Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-14 / 2. szám

6

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

A vértetü az almafaféle gyümölcsfáknak, főleg pedig az almának legnagyobb rovarellensége és maidnem annyi kárt okoz a gyümölcsöskertben, mint a filoxera szőlőkben. /

A vértetü apró és apró pehely vagy hószerü anyaggal betakart tetü, melyet ha körömmel szétnyomunk, belőle vérszinü nedv ömlik ki; innét kapta nevét. Vau szárny tálán és szárnyas példánya is: ez utóbbi inkább csak a nyár utóján szokott mutatkozni. A vértetü leginkább az almafákat támadja meg, de volt rá eset, mikor megtámadta a körte és galagonyafákat is. A vértetü a szivósertéit a fiatal éves vesszők héjába, továbbá a fatörzsön és ágakon lévő sebes, vagy már beforradásnak indult helyekre szúrja és kiszívja e szervek életnedvét, minek következteben a megtámadott helyeken sebek és dudoro- dások keletkeznek, melyekből rákszerü betegség fejlődik ki és a fa több évi nyomorult tenyészet után elpusztul. Elemién a megtámadott fánál csak azt látjuk, hogy éves szervei nem növekednek, hogy a fa tenyészetében megái és a termés elmarad. Később aztán a dudorok és a fehér hópehelyszerü foltok világossá teszik a baj okát. Télen át a törzs és ágak melyebb sebhelyein húzódik meg, de kis része áttelelhet a gyökéren a földben is. Tavasszal korán felébred és jokor uekiáll a pusztítás folytatásának; 2—3 év alatt a megtámadott almafának minden ága és vesszeje tele lesz fehér pelyhekkel és ezek alatt millió és millió tetüvel. Minél melegebb valamely vidék égalja, annál gyorsabban szaporodik és annál nagyobb a pusztítása is. A fődolog az, hogy a vértetüt kertünkbe vagy gyümölcsösünkbe be ne hurcoljuk, mert ha egyszer behurcoltuk, akkor onnét teljesen kiirtani, csak a legnagyobb kitartással ás állandó munkával lehet.

Hazánkban a vértetü az egész országban el van terjedve, sőt a külföldön még nagyobb mértékben; azért igen óvatosan kell eljárnunk az oltó- galyak behozatalával, mert eddig is az oltóvesszők és szemző hajtások behozatalával inficiáltuk faiskoláinkat.

A vértetüt el lehet hurcolni a ruhával, eszközökkel, sőt még a szelek is átviszik egyik helyről a másikra.

így például Ménesről egész Aradmegyébe, Magyaróvárról Mosonmegyének nagy részébe széthordták. Ha valaki elég szerencsétlen arra, hogy a vértetüt kertjébe — tudtával vagy tudtán kívül — behurcolta, akkor az almaféléket csak úgy mentheti, ha erélyesen és mielőbb hozzáfog a rovar irtásához és ezen irtást évről-évre szorgalmasan folytatja.

A vértetü irtása legalkalmasabban és legsikeresebben a petróliummulzióval történik, még pedig úgy, ha azt tisztán, vagy négyszer annyi vízzel meg- higitva használjuk. Ezzel ki kell tisztítani a vértetves sebet s aztán be kell azt tapasztani az erre a célra készített kátránnyal. A kátrány úgy készítendő, hogy egy vas vagy cserépedénybe kétharmadnyi kátrányt öntünk és azt nyílt tűzön egy óráig melegítjük, hogy igy abból minden olyan anyag elpárologjon, amely a fára nézve rósz hatással lehetne. Ekkor a kátrány közé keverhetünk negyedrész anyagot. Ha a vértetves sebek ki vannak tisztítva és be is vannak kenve az említett kátránnyal, akkor munkánk egyelőre kész. Egy hét múlva és későbben is meg kell azonban a fát újból vizsgálni, s ha van rajta vértetü folt, akkor az úgy irtandó, mint az előbbi esetben. Vigyázni kell a jégverte fákra is, a melyeknek sebes ágait igen szereti a vértetü. A fiatal fácskáknak és törpe fáknak ezzel az irtószerrel való kezelése fárasztó, de azért igen egyszerű munka, idős fáknál már nehezebb. Ezeknél nem marad más hátra, mint visszavágni az ilyen vértetves fát a vastagabb ágakra s ezeket a szerrel pontosan, az előirt módon kezelni. A levágott farészeket a helyszínén azonnal el kell égetni.

be mi ujsaq? m m

■ ed m

Szemle.

