Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-03 / 9. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ 3 ■ a vasabnap. ba Mikor leszünk boldogak ? Okos kis leányka, kedves, mint a tavasznak első hasadása, rámereszti édes anyjára kék szemeit, aztán ezüst csengésű hangján kérdezi: — Mamukám, mikor leszünk boldogok ? Mamuka szinte zavarba jön a fogós kérdésre és csak pillanatok múltával válaszol. — Édes angyalom, halála előtt senki sem lehet boldog. A leány elhalványodik, szemei meredten tapad­nak a földre, aztán nagysokára imigyen szól: — Hát meg kell halnia az embernek, hogy boldog legyen? — Meg kell halnia, mondja a jó anya a múlan­dóság bus sejtelmével. * i Gyász borul a kis családra. A kegyetlen halál elragadta a munkás családapát szerető övéinek édes köréből. Meghalt... ott nyugszik künn a csendes temetőben. És mikor megjő a szép tavasz, első virágai­val, mosolygóbb napsugaraival, kedvesebb madár dalaival, üdültebb határaival... anya és gyermeke virágot visznek drága hallottjuk sirhalmára. És meg­erednek könyei a kesergő özvegynek. — Miért hagytál itt? hangzik reszkető ajkai­ról a panasz. Kis leánya ismét rámereszti kék szemeit, kék szemeinek hű, okos tekintetét anyjára és aztán lá­gyan szálló hangján vigasztalja : — Édes mamukám, hiszen te mondád, hogy halála előtt senki sem boldog. Apuka meghalt... boldog... ne zavarjuk siri nyugalmát! B. G. Melyik a legborzalmasabb halál ? Általában azt tartják, hogy a legborzalmasabb halál, ha valakit vadállat tép széjjel. Egy világhírű tudós azonban más eredményre jutott. Összegyűj­tötte olyan emberek jelentését, a kiket a vadállat megtámadott, de a kik aztán fölépültek. Ötven évvel ezelőtt egy Livingstone nevű em­ber elmondotta, hogy mit érzett, mikor egy orosz­lán megtámadta. — A vadállat rám rohant és összetépte a karo­mat — mondotta Livingstone — de azért semmi fájdalmat nem éreztem, sőt meg sem ijedtem. Egy angol hajós kapitány igy adja elő esetét: — Az oroszlán rám rohant és leteritett. Né­hány pillanattal későben elájultam. Csak jó idő múlva tértem ismét magamhoz. A lökés és a vérveszteség folytán semmi fájdalmat nem éreztem. Csak néhány nappal később kezdett a sebem sajogni. Egy tüzérhadnagyot szintén megtámadott az oroszlán és azt mondja, hogy ő sem érzett semmi fájdalmat, pedig teljesen eszméleténél volt és látta, amint a vadállat harapta. Érdekes az is, hogy a tapintás érzéke gyak­ran még megvan, mikor az áldozat már nem érez fájdalmat. — A medve rajtam feküdt — mesélte egy vadász — és kétszer, háromszor hátamba harapott. Éreztem, amint szakította a húsomat, de fájdalmat nem éreztem. Sokszor a sebesült egyáltalában nem tudja, mi történt vele. — Tigrisvadászaton egy hajtót megtá­madott a tigris. A hajtó olyan veszedelmesen meg­sebesült, hogy csak hat óráig élt még. A hat óra alatt teljesen eszméletnél volt, de nem érzett fájdal­mat. csak arról panaszkodott, hogy fázik. Hatvankét ember közül, a ki ilyen támadást átélt és a kinek jelentését a tudós összegyűjtötte, csak kettő van, a ki azt mondotta, hogy fájdalmat érzett. Látta a pénzét... Egy öreg néni felmondta a betétjét január 29-én. Minthogy pénz nem volt a kasszában, kértünk részére a Központtól. Február 5-én kifizettünk a néninek tőkében 868 78, folyó évi kamatban 3 28 koronát. A pénzt megszámlálta —• annak rendje és módja szerint — forintokban ; majd bekö­tötte a zsebkendőbe s elhelyezte a kebelébe; aztán helyet foglalt kályha mellett. Ült, ült soká. Midőn már zárni akartunk, hozzám jött s szólt: — Tanító ur! Betennék hétszáz forintot. — Hát mért vette ki, ha rögtön vissza is teszi ? — Csak azért, mert már elmúlt két éve, hogy nem láttam a pénzecském. Most legalább meg is melegedett nálam ... Tanácsadó. Hogyan lehet felismerni a hamis vajat ? Miután napjainkban a tápszereket különféle­képpen hamisítják, jó tudni, hogy azokat miként lehet felismerni, vagyis miként lehet a valóditól megkülönböztetni. így a tiszta, valódi vajat könnyen meg lehet különböztetni a művajtól, melyet fagy- gyuból kénsavval (vitriollal) készítenek. Nem kell egyebet tenni, mint kis pohárkába diónagyságu va­jat meleg vízben felolvasztani. A poharat, amidőn a vaj elolvadt, forró vízből kiemeljük, ha benne a vaj tiszta, átlátszó, olajszerü, akkor az valódi vaj, mig ellenben ha az tejszerü, zavaros, át nem látszó, akkor az margarin. * Mi okozza a tej meg kékülését ? i A ritkábban fellépő tejbetegségek közé tartozik: a tej megkékülése. A fejésnél a tej látszólag nor­mális, de ha tejfel nyerése céljából állni hagyjuk, körülbelül 12 órai állás után indigókék foltot kap. A foltok eleinte kicsinyek és szórványosan fordul­nak elő, később azonban területükben megnöveked­nek, úgy hogy 24 óra eltelte után az egész tejfel kékszinü lesz. Néha a kék foltok között sárga és vöröses foltok is előfordulnak, melyek szintén lassan növekszenek s az egész tejfelt megfestik. E jelenséget egy gombafaj okozza, melyet kék tejgombának nevezünk és mely a tej zsirgolyócskái között foglal helyet. Mivel a gombák a tejkezelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom