni, az állatok kétségbeesetten próbálták kereceik falát kitörni, de nem sikerült. Három ember a jégtáblák alá került és odaveszett, a többi kétségbeesett küzdelem után a tutajokra kapaszkodva megmenekült. Az állatok azonban fölszereléssel együtt odavesztek. — Az olasz-török háború. Az olaszok, mint irtuk vakmerőén bombázni kezdették Beirut-ot. Ez az esemény nagy riadalmat okozott nem csak Konstantinnápoly- ban hanem a nagy hatalmak körében is. És bizony nem lehetetlen, hogy komoly következményei lesznek. Törökország nyomban kiutasította az olaszokat, a nagy hatalmak közül pedig hárman hadihajót küldöttek az ázsiai vizekre, hogy érdekeiken rést álljanak. Az olaszok tiltakoznak, hogy ők a nagy hatalmak érdekeit sértik. Ok a törököt akarják csak tönkre lenni és igy, a hol érik ott bombázzák, ott pusztítják. Alig hihető, hogy ebben a nagy hatalmak megnyugszanak. Mert köszönik szépen az ilyen hadakozást, mikor valaki törököt akar fogni, pusztítani, de mások pusztításával és kárával. Hát a kapkodó, merész taliánok igy készítik, csinálják a világháborút. Emberevők Ázsiában. Dacára annak, hogy Sven Hédin utazásai Tibetnek, az elzárkózott országnak sok titkát megfejtették, Ázsiának is van még olyan területe, mely még csak ezután vár felderítésre. Ez a terület Tibet délkeleti szöglete, melyből a Tsang pó folyam ered, hogy Himalayan áthatolva, Brahmaputra néven lépjen Észak-India síkjára. Azt, hogy a Tsang pó Brahmaputrával azonos, már régen kiderítették, az a völgy azonban, melyen át a Tsang pó- Brahmaputra a Himalayát átszeli, máig ismeretlen. Ezt annál inkább sajnálni lehet, mert a völgy rendkívül gazdag lehet érdekességekben. A Tsang pónak rövid kétszáz kilométeres utján nem kevesebb, mint háromezer méteres esése van, amiből következik, hogy ezen a vidéken óriási vízeséseknek kell lenni. A tibetiek »fekete vadakénak nevezik a rejtélyes vidék lakóit s azt mondják róluk, hogy emberevők, kik nemcsak a hadifoglyaikat szokták fölfalni, hanem menyegzők alkalmával is emberhús-lakomákat rendeznek, amelyeken vagy a meghívott vendégek egyike, vagy a menyasszony édesanyja kerül »az asztalra«. A néma nyelve többet ér, mint — a hazugé. Jó az Isten, jobb, mint az emberek gondolják.
