Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-14 / 15. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO 7 állandóan 2000 hordó bor fekszik körülbelül 300—350 korona értékben. 1902 év tavaszán az angol 1910-ben a német gazdák, 1911-ben pedig a spanyol kormány küldöttei látogatták meg a szőlőtelepet, amelynek mintaszerű vezetéséről, a borok nemességétől zamatosságától és tüzétől el voltak ragadtatva. Azóta az egész világon el van terjedve a hire, hogy a magyarok koronás királya szőlőjében terem a világ legnemesebb bora. — Rajner főherceg és egy aradi házaspár. Néhány héttel ezelőtt meleg ünneplésben volt része egy köztiszteletben álló aradi házaspárnak: Kell Dávidnak és feleségének, akik gyémántlakodalmukat ülték meg ismerőseik, jóbarátaik és rokonaik jókívánságaitól elhalmozva. Ugyanazon napon tartotta Bécsben gyémántlakodalmát Rajner főherceg Mária főhercegnővel, néhai Albrecht főherceg leányával. A fenséges házaspár ünnepnapjáról a velük egy napon ünneplő Kellék is megemlékeztek és arcképük tiszteletteljes megküldésével tolmácsolták hódoló szerencse- kivánataikat Rajner főhercegnek és a főhercegasszonynak. A főhercegi pár a váratlan szerencsekivánatokat a legszi- vélyesebben fogadta, aminek jeléül Rajner főherceg gyémántlakodalom alkalmából készült nagy művészi fotográfiáját küldötte meg Kell Dávidnak. A kitüntető főhercegi ajándék a napokban érkezett meg Aradra Kell Dávid címére. A fénykép Rajner főherceget és Mária főhercegnőt otthonuk benső környezetében ábrázolja. A kép alján a főherceg sajátkezű Írásával és magyarul ez a sor olvasható: Rajner főherceg. 1912. — A legöregebb magyar tanító halála. Somlóvásárhelyen meghalt minap az ország legöregebb tnnitója, Stangl Ferenc, aki hetvenkét esztendeig működött .pályáján. Az 1849-iki fegyverletétel óta tanított Somlóvásárhelyen. Kilencvennégy esztendeig élt s már tizennégyéves korában tanító volt és csak hat évvel ezelőtt ment nyugalomba. A szabadságharcot is végig küzdötte. A somlóvásár- helyiek apraja-nagyja ott volt a temetésen. — Érdekes alapítvány. Déváról írják : Sajátságos alapítvánnyal állott a magyarosítás szolgálatába Cs. Lázár László dúsgazdag földbirtokos. Értesítette a la- pusnyaki elemi iskola igazgatóját, hogy minden év szeptember havában két pompás fajmalacot ajándékoz az iskola román ajkú tanulói közül azoknak, akik leggyakrabban használják a magyar nyelvet. Az első malacot már el is küldte az iskolának, melynek tanulói között nagy versengés indult meg a malacokért. — A nép időjóslása. A nép ezen tehetségét nem a meteorológiából szerezte, hanem apáinak szájhagyományaiból. A földmivelö, a pásztor sokat van a szabad ég alatt, megfigyeli a természet országainak tulajdonságait. Ha a vadludak a fölvonulás után visszarepülnek; ha a pipiske csíki szűrt kér s panaszkodik, hogy kicsi csűr; ha a béka szt. György nap előtt szólal meg: hideg lesz még — mondja a nép. És valóban e jelek meg voltak s a nép jóslása beteljesedett s vele e mondása: ravasz a tavasz. — Viharok mindenütt. Az Adriai tengeren lezugott vihar után, melynek borzalmairól és pusztításairól megemlékeztünk, vihar látogatta meg nem csak Magyar- országot, de Európa legtöbb országát. Rthon az egész nagy hetet, de fóleg az ünnepeket úgyszólván egészen lefoglalta és hatalmába kerítette. Az ország minden részéből pusztító, zugó viharok és