Farsang lenne vagy mi? De hát lehet-e csak gondolni is farsangolásra, mikor drágaság tépdeli az egész világot és a nagy világban ezt a mi kis világunkat — a mi kis társadalmunkat. Pedig az emberek, akik jajgatnak, sírnak, drágasági pótlékokért gyüléseznek, bizony hogy nem csak gondolnak a farsangra, de annak rendje és módja szerint meg is cselekszik. Farsangolnak. A farsangi bálok, mulatságok, vigalmak csak úgy megérkeznek, mint mikor olcsó volt minden. Hús, étel, ital, ruha. Mert a bálok, vigalmak nem törődnek azzal, drágaság van-e vagy nincs. Ők követelik a maguk jussát, akár az ágyuk, hadihajók, puskák, egyszóval katonáék. A különbség csak az, hogy most még nagyobbak az igények, még elterjedtebb a könnyelműség és még sűrűbb — a pusztulás.

*

A politikai életben nincs semmi nagyobb fordulat. A honatyák a karácsonyi vakációban a végleges béke lehetőségén elmélkedtek. Mikor aztán kezdődik a munka, hát újra látják, hogy dolgozni bizony bajos, mert mindig azon kell törtetni, mikép lehetne békét csinálni.

*

A leendő trónörökösnéről telve vannak az újságok azzal az örömhírrel, hogy ő fensége magyarul tanul. Mi különös van ebben ? Őfensége ismeri kötelességét. Magyarul tanul, mert kötelessége. Az a különös inkább, hogy Magyarországon még mindig igen sokan vannak, akik nem tudják, nem akarják ismerni ebbeli kötelességüket. Nem tanulnak magyarul. Nem akarnak tanulni magyarul. Pedig kötelességük. Magyar levegőt színak. Magyar kenyeret esznek. És még sem akarnak tanulni magyarul.

— A király egészségi állapotáról egyes lapok időnkint riasztó hireket gyártanak. A király őfelsége állapota pedig minden tekintetben — állandóan jó. Őfelsége teljesen egészséges.

— Az idei nagy hadgyakorlatok Ferenc Ferdinánd trónörökös vezetésével az erdélyi részeken Kolozsvár és Nagyenyed vidékén tartatnak meg. A hadgyakorlatokon a temesvári VII. és a kolozsvári XII. hadtestek fognak szembeszállani. A trónörökös főhadiszállása Temesváron lesz.

— Szélviharok, orkánok zúgtak végig az országon a múlt hét elején. A vihar különösen a fővárosban dühöngött. És olyan erővel, hogy félni lehetett, nagy rombolásokat fog végezni. Szerencsére nagyobb veszedelem nélkül — elült.

— Ágyúból — harang. A szabadságharc alatt megtörtént nem egy helyen, hogy a harangokból ágyút öntöttek. Harangokból kerültek ki Gábor Áron hires ágyúi is. Most nagyot fordult a világ. Ágyukból öntött harangja lesz a nagybányai ág. egyháznak is, amannyiben a hadügyminiszter az egyháznak harangöntésre kedvezményes árban ágyuércet engedélyezett.

— A pénzeslevél kalandja. Nyitrán az Osztrák-Magyar Bank fiókjának szolgáját, Simkó Antalt két pénzeslevéllel a postára küldték. A levelek egyikében 23.000 korona, a másikában 4500 korona volt. Simkó a két pénzeslevelet zsebre tette. A mikor a postához ért, észre-