Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-14 / 15. szám

4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ahonnan eddig száműzve voltál... Mondd el ezt a regét ifjúnak, leánynak, szegénynek, gazdagnak, koldusnak, királynak, hogy a nemességben, a lelki nagyságban minden magyar ember vetélkedjen egymással... s akkor hiszem, hogy mindnyájan meg­értjük a tulipán titkát, s mindnyájan megértjük szeretett hazánknak pirkadó hajnalát. Mester. Tartalékosok öröme. Csekély öröm, de mé­gis csak több a semminél. Mikor a fegyvergyakor­latra behívott bakák lábait agyon szorította a komisz bakancs, úgy segítenek a bajon, hogy rukkolás köz­ben rágyújtottak arra a nótára, hogy: »Rövid az én bakancsomnak a szára«. Ez azonban a kisebbik baj volt. Jobban fájt a bakának az; mikor a rövidszáru bakancs ezenkívül még szorította a lábukat. A hadügyminiszter most elrendelte, hogy fegy­vergyakorlatkor, vagy mozgósításkor mindenki be­rukkolhat a saját megszokott cipőjével, vagy csizmá­jával. Azt meg fogják vizsgálni a csapatoknál és, ha jónak látják, akkor az illető megtarthatja a saját lábbelijét és kárpótlásul bizonyos pénzösszeget kap. A bakák tehát ezután a saját lábbelijükben rúghatják a port, meg a sarat. A világ leghosszabb alagutja. Az orosz kormány egy huszonhárom és fél kilométer hosszú alagutat tervez a Kaukázushegységen keresztül. Ez lesz a világ leghosszabb alagutja és a Kaukázustól északra és délre fog igen rövid utat nyitni. Az uj vasút jelentékenyen közelebb fogja hozni egész Tranzkaukáziát Oroszországhoz és az oroszoknak észak-per- zsiai pozícióját is elő fogja mozdítani. A bölcs kádi. Egy eldugott oroszországi községben sűrűn lopkodták a legelőkről a marhákat. Az első panaszokra oda se nézett a község bírója, de hogy a jelenségből szokás lett, úgy találta, hogy mégis csak kellene valamit ellene tenni. Magát nem érezvén elég bölcsnek, meglátogatta a szomszéd köz­ség biráját, hogy adna tanácsot neki. Ezt éppen hivatalos helyiségében, tárgyalás közben találta, s igy szerencsésen érkezett, minthogy a fenforgó esetből mindjárt tanulságo­kat meríthet a maga kérdésének eldöntésére. Hárman álltak a biró szine előtt. A panaszos, akinek kővel zúzták be leg­szélesebb ablakát, a kő elhajitója, továbbá harmadiknak az a legény, aki fejének a kő szánva volt. — Ne pityeregj már — ordított föl a biró épp akkor, amikor szomszédos társa a községházába belépett — eltör­ték az ablakodat, meg fogod kapni az árát! Ezután az egyik legényhez fordult. — Te dobtab a követ? — Én. — Akkor hát fizesd le az árát. — De biró uram, én nem az ablaknak szántam a követ, hanem a Tógyer fejének. — Hát mért nem fejét találtad ? — Mert lehajolt a Tógyer. — Igaz ez, Tógyer ? — Igaz — válaszol a megszólított. — Mert ha le nem hajolok a fejemet éri a kő. — ügy? — szól erre széles taglejtéssel a biró. — Akkor egyenes az igazságtétel. Az ablakot te fize­ted meg, Tógyer, mert ha le nem hajolsz, akkor a kő a te fejedet éri s nem az ablakot. Te tehetsz róla, hogy az ablak eltörött. A tanácsot kérő szomszédkőzségbeli biró épen eleget hallott, hazasétált tehát s maga elé citálta az egyik esküdtet. — Hát lopnak a községben? — kérdezte. — Lopnak — válaszolt az esküdt. — Ki lop ? — Tolvajok lopnak. — És miért lopnak? — Mert bitangok, gazemberek ! — tört ki az esküdtből. — Szamár vagy — mondja a biró — azért lopnak, mert nem vigyáznak az ökrökre. — Igen. — Ki hát a hibás ? Az esküdt hallgat. — Az, akitől ellopják az ökröt — adja meg a biró saját magának a választ. — És kit büntet a törvény — folytatja a kérdezést — azt, ugy-e, aki hibás. Az ökrösgazda a hibás amiért nem vigyáz a jószágára, tehát azt fogom megbüntetni. Tiszta sor, hogy a község meglopott ökrösgazdái többé nem mennek panaszra a bíróhoz, igy aztán hivatalosan nem is lesz többé ökörlopás. Hasznos tudnivalók. A közigazgatási bíróság kimondotta, hogy semmi törvényes akadálya sem lehet annak, hogy a néptanító iskolai felelősségének engedélyével lelkészi hivatalt vállalhasson. Az ily lelkésztanitótól tehát a törvény szerint beszámítható szolgálati ideje után járó ellátás meg nem tagadható. Azt is megállapította, hogy törvényhatósági tisztviselővé a negyven éven felüli egyének is meg­választhatok, anélkül, hogy korengedélyt nyernének. Miután vitás kérdéssé vált, hogy a pöcegödör- tisztitás a szabad, vagy a kötött ipar körébe vág-e, a kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy aki ilyen mesterséget akar űzni, annak elég iparűzési szándé­kát az iparhatóságnál bejelenteni. A földmivelésügyi minisztérium pedig azt hir­deti, hogy a gazdasági cselédet fölmondás nélkül is el lehet bocsátani, ha tényeiből és magatartásából az engedelmesség megtagadásának célzata meg­állapítható. + A vám nem fizetése nem kihágás. Felmerült esetből kifolyólag elvi határozatban mondofta ki a kereskedelmi miniszter, hogy a vám nem fizetése nem kihágás, hanem csak áthágás, mely a nem fizetett vám tízszeres összegével felérő birsággal rovandó meg. A birság a vámtulajdonost illeti meg s nem fordítható az 1901, évi XX, törvénycikk 23. szakaszában jelzett célra. * Ingyen születési bizonyítványok. A belügymi­niszter rendelete szerint az áll. anyakönyvi hivata­lok az elemi népiskolákba és az óvodákba beírandó gyermekek számára bélyeg- és díjmentes születési bizonyítványokat kötelesek kiadni. * A község közterületein összegyűlő vizek tovább­vezetése. Fölmarült esetből kifolyólag elvi határozat­ban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy a község közterületein összegyűlő vizek tovább­vezetéséről való gondoskodás nem a szomszédos telektulajdonosok, hanem a község közönségének a feladata. Tanácsadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom