Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-02 / 22. szám
MAGYAR FÓLDMIVELŐ 5 Pusztító árvizek. Lugos veszedelme. Megnehezednek az idők járása felettünk! Még nem heverte ki Krassó-Szörénymegye a két év előtti árvíznek veszedelmét, rémségeit, pusztításait: ime most újra rombolva, bőszülve szabadultak rá a megduzzadt folyócskák. Ezek a folyócskák, melyekkel a lakosság úgyszólván nem is törődött: hatalmas tengerekké dagadtak és utjokban rombolva dúltak a zavaros áradatok. Még Pünkösd vasárnapján is szakadt az eső. Másod napján már a veszedelem előérzete fogta el a lakosságot, különösen Lugos képén látszott meg — az izgalom. A Temes partján nyüzsgött a nép. De nem is sejtette, hogy rövidesen az egész Lugos városa viz alatt lesz! A lakosok ijedten menekültek és még annyi idejük sem volt, hogy legszükségesebbet magukkal vihessék. Az emberek fejüket vesztették. Szülők és gyermekek szakadtak el egymástól, rettenetes segélykiáltások reszkettették meg a levegőt. A mentési munkálatok megkezdődtek. Katonák és tűzoltók emberfeletti erővel dolgoztak. De a viz folyton emelkedett. Az utcákon még a magasabb helyeken is másfél méter áradat zuhogott. A merre tekint a szem a viz színén lovak, tehenek, sertések, baromfiak hullái úszkálnak. A hidat is elszakította az ár. A termés tönkre ment. * A vidék pusztulása. Krassó-Szörényben viz alatt állanak: Bisztra, ■Nándorhegy, Klinboka, Szkulya, Bilinc. Resica és vidékén is szörnyű károkat okozott az árvíz. A vasúti töltéseket szakgatta át. Templomok dőltek össze. Hatszáz ház omlott is. Az államvasutak gépgyárában is rombolt. Resi- cát napokig nem lehet megközelíteni. A lakosokat az iskolákba telepítették. Karánsebes, Gáttája nagy része viz alatt van. Ember-pusztulásról is hirt hoztak. Rengeteg ház omlott össze. Buziás-nál a vízállás rémesen emelkedett. Minden pillanatban várhatták a hid összeomlását. Mária-Radnán óriási fellegszakadás volt. A hegyekről bősz áradattal zuhogott a viz. A községbe több száz bucsus érkezett. Ezek egész nap a vízben gázollak. Orsovánál a Duna erősen árad. Tartani lehet, hogy a Duna is kiárad. Oravica, Lippa, Herkulesfürdő is veszedelemben vannak. * Erdélyben is baj van. A Magúra és Meszes hegységekben nagy fel- legszakadások voltak. A Kraszna oly hirtelen áradt, hogy a községekben a házak egymásután dőltek össze. A Szamos medréből kicsapott és pusztítva hömpölyög a községek határában. Sok helyen a viz átlépte a vasúti töltést és keresztül foly a síneken. Zsibó, Szászrégen vidéke szintén viz alatt. Különösen nagy károkat okozott az áradat a völgyön levő vetésekben, állatokban és lentebb fekvő épületekben, A közlekedés megakadt. Marosvásárhelyről is szomorú hírek érkeztek. A Maros megáradt. A tutajokat elszakgatta. Az alsó városrész viz alatt. Hidvég viz alatt. A Maros egész környékét elöntötte. Várhegy, Udvarfalva, Szentanna, Nagyernye községek viz alatt állanak. A lakosság kiköltözködött a falvakból. A székely körvasút az ár miatt nem közlekedhetik. A Maros árja a vasúti töltést tiz kilométernyire elszakította. Marosvásárhely környékét viz borítja. A lakosságot a katonaság egész éjjel csónakokon mentette ki a lakásokból. Dés és vidéke szintén sokat szenved az árvíztől. Általában a Szamos vidékét nagy esőzés miatt a viz teljesen elöntötte. A Berettyó is elhagyta medrét. ' Az ország más helyeiről is árvíz veszedelmekről szól a szomorú hir. így különösen a Mura vidékéről. Eredményes ludhizlalás. Baromfitenyésztésünk a ludhizlalásnak többféle módját és csinját-binját ismeri. A követésre- méltó ludhizlalásnak egyik igen eredményesnek bizonyuló módját ismertetjük itt a következőkben. Az eredményesség egyik előfeltétele maga az alkalmas ketrec vagy ludól, akol csekélyebb mozgási tér mellett, a hízóba fogott szárnyas minél kevesebb testmozgásra utalt. A hizóbavétel első hetében a lúd felaprózott murokrépát vagyis sárgarépát kap megfelelően összezúzott főtt és hámozott burgonyával elegyesen. Némi csekély testmozgás biztosításul, egyben tehát az étvágy megőrzéséül is, borsószemeket szórnak el az ól aljára, amiket a lúd mohón fölszedeget. A hét végtől kezdve az eddigi tápszeranyag helyett főtt vagy legalább is duzzasztott borsószemeket adagolnak a ludnak. Ezekből annyit adhatunk, amennyit a hízóba vett szárnyas egyáltalán elfogyasztani képes, Szükségtelen külön itt hangsúlyozzunk azt, hogy a ludak ólját, ketrecét úgy egyben a hizlalás céljára szolgáló tépszerfélét gondosan, tisztán kell tartsunk; abból tehát kifogástalan, tiszta, jó minőségeket szabad csak alkalmaznunk. A hizóbavétel 12-ik napjától kezdve, változatosság szempontjából forrázott tengeri lisztet, esetleg tengeri darát adunk a ludnak, ezek mellé pedig főtt burgonyát szétzuzottan, bőséges mennyiségben. Tengeriben szűkölködő tájákon a tengeri helyett a forrázott árpaliszt vagy árpadara is jó szolgálatokat tesz. Újabb 8 nap elteltével megint a főtt vagy pedig a duzzasztott borsótápszer adagolására térünk át; de egyben emellé is főtt és zúzott burgonyát adunk a ludnak. Ezt 5—6 napon át folytatjuk, amivel be is fejeztük a hizlalást. Tovább folytatott ilyen etetés mellett a kihizlalt ludak csakhamar megint fogyásnak indulnak; igy tehát fáradozásunk és az eléggé költséges tápszerfélékre fordított kiadásaink is kárbavesznánek. A fentvázolt módon hizlalt ludak húsa rendkívül finom, izes; emellett pedig pelyhük is a szokottnál finomab minőséget szolgáltat. —i—ly. Háziasszony.
