Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-14 / 15. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELÖ kás ágyak széleire ültetendők, mert gyorsan fejlődnek s mire ott alkalmatlanná válnának, akkorára elfogyasztjuk. Ha egész nyáron át fejes salátát akarunk, úgy a palántának soha sem szabad kifogyni. A káposztaféléknek júliusi ültetéséhez a magot junius elején vetjük el, de augu-izlus elején is lehet még káposztaféléket ültetni, salátát egész szeptemberig, de azt már igen jól kell táplálnunk s október elején ablak alá rakjuk, ha jól szellőztetjük, eltart karácsonyig. Attól azonban óvakodjunk, hogy egy helyre kétszer egyfélét ültessünk egy évben. Egészség-ügy. A száj- és fogápolásról. Az egészség fentartására, annak megóvására igen nagy fontosságú az ép fogazat és a tiszta száj. Az emberiség elsatnyulását, mindenféle heveny és idült fertőző betegségekre való hajlamosságának okait rég idők óta kutató orosz búvárok megállapították már több mint egy évtizede, miszerint minden e bajok fő eredő forrása, a kellő ápolás híján létrejött szuvar, rágásra hiányosan használható fogazat. Az emberi test kapuja — a száj. Innen indulnak ki elsősorban a heveny fertőző betegségei: vör- heny, kanyaró és difteria csirái, hogy megtámadják és elpusztítsák annyi szülő mélységes banatára az üde, ép testű gyermeket, a szülők legdrágább kincsét, a haza jövendő támaszát. De nemcsak a heveny fertőző bajok fészke a gondozatlan fogazat és tisztátalan tartott száj, hanem a lyukas fogak odúiban állandóan levő ételmaradékokban, ami a rettenetes betegség csiráit is feltaláljuk, mit tuberkulózisnak, tüdővésznek nevezünk. Ott szaporodnak a legkülönfélébb betegségek csirái millió számra lak- vározva, tenyészve, szaporodva. Sajnos, a nagyközönség erről mit sem tud, valamint arról sem, hogy a fogszu valóságos népcsapás, mely több áldozatot követel, mint a tüdővész. Hiszen az iskolásgyermekek 95 százaléka szuvas fogazatu. Iszonyú szám! Mindezekről honnan értesüljön a nagyközönség? Az iskolákban nem gondolnak a ezzel. — Az a mód pedig, ahogy az emberek milliói végzik a száj- és fogápolást — mint a szomorú példák igazolják — teljesen idejét múlt, elvetendő eljárás. Mert mit is használjon vagy érjen az a helytelen szokás, hogy a legtöbb ember reggel felkeléskor — mert rossz a szájaize — kimossa a száját, mikor főleg éjjel, a csukott szájjal való alvás idején erjednek az étkezések után ott visszamaradt ételmaradékok tehát mikor már ezen erjedő folyamat kifejtette káros hatását a fogakra és a szervezetre — akkor már céltalan a száj- és fogmosás. Eső után köpenyeg! Minden étkezés után meg kell tisztítani szánkat és fogainkat, hogy ne maradjon ott semmi ételmaradék, melyen az élős- diek milliószámra tenyészni tudjanak! Hogy ne szaporodhassanak el annyira, hogy állandóan veszélyeztessék úgy a fogak épségét, mint az emberi testet valamely fertőző baj kitörésével. ■ ■ mi u js Act? a a Szemle. Ünnep után. Az egész ország, úgyszólván az egész nemzet az ünnep hatása alatt volt. Bár a természet zordon, rideg, viharok, szelek, hó esés szorítja fedél alá a városokat és falvakat: a templomok tömve. A lelkek a feltámadás hitének és eszméjének körében ünnepelnek. Ne mondjátok, hogy Magyar- ország hitetlen. Most, hogy a szivek az ünnepek együvé esése miatt úgyszólván egyszerre ünnepelhettek, most láthattuk csak, hogy ez az ország egészben és általánosságban Istent hivő, a kereszténység karjai, vigasztaló és erősítő oltalma alatt imádkozó nemzet. A hitetlenségnek is mindig voltak emberei. A hitetlenek is hittek a hitetlenségben .. . talán csak mutatták, hogy hitetlenek Ma is sok hitetlen ember van, de többen-sokan csak éppen mutatják, fitogtatják, hivalognak vele és büszkék — milyen gyarló büszkeség — hogy ők hit nélkül is el tudnak lenni. De ’iszen még azoknak is, a kik iratukban, cselekedetükben és beszédükben fitogtatják a hitetlenséget — eljöhet a feltámadásuk. Legalább csattanós példák igazolják, hogy akarva — nem akarva — megérkezett. S vájjon ha soha se érkezik meg . . . boldogabbak voltak, mint azok, a kik lelkűkben a feltámadás hitével, a túlvilágnak szeme reménységével eveznek a túlpartokra? Mit értek vele? S mit hozott megnyugvásul számukra a legnehezebb . . . az utolsó napokra, órákra és búcsúzó percekre? Az emberiség javarésze hivő. Ezt bizonyította a feltámadás nagy. felemelő ünnepe is. A politikai világban is csend volt. A politikusok is haza tértek vagy behúzták a vitorlát az ünnepi csendben. Legfeljebb egy-egy nyilatkozattal, egy-egy találgatással, egy-egy tervvel, ijesztgetéssel vagy reménységgel adtak jelt magukról. Tizenkettedikén már újra együtt vannak a törvényhozók. És megkezdik újra — a csatát. A véderő törvény ostromlását vagy védelmét . . . Vájjon lesz-e békekötés vagy nem, ettől füg az is lesz-e uj választás vagy mindegyik fél alszik egy-kettőt és meggondolja — a dolgot. Horvátországban kormánybiztos működik, a mi természetesen az alkotmányos élet felfüggesztését jelenti. Rendkívüli állapotok, rendkívüli intézkedéseket kívánnak. A horvátok nagy nyugalommal és csendességgel fogadták a királyi intézkedést. Az ünnep alatt is csend és nyugalom honolt a testvér országban. De a csönd alatt sokszor vihar huzódik- bujdosik. A királyi biztos kijelentette, hogg előreláthatólag hosszabb ideig fog tartani a rendkívüli állapot. Szükséges, hogy a megzavart rendet helyre lehessen hozni — Horvátországban. * — A király husvétja. A rossz és viharos idő miatt őfelsége nem utazott el Walseebe. Őfelségének tudvalevőleg az volt a szándéka, hogy udvari különvonaton Amstettenbe és onnan automobilon Walseebe megy, ahol a húsvéti ünnepeket Ferenc Szalvátor főherceg és Mária Valéria főhercegasszony családja körében akarta tölteni. Az utazás e hét első napjai egyikére volt kitűzve, de a kedvezőtlen idő miatt végleg elmaradt, mert az idő nem javult. — Az első szőlősgazda. II. Rákóci Ferenc fejedelem tarcali 60 holdas szőlőjének a kincstártól való megvásárlása után 1857-ben a király lett a Hegyalja első szőlősgazdája. A filokxera pusztítása után sok költséggel állította helyre a szőlőt magasrangu gazdája s immár a Hegyalja büszkeségévé fejlődött A királynak a tokaji és stolcvai hegyen is van szőlője, egyenként 30 hold területtel. Az évenként átlag 1600 hektoliter termés két mintapincében : a tarcaliban és a tokajiban van helyezve melyekben
