Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-26 / 21. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 Isten-itélet virágos Májusban... A múlt héten, a mi újságunk lezárásának idején, csak röviden irhattunk arról a rettenetes viharokról, jégesőkről és pusztító orkánokról, amelyek az ország nagy részében régen át nem élt és tapasztalt rémületet, szerencsétlenséget és bizony fenyegető nyomort hoztak sok gazdának, sok községnek és tűzhelynek számára. Az első isten-itélet a múlt hét elején zúgott végig az országon, ügy látszik — nem fáradt ki a pusztító elem. Pár nap múlva, Áldozó csütörtökön megismétlődött. Elérte az ország másik részét, megérkezett több más helyre is. * Óriási pusztulások Az első híradások is megErdólvben. rázó képét adták ~ azoa pusztításoknak, melyek különösen az erdélyi megyékben, három vármegyét sújtottak. A legnagyobb" csapást azonban Maros-Torda megye szenvedte. A május 13-iki ítélet itt zabolátlan szenvedelemmel tört, rombolt. Közel egy millió koronára rúg az orkán okozta kár. Szolnok-Doboka és Kolozs megyében is nagy bajokat hagyott a vihar maga után. Negyed millióval lett egy napon szegényebb az amúgy is szegény nép. A pusztulás képe rettenetes volt. Mintha csak földrengés rázta volna meg a földet. Nem alapjában, de felülről jövő erő tépdelte a házakat, a templomokat, a tetőket különösen és sepert végtől- végig a duzzadó fejlődésben levő virágzaton. Erdőket pusztított, százados fákat tépett és állatokat tett tönkre a vihar. Több.ember halálát is okozta. Marostorda megyében pedig a rákövetkező csütörtökön (ünnepen) tett tönkre két községet az orkán. A többi helyeken a kár nem oly nagy, mint a 13-iki vihar alkalmával. A szerencsétlenség nyomában természetesen felütötte a fejét a nyomor is. A segítő mozgalom meg is indult. A király megy jó példával elül. Nyolcvanezer koronát juttatott sürgősen a károsultaknak. A megyékben is megindult a gyűjtés. Pillanatnyi segélyeket osztanak ki az arra rászorultaknak. A vihar pusztította községek között különösen szomorú képei vannak Bálványosváralja községének. Az egész falut rommá tette az orkán. Elpusztultak nemcsak a parasztházak. Rettenetes romboló erejéről beszélnek a viharnak a kőházak maradványai is. Óriási hársaknak törzséről csavarta le a hársat. A hársak állítólag 300 évesek voltak. A templomok csonka toronnyal. A nemesi kúria nem birt ellenál- lani másfélméteres vastag falaival. A falu végén lakó földmivesek házát meg teljesen elsöpörte a vihar. A hegy tetejéről óriási fatörzseket röpített rájuk a vihar, a hegy alatt levő emeletes házzal, mint kártyavárral bánt el. A vihar rombolásai közben több ember elpusztult, életétvesztette, sokan megsebesültek. Két asszony megnémult az ijedelemben. Egy gyermek pedig megőrült. Csak most derült ki, hogy milyen csudálatos módon menekültek meg az elpusztulástól a bálványosváraljai gyermekek. A gyermekek a szerencsétlenség idején az iskolában voltak, körülbelül — száz gyermek volt együtt egy tágasabb teremben. Az iskola többi szobájának mennyezete leszakadt, csak éppen annak az egy szobának teteje maradt épen, a melyikben a gyermekek tartózkodtak. Május 13-án az ország minden részéből jött a tudósítás a viharról és az óriási jégverés pusztításairól. Különösen a Délvidéket sújtotta nagyon. De a rákövetkező csütörtök is nagyterjedelmü más vidékekre is csapást hozott. * A szép Bogrogköz A május 13-ikán egy óra is átszenvedte a vi- tájban Sátoraljaújhelyen és har pusztításait. környékén tomboló orkán felhői egyenesen a Bodrogköz nyugati része fölé vonultak* a hol iszonyú zugás, recsegés között folytatták a pusztítás munkáját. A Bodrogszerdahely, Nagykövesd, Pácin és e községek vonalába eső tanyák, magányos épületek, táviróoszlopok, hidak, fák siralmas képet nyújtanak. Különösen a magasfekvésü Nagykövesd községben dúlt a legkegyetlenebbül az orkán. A hercegi uradalom évszázados, ősrégi Rákóczi-kastélyának fedelét a vihar leszedte, szilánkká tört részeit a szélrózsa minden irányában szétszórta. A postahivatal épülete mellett álló óriási jegenyefák gyökerestül kifordulva terültek el az utcán keresztül. Alig van ház, amelyben kárt ne okozott volna a vihar. Hilf Vilmos korcsmájának a teteje a római katolikus paróchia udvarára repült. Szerencsére emberben, állatban nem esett kár. A szőlőkben, gyümölcsösökben nagyarányú pusztítás látható. A sürü és nagy darabokban eső jég a gabonanemüekben is tetemes kárt okozott. * A vihar kidobta a Nagy balesetet okozott a borsavölgyi vihar a hét közepén szerda személyvonatot. és csülörlök kö2t a Borsavölgyi vasúton. Nagyszőlős mellett a személyvonatot valósággal kidobta sínéiről a vihar. A baleset este nyolc és kilenc óra között történt. A vihar útban érte a Nagyszőlős és Dolha között közlekedő személyvonatot, melynek 109-es számú motorja öt kocsival 8 órakor indult el Salánk- ról Nagyszőlős felé. Alig hogy a vonat a saláaki állomást elhagyta, óriási szél támadt. A szél hátba kapta a vonatot és vad erővel vitte előre. Minden fékezés hiábavaló volt. A vonat minden része recsegett ropogott és az emberek fejvesztetten szaladgáltak a kocsiban. Egy kanyarulatnál aztán — a szélvihar oldalba kapta a vonatot és mint egy labdát, lesöpörte a töltésről. A motor gép és az öt kocsi kiröpült a sínpárról és zuhant le a mélységbe. A vonat falainak recsegése, ropogása és a szélvihar bömbölése közé az utasok rémes jajveszékelése vegyült. Az eget egészen elborították a felhők és a sötétségben az első percekben egyáltalában nem lehetett tudni mi történt. A vonat egyik alkalmazottja, a kit semmi baleset nem ért, a közel levő salánki állomásra szaladt és onnan értesítette a nagyszőlősi állomást. Innen gyorsan segélyvonatot küldtek és fáklyavilág mellett hozzáláttak a mentéshez.
