Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-26 / 21. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ■ GARDÁK VILÁGA. 9 a in ra A gazdasági munkásházakról. A szegény ember is szerezhet házat. Bizony sok gondot ad ma az embernek, hogy hogyan éljen meg, hogyan jusson egy kis hajlékhoz, ahol maga az ur, s nem kell félnie attól, hogy ha nem tudja a bért fizetni, könyörtelenül kiteszik Isten szabad ege alá. Addig —addig izgatják egyes lelketlen emberek, mig végre vándorbotot vesz a kezébe s ki vándorol messze, túl a tengeren, hol nyelvét nem érti senki, hol csak munkáját zsarolják ki belőle s azután, ha testében-lelkében megtörik, veszi a vándorbotot újra a kezébe s hazatér. Pedig ha tudná, hogy az állam hogyan gondoskodik q szegény gazdasági munkásnép helyzetéről, megfelelő lakásról, házikóról, hát sohasem jutna eszében, hogy itthagyja ezt a szép országot, a szép rónaságot, hol annyiszor hallgatta a furulyaszót s gyönyörködött a délibáb játékában. De sokan is vannak, kik még nem tudják, hogy mi is az a gazdasági munkásházakról való törvény, az 1907. évi 46. törvénycikk. Pedig ez a törvénycikk módot nyújt minden jóra való embernek, hogy évenkint 50—60—80 korona befizetéssel magának olyan kis otthont s hozzá kis kertet szerezzen, amilyet másként sohasem tudott volna elérni! Hogyan is rendelkezik a törvény ? Azt mondja: 1. az államkincstár terhére elkészítteti a szükséges felméréseket, felosztási vázlatokat, terveket, a szerződések és egyéb okmányok terveit 2. Az állam- kincstár terhére évenkint összesen 500.000 koronáig a törvényhatóság vagy községek irányában a munkások helyett, ezek javára kötelezettséget vállal a vételár illetőleg a kölcsön után járó tőke és kamattörlesztési részletek meghatározott hányadának legfeljebb 50 éven át, illetőleg az évi bérösszeg meghatározott hányadának legfeljebb 30 éven át való megfizetésre. Ha tehát például a törlesztéses kölcsön 6 százalékos, akkor a földmivelésügyi miniszter tárcája terhére elvállal abból 2 százalékot, ami óriási könnyítés a munkások teherviselésénél és ha még hozzávesszük, hogy a házak 30 évig adómentesek, akkor igazán oly áldást élvezünk, hogy azt nem lehet sohasem más utón elérni. A törvény kiköti, hogy egy községben legalább 10 munkásnak kell jelentkezni, akik építeni akarnak. Az ilyen ügyet a képviselőtestület utján kell megindítani s azt az alispán utján a földmivelésügyi miniszterhez benyújtani, aki azután a törvény értelmében a legsürgősebben meg teszi intézkedéseit! — Bizony ma már temérdek ilyen munkás ház áll készen és sok ezer meg ezer család lakja azokat ! Nem kell azoknak Amerikába menni, eszébe sem jut egyiknek sem, hogy vándorbotot vegyen kezébe. * A siófoki gazdagyiilésre serényen folynak az előkészületek országszerte. Nemcsak a gazdakörök, hanem a megyei gazdasági egyesületek zöme is külön csoportokban vonul fel tagjaival a nagyszabású gyűlésre, mely méreteiben előreláthatólag az összes eddigi gazdagyüléseket felül fogja múlni. Legutóbb a Nyugatmagyarországi Földmivelők Gazdasági Egyesülete, a Bácsvármegyei, az Erdélyi és az Alföldi Gazdasági Egyesületek, a Somogymegyei Hitelszövetkezetek Szövetsége határozta el, hogy csoportos kirándulásban vezeti tagjait a siófoki nagygyűlésre. A gyűlés iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg az egész gazdatársadalomban. Az ország minden vidékéről érkeznek már a Gazdaszövetséghez tömeges jelentkezések, amiből arra lehet következtetni, hogy Siófokon párját ritkító ünnepi esemény tanúi lesznek a résztvevők ezrei. A Gazdaszövetség a jelentkezések alapján a hét végén küldi szét a kedvezményes vasutiutazásra szóló igazolványokat, amelyek lehetővé teszik, hogy * *a résztvevők úgy az államvasutakon mint a déli vasúton és a kassa oder- bergi vonalon olcsóbban utazhassanak. Az ebédjegyeket a siófoki rendezőbizottság küldi szét. Aki meghívót nem kapott és arra igényt tart, jelentkezzék levelezőlapon a Magyar Gazdaszövetségnél. (Budapest, IX, Üllői-ut 25. szám.) Feldönthet-e a szél Nemrégebben felvetették a kérdést, hogy leliet-e szélnek egy Vonatot? egyáltalán olyan ereje, hogy feldöntsön egy vonatot 2 Kiderült, hogy lehetséges ez, sőt meg is történt már. Gyakran megesik, ha a szélvihar szembe fuj, a vonat, a lokomotív minden erőlködése mellett sem képes haladni, ha oldalszél fuj, olyankor pedig a menetsebesség csökken lényegesen. Ám az igen ritka, hogy a szél feldöntse a vonatot. Az első ilyen eset 1868-ban történt Franciaországban Lauzate és Fiion között. Itt a heves vihar, a mely négyzetméterenként 150 kilogramm nyomású volt, feldöntött egy tehervonatot. Állva csupán egy súlyosan megrakott teherkocsi maradt; ennek feldöntésére az kellett volna, hogy a szél négyzetméterenként 254 kilogramm nyomást gyakoroljon. A legutolsó ilyen eset Ulverstone közelében iörtént. Itt egy tiz kocsiból és egy lokomolivból álló vonatot döntött fel a vihar. A szél irtózatos nyomása miatt a vonat többször vesztegelt már és a mikor egy keresztezésen haladt keresztül, a szél hirtelen olyan erősségűre növekedett, hogy feldöntötte a vonatot, a mely a másik sínpárra zuhant és az utasoknak igy szerencsére nem esett bajuk. A szél sebességét ez alkalommal óránként 160—190 kilométerre becsülték, nyomása pedig 160—200 kilogramm volt négyzetméterenként. Most — mint tudva van — hazánkban is megtörtént az, hogy feldöntött a szél egy vonatot. A múlt heti rettenetes szélvihar feldöntötte a borsavölgyi személyvonatot, a mikor kevés hijján emberélet is esett áldozatul. Erről az esetről részletes tudósítást lapunk más helyén Írunk. A Kakas Márton vasárnapi számából. Mama: Kérem, ne nehezteljen Sumelák ur, hogy a kis fiam úgy sir. Fogzik szegény és ilyenkor nem lehet vele bírni. De mindjárt elhallgattatom. Vendég: Ugyan miképpen 2 Mama: Énekelek neki. Vendék : Oh kérem, engem nem zseniroz, csak hadd sírjon a picike inkább ! * — Mit tanultok ma az iskolában, Samuka 2 — A kamatszámítást tanította a tanár ur. No hiszen, az is tud valamit! — Miért fiacskám 2 — Képzeld, tata, kiszámította, hogy egy eladó ház a vevőnek hány százalék hasznot hozott és az ügynöki provízióra nem is gondolt. Szép kis tanár !
