Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-14 / 15. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELO A gyöngeelméjü gyermekek. Az értelmükben elsatnyult, hátramaradott kis gyermekek száma az utóbbi időben ijesztő módon szaporodik. Csupán Magyarországon tizezernél több olyan gyermeknek kellett az iskolát elhagyni, akik képtelenek voltak megérteni a tanító oktatásait és még az irás meg az olvasás megtanulására sem volt fogékonyságuk. Elméjük teljesen eltompult! Az orvosok és tudósok keresték ennek a rettenetes valóságnak az okát. Meg is állapították, hogy minden száz ilyen gyöngeelméjü gyermek közül kilenc- venkettő már úgy született, még pedig azért, mert a szüleik iszákos emberek voltak. Néhány ilyen igaz eset megérdemli, hogy okulásra való például szolgáljon. A neveket nem említjük, mert nem az a célunk, hogy esetleg megjavuló emberek nevét meghurcolják, hanem az, hogy maga a lényeg, az iszákosság vége tisztán álljon azok előtt, akik megszívlelik az igazságot. Tíz különböző vármegyében, különböző viszonyok között élő és különböző munkát végző család szomorú történetének az adatait soroljuk föl. És pedig : 1. Mindkét szülő iszákos. A gyermekek közül egy halva született, 1 nyomorék, 2 korán elhalt és 2 gyöngeelméjü. 2. Az anya nem iszik, az apa igen. A gyermekek közül 5 korán elhalt, 4 gyöngeelméjü, 1 pedig 18 éves korában rablógyilkosságot követett el. 3. Az apa iszákos és kétszer nősült'. Első felesége tüdővészes volt, ebből a házasságából 8 gyermeke származott. Közülük 6 korán elhalt, kettő gyöngeelméjü, az egyiknek köztük az volt a rögeszméje, hogy az anyjával tűket kell etetni. Az óvatosság dacára, az anya hét tűt nyelt el és belepusztult. A második asszony részeges családból való, maga is iszákos. 4 gyermeke közül 3 gyöngeelméjü, 1 kicsi korában, játék közben a kútba esett, meghalt. 4. Az apa — állítása szerint — csak keveset iszik, felesége részeges családból származik és vitus- táncban szenved. A gyermekek közül 2 hibátlan, 1 nyomorék, 3 gyöngeelméjü, 1 halva született. 5. Részeges férfi és mértékletes, rendes asszony házasságából 2 gyermek hibátlan, 1 eszes, de makacs, akaratos, gonosz: javítóintézetbe került. 6. Részeges asszony, mértékletes, rendes férfi házasságából 4 gyermek született, 2 gyöngeelméjü, 1 siketnéma, 1 tüdővészes. 7. Gyöngelméjü asszony, első ura rendes ember volt. A gyermekek közül 3 hibátlan, 1 iszákos. Az asszony második ura iszákos és kicsapongó volt. Ebből a házasságból 5 gyöngeelméjü gyermek származott, köztük 2 vérbajos, a többi is csenevész, tengődő életű. 8. Iszákos férfinak vérbajos nővel kötött házasságából 11 gyermek származott, 6 gyöngeelméjü és nagy mértékben vérbajos, 2 már gyermekkorában tolvaj, 1 gyilkos, 1 rablógyilkos, 1 öngyilkos. 9. Részeges férfi és részeges családból származó, gyöngeelméjü asszony 10 gyermeke közül 6 korán elhalt, 3 nyomorék és az utolsóval együtt gyöngeelméjü. 10. Kicsapongó, iszákos apának tüdővészes nővel kötött házasságából 11 gyermek származott. 5 gyöngeelméjü és 6 korán elhalt. A gyöngelméjüek egyike megölte testvérét, a másik beretvával elvágta alvó apja és anyja nyakát, hogy hozzájusson a pálinkájukhoz. A harmadik megfojtotta katonáskodása alatt káplárját, hogy pénzét elvegye és eligya. A negyedik leány volt és gyilkosságra búj tóttá föl a hozzája vonzódó férfit. Mind a négy az őrültek házában van. Ez a tiz példa ezer meg ezer hasonló borzalmasság tükörképe. Az ok mindig legfőként a szesz, az eredmény mindig — borzalom. A szülőföld varázsa. Magyarország északkeleti határán, ahol a kivándorlók szomorú csapata szokott távozni a hazából, a minap kivételesen nagyon fölemelő eseményt történt. A harmadik huszárezredet Przemyslből Sopronba helyezték át s az ezred a napokban vonult át a határon Árvamegyében. Mikor a magyar fiuk a haza határára értek, elemi erővel tört ki belőlük az öröm, hogy a magyar szülőföldet viszontláthatják. Az ezredet imára vezényelték s az imádság végeztével dörgő »Éljen a haza!« kiáltás reszket- tette meg a levegőt. A huszárok megható jelenetének nagyszámú nézője akadt a közeli falvak népéből, amely mélyen megindult a fenséges látvány hatása alatt. A szülőföld varázsa él s bármennyire is kicsinyli le a kalmár spekulációs szellem az anyaföld erejét, az jelentkezik s érezteti hatását. Az a néma göröngy sokat mond s megmunkálóját, a földmivelőt, boldogító érzéssel töltheti el a tudat, hogy élte a haza éltető rögével van összekötve. Tanulhatunk — Németországtól. Berlinben az elmúlt héten, nagy szombaton este a közönség a színházba akart menni, hol valami ostoba bohózatot akartak előadni. Azonban valamennyi bejáró előtt rendőrökkel találkozott, a kik senkinek sem engedték meg a bemenetelt. Az igazgatónak a rendőrségen kijelentették, hogy az előadást azért tiltották meg, mert az előadásra kitűzött francia bohózat nem fér össze a nagyhéi komolyságával. Az igazgató erre egy szomorujátékot tűzött ki előadásra, a mely zavartalanul folyt le. Hát persze, a német a maga fejével és eszével gondolkozik és a maga lábán áll és nem engedi, hogy a francia léhaság ott belekapjon a nemzet komolyságába és józan gondolkodásába. Nálunk — a nagy szabadság vagy inkább a szabadosság országában ezért a bátor intézkedésért a rendőrséget kórusban támadnák a — rotációs üzletek. Érdek újságok. Pipa és csizma. Budapesten a villamos kocsiban történt. Benn ül a kocsiban néhány jóképű magyar ember. Most érkeztek Pestre. Nem szól egyik sem, csak csendesen nézegetnek ki a kocsi ablakán. Egyiknek a szájában ott lóg a garasos cseréppipa. Nincs benne dohány, de azért szíjjá a szárát. Rászól a kalauz: — Nem szabad pipázni a kocsiban. — Hász nem pipálok én! — Mán hogy ne pipálna, amikor pipa van a szájában ? — A lábam is csizmában van; még se járok, hanem ülök.