havazások hire érkezik. A vihar sok kárt is tett. — Árvizek. A folyton tartó esőzések és havazások az ország minden részében árvizeket zúdított a vetésekre, falvakra és városok határaira. A Tisza, Szamos, Túr rég nem tapasztalt féktelenséggel borították el nem csak a legszélesebb méretű árterületeket, de áttörték a védtöltéseket és országutakat is. A termő földeken óriási méretekben és területeken vizek állanak, hullámzanak. A folytonos eső megakasztott minden tavaszi munkát. — Földrengés Kecskeméten. E hó 2-án este gyöngébb földrengést éreztek Kecskeméten. Eleinte igen gyöngének mondották a földrengést a hírek, utóbb azonban kitűnt, hogy mégis okozott károkat, mert a földlökések következtében a város körüli vályogházak közül sok összeomlott. Cegléden és Nagykőrösön is éreztek földrengést és pedig állítólag sokkal erősebbet, mint Kecskeméten. — Középkori palota romjai Nagyváradon. Érdekes palotaromokra bukkantak most. Nagyváradon a város csatornázásának munkálatai közben, a Baross-utcá- ban. Mint Nagyváradról Írják nemes márványoszlopfők, remek faragásu ajtómenyezetek és párkányok kerültek felszínre, amelyek arra engednek következtetni, hogy középkori palota részletei. — Az amerikai árvízkatasztrófa. Newyork- ból Írják, hogy ötvenezer négyzetmértföld terület viz alá került, 1300 négyzetmértföld területet közvetlenül fenyeget a veszély, hogy viz alá kerül. Az ár egyre nagyobb területekre terjed. Idáig 15.000 ember lett hajléktalan, tegnap megint nyolc hullát találtak. Több ezer ház teljesen romba- dőlt és az utcákon csónakon közlekednek. Kairu város előtt az ár négy helyen szakította ketté a védőgátat, a város teljesen viz alá került. Uj-Madrid városánál végzetes gáttörés történt. Huszonkét gyár kénytelen elbocsájtani a munkásait és beszüntetni az üzemet, mert a betóduló vizár elsöpört és elborított mindent. 61 9 OLVASÓ KÖR. H 9 Asszony, a kinek párja nincs .. . Eredeti népregény. — Irta : Bodnár Gáspár. — (7) VII. * Javában horkolt a gazda, mikor á másik szobából kácsaszerü, visongó hang, beszélgetés hallatszott. Vendég lépett ugyanis az egyszerű házba. Egy fátyolos dáma. Úri dáma. Városi látszik, hogy gyalog jött a városból. Friss sár, csatak tar- kállott cipőjén. Vilmos ur felesége ő. A hirdetések utján szerzett feleség. A ki még könnyelműbb természetet hozott urának, mint a milyen a férjének volt. A ki — senki se firtatta honnan — de uridáma módon ruházkodott. Fürdőre járt. Minden nyilvános előadásnak ismert alakja. Pedig mindenki tudta, hogy férjének nincs biztos, állandó hivatala. Most szocilista titkár, máskor parcellázó ügynök, de állandóan zugiró volt. Azért tellett. Éltek ... és úri módra fentartották magukat. Egyesek azonban tudva-tudták, hogy Égerháti Vilmos urnák legelső rendű pénzforrása — a kártyázás. Ez önti. Néha azonban elapad, bedugul ez a forrás is. Ilyenkor aztán civakodó házasfelek lesznek. A béke, a szeretet, a turbékolások ideje csak akkor köszönt be az ő tűzhelyükre, mikor Vilmos ur, egy- egy éjszakai kártyázás után »sommás« keresetet visz haza. Amolyan krajcáros nyereség ... az már veszedelem. A veszteség pedig, kész verekedés. — Gyáva, poltora ember! — Himpellér! — Keresetképtelen rongyos. A ki úri házból származott feleségét el sem tudja tartani. A leirt éjszaka után, hajnalban vesztességgel, leégetten érkezett haza Vilmos ur. Az asszony oly
